×

Az orr-orrmelléküregek invertált papillomáinak retro­spektív vizsgálata osztályunk 6 éves beteganyagában

ÖSSZEFOGLALÓ

Bevezetés: Az invertált papilloma az orr-orrmelléküregekben előforduló, szövettanilag jóindulatú hámdaganatok egyik fajtája, amelynek egynegyedében kimutatható HPV-infekió. Jelentőségét és egyben fontosságát az adja, hogy nagy a recidívahajlama, agresszív növekedésű, továbbá megfigyeltek malignus átalakulást is.

Cél: Vizsgálatunk célja – beteganyagunk retrospektív elemzésén keresztül – egy ritka, de potenciálisan malignus és az utóbbi évtizedben igen jelentős betegszám-emelkedést mutató kórkép bemutatása, illetve egy egységes személetű ellátás kialakítása.

Anyag és módszer: Osztályunkon 2012 októbere és 2018 októbere között elvégzett 1073 primer FESS-műtét során, 33 alkalommal igazolódott szövettanilag invertált papilloma. Az átlagéletkor 53,3 év volt 23:10 férfi:nő aránnyal. 12 betegnél került sor külső vagy kombinált feltárású műtétre, további 21 esetben megfelelő kiterjesztésű endoszkópos beavatkozás történt. Az átlagos 24 hónapos utánkövetési időszakban 3 esetben észleltünk recidívát, 2 esetben pedig malignus átalakulást. A folyamat a betegünknél letális kimenetelű volt.

Következtetés: Az endoszkópos melléküreg számának növekedésével egyre gyakrabban kerül felismerésre az orr-orrmelléküregek invertált papillomája. Beteganyagunk retrospektív elemzéséből levonható legfontosabb következtetése a kiindulás­orientált szélesen az épben történő tumoreltávolítás, amelynek technikáját a tumor nagysága és kiindulása alapján határozzuk meg egységes elvek szerint.

Kulcsszavak: malignus transzformáció, recidívaarány, retrospektív vizsgálat, sinonasalis invertált papilloma

 

Retrospective study of inverted sinonasal papilloma in our department’s 6-year patient population

 Abstract

Introduction: Inverted papilloma is a form of benign epithelial neoplasms occurring in the sinonasal tract. HPV infection is present in 25%. Its significance and importance come from the high tendency to recur, of aggressive growth and of the potential malignant transformation.

Object: The goal of our review is the presentation of a rare, but potentially malignant disease with the analysis of our patients, and to develop a unified approach.

Materials and methods: Between October 2012 and October 2018, 1073 primary FESS were performed in our Department. The pathological workup revealed inverted papilloma in 33 cases. The mean age was 53.3 years the male to female ratio was 23:10. In 12 patients external or combined external-endoscopic approach, whereas in 21 cases endoscopic technique alone with appropriate extension was used. During the mean follow-up period of 24 months recurrence was noted in 3 cases and malignant transformation in 2 cases. In 1 patient the disease was lethal.

Conclusion: With the increasing number of endoscopic operations, papilloma of the nasal cavity and paranasal sinuses is diagnosed more and more often. The most important conclusion based on the retrospective analysis of our cohort is tumor removal with wide margins oriented in accordance with the initial location; the technique is defined according to a clear consensus based on tumor size and initial location.

Keywords: malignant transformation, recurrence rate, retrospective study, sinonasal inverted papilloma

 

Orrmelléküreg-gyulladás szövődmény gyanúját felvető dirofilariasis

Összefoglaló

A humán dirofilariasis egy zoonózis, amit szúnyogok terjesztenek. A Dirofilaria repens húsevő emlősökben élősködik, subcutan csomókban a bőrférgességet okozza. Európában főként a mediterrán vidékeken gyakori, de Magyarország is endémikus terület. Esetünkben az akut gyulladásos fronto-temporalis csomó diagnosztikája során a felmerült orrmelléküreg-gyulladást kizártuk, a folyamat antibiotikum-kezelés után regresszióba került. A három év tünetmentesség után ismét fellobbant gyulladásos tünetek mellett jelentkező subcutan csomót excindáltuk, a kórismét a szövettani vizsgálat adta. Táblázatban ismertetjük a Kórházunk anyagában előfordult eseteket.

