Összefoglalás
A fül- és arcfájdalom a fül-orr-gégészeti praxis mindennapjaiban gyakori tünetként szerepel. Mivel az arcfájdalom eredete lehet fül-orr-gégészeti, neurológiai, fogászati, szájsebészeti, vagy akár reumatológiai eredetű is, így a valós etiológia megállapítása multi­diszciplináris megközelítést kíván. Esettanulmányunkban egy 63 éves férfibeteg 30 éve fennálló, visszatérő jellegű, vizuál analóg skálán (VAS) 8-as erősségűnek jellemzett, spontán, illetve érintésre jelentkező, a bal fül és a hallójárat területére kiterjedő fájdalmát, annak kezelését mutatjuk be, illetve ennek kapcsán a fül-orr-gégészeti területre kiterjedő fájdalomszindrómák és neuralgiák tünettanát, jellegzetességeit szemléltetjük. A klinikai kép, a negatív fül-orr-gégészeti státusz, a negatív laboreredmények, illetve a kép­alkotó vizsgálatok eredményei alapján krónikus fájdalom talaján kialakult neuropathiával kísért, típusos trigeminus neuralgia merült fel lehetséges diagnózisként, azonban ezen kevert típusú fájdalom már az atípusos arcfájdalmak közé sorolható. Eredménytelen konzervatív terápiát követően a beteget az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe irányítottuk, ahol a diagnózist megerősítették, majd a gyógyszerrezisztens fájdalmak miatt, fájdalomcsillapítás céljából a Gasser-dúcba implantált tripoláris elektródán keresztül permanens neurostimuláció céljából neuropacemakert ültettek be. Az országban egyedülálló módon végzett eljárás után a beteg fájdalma azonnal VAS 2-re csökkent, majd fél év elteltével teljesen megszűnt. Ezen cikk célja ismertetni a fül-orr-gégészeti ambulanciákon diagnosztizált leggyakoribb neuralgiákat az International Headache Society fej- és arcfájdalomra vonatkozó mindeddig legfrissebb, 2018-as guideline-ja alapján.

Kulcsszavak
arcfájdalom, neuromoduláció, trigeminus neuralgia

Difficulties in the differential diagnosis of neuralgia in otolaryngology: a case report

Summary
Ear and facial pain is a common symptom in everyday otolaryngology practice. Since its origin can belong to the field of otolaryngology, neurology, dentistry, oral surgery, or even rheumatology, establishing the accurate ethiology requires a multidisciplinary approach. In our case report, we present the case and the treatment of a 63-year-old male patient with a 30-year history of left sided recurrent pain in outer ear and auditory canal. The intensity of the pain was 8 on the visual analog scale (VAS) and it occurred spontaneously or was triggered by touch. Based on the clinical presentation, the normal otolaryngology examination, the negative laboratory results and radiological findings, classic trigeminal neuralgia was suggested as a possible diagnosis, accompanied by neuropathy due to chronic pain, which can be classified as an atypical facial pain. Following an unsuccessful attempt at conservative therapy, the patient was referred to the National Institute of Clinical Neurosciences, where a rare pain syndrome, trigeminal nerve neuralgia was confirmed and to achieve analgesia, the patient underwent neuromodulation therapy with stimulation of the Gasserian ganglion. After the procedure, which was a one-of-a-kind intervention in Hungary, the patient’s pain was immediately reduced to VAS 2 and completely resolved after six months. The purpose of this article is to present one of the possible causes of facial pain diagnosed in otolaryngology outpatient clinics based on the International Headache Society’s latest, 2018 guidelines on headache and facial pain.

Keywords
facial pain, neuromodulation, trigeminal neuralgia 

ÖSSZEFOGLALÁS
Közleményünkben egy férfi esetét szeretnénk ismertetni, aki egy baleset következtében jelentős lágyrészsérülést szenvedett a szemgolyó sérülése nélkül. A sérült szövetek helyreállítását követően a belső szemzug felől gennyes váladékozást észleltek. A képalkotó vizsgálat során többszörös arccsonttörés és az arcüregben egy 6 cm nagyságú idegen test ábrázolódott. Ennek eltávolítása érdekében Luc–Caldwell-műtétet és szinoszkópiát végeztünk. A közlemény célja, hogy felhívja a figyelmet erre a határterületi kórképre és kiemelje ellátásának fül-orr-gégészeti szempontból is fontos vonatkozásait.