Közleményünk célja, hogy a legtöbbször szövettani „meglepetés-diagnózis” képében realizálódó fertőzésre felhívjuk a figyelmet.

Kulcsszavak: differenciáldiagnosztika, dirofilariasis, orrmelléküreg-gyulladás, subcutan csomó

 

Dirofilariasis that aroused suspicion of complicated rhinosinusitis – Case report

Summary

The human dirofilariasis is a zoonosis transmitted by mosquitos. Dirofilaria repens is a parasite of carnivore mammals (dogs, foxes, cats), that causes subcutan nodes. In Europe it is more frequently found in mediteran countries but in Hungary it is also endemic. In this case the sinusitis was excluded as a possible diagnosis in the background of this fronto-parietal infection. After an antibiotical therapy the infectional process remitted. After an asymptomatic period of 3 years, the local inflammation came back around of the temporal subcutan node.

The removal and the pathological examination revealed the diagnosis: dirofilariasis. In a table we present the dirofilaria repens cases from 2008 to 2019 in our hospital. Our goal is to draw attention to this zoonosis, that mostly appears as a histological „surprise diagnosis”.

Keywords: differential diagnosis,dirofilariasis, sinusitis, subcutan node

Mikrobiológiai vizsgálatok tapasztalatai NasoPore® orrtampon endoszkópos orrmelléküreg-sebészetben történő alkalmazása során

A funkcionális endoszkópos orrmelléküreg-sebészeti beavatkozások kapcsán jelenleg nincs konszenzuson alapuló állásfoglalás az ideális orrtamponálási módszert illetően. Számos orrtampon érhető el napjainkban, azonban ezen anyagok hatását nem minden szempontból ismerjük, különös tekintettel a posztoperatív gyógyulás egyes részleteire és a műtéti terület mikrobiológiai státuszának változására. Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy a poliuretán orrtampon befolyásolja-e az orrüregi baktériumflóra összetételét, szerepet játszhat-e a műtéti terület esetleges fertőzéses szövődményében.

Prospektív, randomizált, kettős vak, kontrollált vizsgálatunk során endoszkópos orrmelléküreg-műtéten átesett betegeinknél a műtét befejező részeként az egyik operált orrfélbe Nasopore (Polygenics, Groeningen-NL) tampont helyeztünk,míga másik oldalt tamponálásnélkülhagytukPreoperatívan és a posztoperatív első hét végén orrüregi bakteriológiai mintavételt követően mikrobiológiai feldolgozást végeztünk. A statisztikai analízist Chi-négyzet próbával végeztük.

Vizsgálatunkban 12 beteg (7 nő, 5 férfi; életkor: 35–71 év) vett részt. Egyetlen betegünknél sem alakult ki infektív szövődmény a beavatkozás után. A kitenyészett baktériumflóra a tamponált orrfélben 11, a nem tamponált orrfélben 8 betegnél változott a két mintavétel között. Patogén baktérium a tamponált orrfélben 6, a nem tamponált orrfélben 7 betegnél volt jelen összesen. Csak preoperatívan a tamponált oldalon 3, a nem tamponált oldalon 2 beteg mintájában volt kimutatható patogén baktérium. Kizárólag posztoperatíven a tamponált orrfél esetében 1, a kontroll orrfél esetében 2 betegnél volt jelen patogén baktérium. Statisztikai analízis alapján a tamponált és a nem tamponált orrfél összehasonlítása során sem a potenciálisan patogén, sem az összes előforduló mikrobiológiai változás tekintetében nem találtunk szignifikáns különbséget.

Az alacsony esetszám ellenére eddigi eredményeink alapján azt feltételezzük, hogy a Nasopore orrtampon mikrobiológiailag semlegesen viselkedik, és nem emeli a műtét utáni sebfertőzés kockázatát, így biztonsággal alkalmazható az endoszkópos melléküreg-műtétek kapcsán.

KULCSSZAVAK: FESS, krónikus rhinosinusitis, Nasopore, normális baktériumflóra, orrtampon

 

Experiences in microbiological studies using NasoPore® nasal package in endoscopic sinus surgery

Currently there is no consensus on the ideal nasal packing for functional endoscopic sinus surgery. Numerous materials are available, but the effects of these substances are not known in all respects, especially with regard to some details of postoperative healing and the change in the microbiological status of the surgical site. In this study our aim was to determine whether the polyurethane nasal packing influences the composition of the nasal cavity bacteria, or play a role in possible infectious complications of the surgical site.

In this prospective, randomized, double-blind, controlled trial, our patients underwent bilateral endoscopic sinus surgery. Polyurethane nasal packaging (Nasopore, Polygenics, Groeningen-NL) was used to tamponate the middle meatus in a randomly selected nostril, while the other side was left without packing. Microbiological processing was performed preoperatively and postoperatively at the end of the first postoperative week. Statistical analysis was performed using a Chi-square test.

In our study, 12 patients (7 women, 5 men; age: 35–71 years) participated. None of our patients developed infectious complications after the intervention. The cultured flora fluctuated in the tamponed nose at 11, in the non-tamponed nose at 8 patients. Pathogenic bacteria in the tamponed nose were present at 6 and at 7 patients in the non-tamponed nose. Pathogenic bacteria were present only post-operatively in 1 case of tamponed side and in 2 patients in the control side. Based on statistical analysis, no significant difference was found between the potential pathogen and all the occurring microbiological changes in the comparison of the nasal sides.

In spite of the low number of cases, based on our results so far, we assume that the Nasopore behaves microbiologically inert and does not increase the risk of post-operative wound infection. Therefore it can be used safely after endoscopic sinus surgery.

 

KEYWORDS: chronic rhinosinusitis, FESS, nasal package, Nasopore, normal bacterial flora

 

 

Az allergiás nátha prevalenciájának és rizikótényezőinek változása 2007 és 2013 között budapesti általános iskolások körében

Cél: Magyarországon kevés kutatás vizsgálja az allergiás nátha prevalenciájának és rizikótényezőinek változását általános iskolás gyermekek körében. Kutatócsoportunk célja ennek vizsgálata.

Módszer: 6 év különbséggel, 6–12 éves tanulók szülei az ISAAC I. fázisú protokolljának magyar nyelvű változatát töltötték ki, amelyet saját tapasztalatainkon alapuló kérdésekkel egészítettünk ki. 

Eredmények: 2007-ben a kiosztott 6335 kérdőívből 62,8%-ot, míg 2013-ban 6441-ből 52,9%-ot kaptunk vissza. A feltételezett allergiás nátha (a felmérést megelőző 12 hónapban allergiás nátha tüneteit mutató, de orvos által még nem diagnosztizált tanulók) prevalenciája a hat év alatt szignifikánsan emelkedett 14,9%-ról 23,5%-ra (p<0,001). Az orvos által diagnosztizált allergiás nátha prevalenciájában nem észleltünk szignifikáns változást (11,6%; 11,2%). A multivariációs analízis szerint, 2013-ban az összes allergiás náthára vonatkozóan a férfi nemhez tartozás (OR: 0,733; CI: 0,642–0,931), a családban előforduló allergiás betegség (OR: 2,017; CI: 1,669–2,436), gyakori felső légúti fertőzés (OR: 2,033; CI: 1,659–2,492), az allergia kialakulását megelőző, elhúzódó betegség (OR: 2,119; CI: 1,311–3,428), madártoll töltetű ágynemű használata (OR: 0,773; CI: 0,599–0,996), zöldövezeti lakhely (OR: 1,367; CI: 1,133–1,650) szignifikáns rizikótényezőnek bizonyultak. Mind az allergiás náthás (p<0,000), mind a nem allergiás náthás (p<0,003) tanulók csoportjában az atópiás anamnézisű családok ritkábban használtak madártollágyneműt.