KULCSSZAVAK
arcsérülés, arcüreg, endoszkópia, Luc-Caldwell, üveg idegen test

Consequences of a fall

SUMMARY
In our publication we would like to review a case of a man who suffered a significant soft tissue injury due to an accident without any damage to his eyeballs. After reconstructing the damaged tissue, purulent discharge was seen coming out of the medial commissure of the eye. During the imaging examination, multiple facial fractures and a 6 cm big foreign body in the sinus cavity were revealed. In order to remove it, we performed the Cadwell-Luc surgery and a sinuscopy. The aim of this publication is to focus on this medical frontier and to highlight its otolaryngological implications of its management.

KEYWORDS
Caldwell-Luc, endoscopic surgery, facial trauma, glass foreign body, maxillary sinus 

Összefoglalás
Jelen összefoglalóban a gyermekkori alvásfüggő légzészavarok, azon belül főként az obstruktív alvási apnoe okait, tüneteit, a javasolt diagnosztikus lépéseket és a lehetséges kezelési lehetőségeket tárgyaljuk. Kiemeljük a gyermekkorra jellemző, kevésbé ismert tüneteket (mint a figyelemzavar, a viselkedészavar), és felhívjuk a figyelmet a mielőbbi kezelés szükségességére, hiszen ezáltal a hosszú távú szövődmények elkerülhetők. Gyermekekben a betegség leggyakoribb oka az adenoid és a tonsilla palatinák hipertrófiája, ezért a leggyakrabban alkalmazott terápia az adenotómia, az adenotonzillektómia, az adeno­tonzillotómia. Fontos, hogy az ezen betegcsoportban végzett műtéteknél magasabb respiratorikus szövődményrátával kell számolnunk, mint az egyéb okból végzett hasonló műtétek után. Az alvásfüggő légzészavarok rizikótényezői és maga a betegség megfelelő műtét előtti kivizsgálással kimutatható, így felkészülhetünk az esetleges komplikációkra. Súlyos, obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő gyermekek tervezett fül-orr-gégészeti műtéteit kizárólag gyermekintenzív osztályos háttérrel rendelkező intézetben javasolt végezni.

Kulcsszavak
adenotómia, alvásfüggő légzészavar, alvási apnoe, gyermek, tonzillektómia

Summary of treatment principles for children with obstructive sleep apnoea

Summary
In this summary, we discuss the causes, symptoms, proposed diagnostic steps and possible treatment options of sleep-related breathing disorders in children, especially obstructive sleep apnea syndrome. Lesser known childhood symptoms such as attention deficit, behavioural disturbances and the need for early treatment to avoid long-term complications are highlighted. In children, the most common cause of the disorder is hypertrophy of the adenoid and palatine tonsills, and therefore the most commonly used treatments are adenotomy, adenotonsillectomy, adenotonsillotomy. Importantly, a higher respiratory complication rate should be expected after surgery in this patient group. The risk factors for sleep-related breathing disorders and the disease itself can be detected by appropriate preoperative screening, so that we can prepare for potential complications. Planned surgery in children with severe obstructive sleep apnoea syndrome is recommended to be performed in an institution with a paediatric intensive care unit.

Keywords
adenotomy, child, sleep apnea, sleep related breathing disorder, tonsillectomy 