Következtetés: Bár az orvos által diagnosztizált allergiás nátha prevalenciája a vizsgált időszakban nem változott szignifikánsan, a feltételezett allergiás náthás tüneteket mutatók szignifikáns növekedése a budapesti általános iskolás gyermekek körében növekvő prevalenciára utal. Kutatásunk feltárta az atópiás családok ágynemű használatának új szempontjait.

Kulcsszavak: allergiás nátha, ágynemű, előfordulási gyakoriság, rizikótényező, változás

 

Trends in prevalence and risk factors of allergic rhinitis symptoms in primary schoolchildren 6 years apart in Budapest

Summary

Background: Few data are available concerning the time trends and risk factors associated with allergic rhinitis (AR) in schoolchildren in Hungary.

Methods: At an interval of six years, parents of 6-12-year-old children completed identical ISAAC-based an additional questionnaires related to possible risk factors.

Results: Response rate was 62.8% with 6335 questionnaires distributed in 2007, and 52.9% with 6441 questionnaires in 2013. The prevalence of current AR symptoms (subjects presenting clinical symptoms of AR in the past 12 months, but had yet to be diagnosed by physician) increased significantly from 14.9% to 23.5% (p<0.001). There was no significant change in the prevalence of physician-diagnosed AR (11.6-11.2%). In multivariate analysis, gender (OR: 0.733; CI: 0.642–0.931), a family history of atopy (OR: 2.017; CI: 1.669–2.436), frequent upper respiratory tract infections (OR: 2.033; CI: 1.659–2.492), long-lasting disease before the appearance of the allergy (OR: 2.119; CI: 1.311–3.428), feather bedding (OR: 0.773; CI: 0.599–0.996) and living in a green area (OR: 1.367; CI: 1.133–1.650) were found to be significant risk factors of cumulative AR in 2013. In both of the groups with (p<0.000) or without (p<0.003) AR the families with a history of atopy used feather bedding less frequently than families without atopy.

Conclusion: Although the prevalence of physician-diagnosed AR has not shown significant changes during the studied interval, the significant increase of the current AR symptoms suggests growing prevalence of AR among children in Budapest. Our results revealed new aspects of bedding customs in atopic families.

Keywords: allergic rhinitis, bedding, prevalence, risk factors, trend

A horkoló beteg kivizsgálásának és ellátásának gyakorlata az MH-EK Honvédkórházban

Az utóbbi 10 évben az alvásfüggő légzészavarok fül-orr-gégészeti kivizsgálása és ellátása sokat fejlődött.

A betegség egyre szélesebb körben ismert lett a hazai fül-orr-gégészek körében is, de még mindig kevés tapasztalat áll rendelkezésre róla. Jelen cikkben az alvásfüggő légzészavarok, ezen belül az obstruktív alvási apnoe és hipopnoe szindróma kivizsgálásának és terápiájának protokollját, és az immár 5 éve a Honvédkórházban alkalmazott fül-orr-gégészeti gyakorlatot foglaltuk össze; felhívva a figyelmet a fül-orr-gégész szerepére a betegség kivizsgálásában és kezelésében.

Az összefoglaló alapjául a felnőttkori alvásfüggő légzészavarok ellátásáról szóló legújabb szakmai irányelv szolgált.