ÖSSZEFOGLALÁS
Hazánkban 2020-ban indult el a krónikus rhinosinusitis orrpolipózissal járó formájának biológiai kezelése. Azóta közel ötszáz beteg kapott kezelést – az elsőként ebben az indikációban törzskönyvezett – dupilumabbal a különböző intézetekben. Nyolc centrum adatait retrospektív módon elemeztük, és az eredmények közlése folyamatban van. Az azóta eltelt időszakban megjelent számos nemzetközi közlemény következtetései és a saját megszerzett tapasztalataink indokolják, hogy hazánkban is egységes eljárásrend szerint történjék a biológiai kezelések kiválasztása, illetve a betegek ellenőrzése és követése.
1500-2000/μl szérum eosinophil sejtszám felett immunológiai kivizsgálás és egyéb biologikumok adásának mérlegelése jön szóba, a terápia során tapasztalt 3-5 ezres sejtszám esetén igen szoros kontroll, illetve efelett a kezelés leállítása szükséges. A dolgozat az EPOS2020/EUFOREA legújabb állásfoglalása alapján tárgyalja a betegségre jellemző tüneti kontroll, remisszió, gyógyulás, betegségkiújulás, terápiás válasz fogalmakat.
Ebben a cikkben két centrum által dupilumabbal kezelt, 103 beteg terápiás eredményeit ismertetjük, amelyek közül 55-nél egyéves, 17-nél kétéves kezelési adatok állnak rendelkezésre. A hazánkban érvényes indikációs feltételek alapján kialakított paraméterek (SNOT-22 életminőség-kérdőív), szubjektív szaglás pontszám (loss of smell score, LSS), a gátolt orrlégzést vizsgáló VAS és NOSE, valamint az orrpolip méretét meghatározó pontszám (NPS) mindegyike szignifikáns mértékű,és tartós javulást mutatott a kiindulási értékekhez viszonyítva.

KULCSSZAVAK
biológiai terápia, dupilumab, krónikus rhinosinusitis, orrpolip

First experiences with biologicals and recommendations for treatment strategies in type-2 chronic rhinosinusitis with nasal polyps

SUMMARY
The therapy of CRSwNP patients with biologicals has been initiated in 2020 in Hungary. Since then about five hundred patients have been treated in different centers with dupilumab, the first biological approved in Hungary. The data from eight leading centers were pooled and retrospectively analyzed, publication is in progress. The continuously growing knowledge from the publications and our experiences necessitates the establishment of a national follow-up algorithm. This may ensure consistent patient selection and follow-up strategies. Baseline blood eosinophil counts above 1500-2000/μl indicates immunological consultation and/or consideration of other biologicals. During follow-up blood eosinophil counts between 3-5000 indicates close controll and above 5000 termination of the therapy. The authors discuss the terms of control, remission, cure, recurrence of the disease, as well as response rate of the therapy according to the recent EPOS2020/EUFOREA document.
Therapeutical results of 103 patients treated with dupilumab in two centers are discussed in this review. One-year follow-up period was achieved in 55, while two-year in 17 cases. All of the variables (SNOT22, nasal blockage measured with VAS and NOSE score, loss of smell score and nasal polyp score) required by the national guidelines have shown significant improvement compared to the baseline values.

KEYWORDS
biological therapy, chronic rhinosinusitis, dupilumab, nasal polyp

Az MFOE kongresszus Rhinológiai Szekciójának előadói az eddigi ismeretek összefoglalásán túl számos diagnosztikus és terápiás újdonságot is bemutattak. Hallhattunk a rhinitisek új klasszifikációjáról, a krónikus rhinosinusitisek pathológiai hátterének új ismereteiről, és természetesen bemutatásra kerültek a polipképződéssel járó CRS-ek terápiájában áttörést hozó, a betegek életminőségében jelentős javulást eredményező biológiai terápiák is.

A szerzők a szagláscsökkenés vizsgálata során az európai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott Sniffin’ Sticks teszt módszertani leírását ismertetik magyarul. A szaglástesztnek különös jelentősége van a jelenleg is zajló COVID-19-pandémia miatt, amely során drasztikusan emelkedett a szagláspanaszos betegek száma. A Sniffin’ Sticks teszt illatanyagokkal impregnált tollak segítségével végzett vizsgálat, amely három részből áll: a szaglásküszöb, a megkülönböztetés (diszkrimináció), valamint a felismerés (identifikáció) vizsgálatára van lehetőség. Az egyes részpontszámok alapján határozható meg az ún. TDI-pontszám, amely alapján az adott egyén szaglóképessége normo­smia, hyposmia vagy anosmia kategóriába sorolható. Fontos hozzátenni, hogy az adott illatanyagok ismerete különböző populációk esetén meglehetősen eltérő lehet, így az eredeti, német lakosságra validált tesztben bizonyos módosításokra lehet szükség a magyar beteganyag esetében. A teszt magyarországi validálása jelenleg folyamatban van.

A szemgödröt érintő sérülések során gyakran idegen test marad hátra, amelyet anyaguk szerint szervetlen, illetve szerves csoportba sorolunk. A sérülés körülményeinek tisztázása elsődleges fontosságú, mivel számos esetben eszméletvesztés vagy toxikus hatás játszik közre a trauma elszenvedésében. Felismerésüket ezentúl nehezíti: az idegen test beékelődése, kis mérete vagy szervetlen jellege. Sugárfogó idegen testek kimutatására alkalmas a CT-vizsgálat, a szervetlen anyagok lokalizálására az MR-vizsgálat szenzitívebb. Osztályunkon az elmúlt 3 évben 4 orbitális szervetlen idegen testet távolítottunk el endoszkóppal asszisztáltan. Annak ellenére, hogy sokszor több szakma bevonására is szükség van, orbitasebészeti centrumot országosan még nem alakítottak ki. Ezen betegek ellátása olyan centrumokban javasolt, ahol a kivizsgáláshoz, illetve műtéthez szükséges feltételek egy helyen vannak jelen.

Bevezetés: Az anatómia tanításában alapvető a sémás ábrázolás. Összeállításunkban bemutatunk egy módszert, amely során az előadó lépésről lépésre rajzol a hallgatósággal együtt, grafikus szoftverek és 3D modellező programok segítségével.
Módszerek: A kurzusok során digitális rajztáblát, valamint grafikus szoftvert használtunk egy előre összeállított rendszeren. Ezekkel az eszközökkel gyorsan és látványos módon készíthetők több rétegből álló rajzok, az előadó digitális „rajzvászna” nagy felületre kivetíthető, így a hallgatóság nyomon követheti a rajz megszületését lépésről lépésre. Ehhez Infinite Painter^®, Clip Studio^®, valamint Nomad Sculpt^® programokat használtunk, a hardveres hátteret Samsung S7 plus tablet, valamint laptop és Wacom Intuos Pro S^® digitalizáló tábla biztosította.
Következtetések: Az V. éves angol és magyar orvostanhallgatók, posztgraduális képzésben részt vevő rezidensek és szakorvosjelöltek érdeklődve fogadták a kurzust, jól teljesítették a feladatokat, beszámolóik szerint hasznosnak bizonyult a bonyolult anatómiai térségek (középfül, orrmelléküreg) megértésében. Célunk egy komplex learning curve felépítése, amelyben a kadáverdisszekciók és virtuális szimulációk alkalmazása előtt helyet kap az ábrázolt anatómia gyakorlata.

A gyermekek körében megjelenő alvásfüggő légzészavarok számos, viselkedésre és kognícióra gyakorolt következménnyel járhatnak. Az alvásfüggő légzészavarok hypoxiás állapotokat és széttöredezett alvásstruktúrát eredményezhetnek. Számos kutatás alátámasztja az alvás deklaratív emlékezetre gyakorolt pozitív hatását felnőtt populáció esetén, azonban ez a terület alulkutatott gyermek páciensek körében. Az eddigi kutatások rámutatnak, hogy az alvásfüggő légzészavarok következtében felléphet nappali aluszékonyság, tanulási és koncentrációs nehézségek, viselkedészavarok és kogníciós nehézségek gyermekek körében. A szakirodalom és a gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy indokolt az alvászavarok mielőbbi diagnosztizálása és pszichológiai szempontból történő kivizsgálása, amely eszközt nyújt arra, hogy utánkövethető legyen az alvászavarok különböző kezelési módjainak hatékonysága. A kivizsgálás során fontos hangsúlyt helyezni a munkamemória teljesítményére, a végrehajtó és a figyelmi funkciókra, valamint a verbális és vizuális emlékezetre.