Kulcsszavak: OSAHS, alvás alatti endoszkópia, poliszomnográfia, AHI

 

Diagnostic and therapeutic algorithm of snorers at the National Health Center of Hungarian Defence Forces

 

Summary

During the last 10 years the otolaryngological examination and treatment of sleep-related breathing disorders have developed considerably in Hungary. Although the disease is becoming more and more common among the national ENT specialists, there is still little experience available about it. In this article we have summarized the diagnostic and treatment guidelines for sleep-related breathing disorders, especially for obstructive sleep apnea and hypopnea syndrome and the 5 years practice experience at the ORL-HNS Department of the National Health Center of Hungarian Defence Forces. We would like to draw attention to the important role of the ENT specialists in the diagnostic workup and treatment of the disease. This summary is based on the new Hungarian clinical practice guideline about the treatment of adult sleep-related breathing disorders.

 

Keywords: OSAHS, drug induced sleep endoscopy, polysomnography, AHI

Recidív invertált sinonasalis papilloma endoszkópos kezelése: retrospektív vizsgálat 14 eset kapcsán

Bevezetés: Napjainkra az endoszkópos technika vált általánossá az invertált sinonasalis papilloma kezelésében, de aránylag kevés közlemény foglalkozik a revíziós esetek kizárólagos endoszkópos megoldásával.

Cél: Vizsgálatunk célja az volt, hogy megítéljük a tisztán endoszkópos műtét hatékonyságát recidív invertált sinonasalis papillomában, továbbá értékeljük a fokális hyperostosis prediktív értékét a revíziós műtéteknél.

Módszer: 2013. január és 2018. november közötti időszakban recidív invertált papilloma miatt kizárólag endoszkópos műtéten átesett betegek bevonásával retrospektív vizsgálatot végeztünk. Vizsgáltuk a demográfiai adatokat, a tumor kiindulási helyét, a preoperatív CT-t, a szövettani eredményt, a műtéti típust, a követési időt és recidíva bekövetkezését. A preoperatív CT-ket az esetek részleteit nem ismerő radiológus vizsgálta, aki megpróbálta azonosítani a fokális hyperostosisokat. A radiológiai leletet összevetettük a tumor eredésének tényleges helyével.

Eredmények: Tizennégy revíziós eset került be a vizsgálatba, a minimum követési idő 16, az átlagos követési idő 44 hónap volt. A recidíva arány 14% volt. Egy esetben találtunk szinkron karcinómát. A fokális hyperostosis kúp alakú formája 86%-ban, míg a plakkszerű 50%-ban egyezett a tényleges tumor kiindulási helyével.

Következtetés: Recidív sinonasalis invertált papilloma esetében is eredményesen alkalmazható a tisztán endoszkópos műtét. A fokális hyperostosis kúp alakú formája recidív esetekben is hasznos segítség a tumor eredési helyének megítélésében.

Kulcsszavak: sinonasalis invertált papilloma, endoszkópos sebészet, fokális hyperostosis, recidíva arány, tumor eredési hely

 

Endoscopic treatment of recurrent inverted sinonasal papilloma: retrospective study in 14 cases

 

Abstract

Introduction: Although nowadays endoscopic surgery has become the gold standard for treating the vast majority of inverted sinonasal papilloma, reports of the efficacy of purely endoscopic surgery for recurrent diseases are rare.

Objective: The aim of our study was to determine the effectiveness of purely endoscopic surgery for recurrent sinonasal inverted papilloma and evaluate the predictive value of focal hyperostosis for tumor origin.

Methods: A retrospective chart review of patients who underwent purely endoscopic surgical resection for recurrent inverted papilloma between January 2013 and November 2018 was carried out. Data were collected about patient demographics, tumour attachment site, imaging, pathological findings, surgical approaches, follow-up, and recurrence. The preoperative sinus CT scans were reviewed by head and neck radiologist who was blinded to the intraoperative findings. The radiologist attempted to identify focal hyperostosis in the sinuses. The radiological findings were then correlated with the actual site of attachment.

Results: Fourteen revision cases were retrieved with a minimum follow-up of 16 months (mean follow-up 44 months). The recurrence rate was 14%. One tumor was confirmed malignant. The correspondence rate of focal hyperostosis to the actual tumor origin with the cone-shaped, and the plaque-like were 86%, 50% respectively.