Összefoglaló

Bevezetés: A műtéti ellátást igénylő arcüregi megbetegedéseknél a megfelelő feltárás kiválasztása kiemelt jelentőségű. Az anatómiai adottságok miatt a középső orrjárat felől a recessus alveolaris és a sinus maxillaris (SM) elülső térségeinek látótérbe hozása és az ott végzett manipuláció körülményes. A prelacrimal recess approach (PLRA) az arcüreg anteromedialis szögletéből történő behatolással megfelelő rálátást biztosít a rejtett területekre.
Cél: A vizsgálat célja a PLRA hatékonyságának és hosszú távú eredményének megítélése olyan esetekben, amelyekben korábban a középső orrjárat felől sikertelen volt az arcüregi elváltozás eltávolítása.
Módszer: 2018. szeptember és 2020. január közötti időszakban feltárást igénylő recidív/reziduális arcüregi patológia miatt PLRA beavatkozáson átesett betegek bevonásával retrospektív vizsgálatot végeztünk. Vizsgáltuk a demográfiai adatokat, a megelőző feltárás fajtáját, az arcüregi elváltozás eredetét, a szövődményeket, valamint az eredmény tartósságát.
Eredmények: A kilenc vizsgálatba bevont beteg közül 3 férfi és 6 nő, átlagéletkoruk 47 év (standard deviáció [SD] ±15; min. 31, max. 70), az átlag követési idő 22 hónap (SD ±7,3; min. 12, max. 36) volt. A megelőző beavatkozás 5 esetben középső orrjárati antrotomia (middle meatal antrostomy, MMA), 2 esetben alsó orrjárati antrotomia (inferior meatal antrostomy, IMA), 2 esetben MMA+IMA volt. A patológia szerinti megoszlás: mycetoma 6, hamartoma 1, odontogen cysta 2. Ismételt beavatkozást igénylő recidívát 1 mycetomás betegünknél tapasztaltunk. A posztoperatív szövődmények között egy betegünknél orrvérzés és elhúzódó sebgyógyulás, két betegünknél a metszőfogak átmeneti érzéketlensége jelentkezett.
Következtetés: A sinus maxillaris nehezen elérhető területeinek feltárására és az elváltozás biztonságos eltávolítására eredményesen alkalmazható a PLRA.

Kulcsszavak

prelacrimal recess approach, sinus maxillaris, mycetoma, Caldwell–Luc-feltárás, recessus alveolaris

Prelacrimal recess approach in recurrent/residual sinus pathologies: a retrospective study of 9 cases

Summary

Introduction: finding the proper exploration technique is essential in maxillary sinus (MS) diseases when surgical intervention is necessary. Due to anatomical features, accessing the alveolar recess and the anterior region of the maxillary sinus and manipulating through the middle meatal approach is challenging. The prelacrimal recess approach (PLRA) provides a good view of hidden areas from the anteromedial angle.
Objective: This study aims to evaluate the efficacy and long-term outcome of PLRA in cases where the previously performed middle meatal approach was unsuccessful in removing the lesion.
Method: between September 2018 and January 2020, a retrospective analysis was conducted into the effectiveness of PLRA on patients who required surgery because of recurrent or residual pathology. We investigated demographic data, previous exploration techniques, etiology of sinus pathology, complications, and the duration of results.
Results: 9 patients were enrolled in the study. Participant gender distribution was 3 men and 6 women, with a mean age of 47 years (standard deviation [SD] ±15; min. 31, max. 70). The average follow-up period was 22 months (SD ± 7,3; min. 12, max. 36). The previous operation was middle meatal antrostomy (MMA) in 5 patients, and inferior meatal antrostomy (IMA) in 2 patients. MMA+IMA was performed on two patients. Distribution of the pathology: mycetoma 6, hamartoma 1, odontogenic cyst 2. Disease recurrence requiring reoperation was observed in 1 patient with mycetoma. Postoperative complications, such as like epistaxis and prolonged wound healing were observed in 1 patient, and transient paraesthesia of the incisors in 2 patients.
Conclusion: PLRA can be effectively used for the exploration of difficult-to-reach areas and for the safe removal of pathologies in the MS.

Keywords

prelacrimal recess approach, maxillary sinus, mycetoma, Caldwell–Luc approach, alveolar recess