Conclusion: Purely endoscopic surgery is an effective treat-
ment for recurrent inverted papilloma. The cone-shaped focal ­hyperostosis allows preoperative localization of tumour attach­ment.

Keywords: sinonasal inverted papilloma, endoscopic surgery, focal hyperostosis, recurrence rate, tumor attachment

A hagyományos endoszkópos dacryocysto-rhinostomia és a transcanalicularis lézerasszisztált műtét eredményeinek összehasonlító retrospektív vizsgálata

Összefoglaló

Bevezetés: A primer könnycsatorna-elzáródás általánosan elfogadott kezelése az endoszkópos dacryocysto-rhinostomia (EDCR). Az orvos célú technológiák további fejlődésével jelenhetett meg a beavatkozást tovább egyszerűsítő transcanalicularis lézerasszisztált dacryocysto-rhinostomia (TCL-DCR).

Cél: A vizsgálat célja az EDCR és a TCL-DCR eredményességének összehasonlítása.

Módszer: A betegdokumentáció alapján retrospektív vizsgálatot végeztünk a 2013–2017 közötti időszakban. Összevetettük az EDCR és a TCL-DCR eredményességét. Az EDCR-t hagyományos technikával, a TCL-DCR-t neodynium:YAG-lézerrel és 400 µm átmérőjű fiberoptikai szállal végeztük. Mindkét műtéti típusban a műtétileg kialakított dacryo-neostomát szilikon szállal stenteltük 6 hónapig. A követési időt a stent eltávolításától számoltuk, minimálisan 7, maximálisan 54 hónap volt. Sikeresnek tekintettük a beavatkozást, ha a követési időszak végén a betegnek nem voltak szubjektív panaszai, különös tekintettel az epi-
phorára, valamint a könnyutak átfecskendezhetőnek bizonyultak.

Eredmény: 37 betegnél (11 férfi, 26 nő), összesen 48 könnyút-rekanalizációt végeztünk, amelyből 30 EDCR és 18 TCL-DCR volt. EDCR esetében 20 (66%), míg TCL-DCR 17 (94%) bizonyult sikeresnek a követési időszak végén.

Következtetés: A TCL-DCR kifejezetten gyors, a beteget kevésbé terhelő és a hagyományos EDCR-nél hatékonyabb műtét a könnyelvezetés helyreállítására (Fisher p=0,0352).

 

Kulcsszavak: transcanalicularis lézer DCR, Nd:Yag-lézer, dacryocysto-rhinostomia, endoszkópos dacryocysto-rhinostomia

 

Retrospective comparative study of traditional endoscopic dacryocystorhinostomy and transcanalicular LASER-assisted surgery

 

Abstract

Introduction: The standard surgery for primary acquired nasolacrimal duct obstruction is endoscopic dacryocystorhinostomy (EDCR). Due to the technical development of instrumentation the attention turned to transcanalicular LASER assisted dacryocystorhinostomy (TCL-DCR) that may simplifies the surgical process further.

Objective: The aim of the study was to compare the outcomes after dacryorhinostomies performed by EDCR or TCL-DCR.

Method: We performed a retrospective chart review identifying patients operated on between 2013 and 2017 to compare the success rate of EDCR and TCL-DCR. EDCR was performed using traditional methods. Neodynium: YAG laser and 400 µm fiber used for TCL-DCR. Silicone stents were placed in dacryo-neostomies for 6 months in each case. Follow up period was calculated from the removal of the stent, min. 7 and max. 56 months. The success was defined as the resolution of the complains (epiphora) and patency confirmed by lacrimal irrigation.

Result: Thirty-seven patients (26 female, 11 male) underwent 48 DCR surgeries during the study period. Of the 37 procedures, 30 were EDCR and 18 TCL-DCR. 60% of the EDCR (20/30), and 94% of the TCL-DCR (17/18) had been proved to be successful at the end of the follow up period.

Conclusion: TCL-DCR is quicker, less burdensome for the patient and owns a significantly higher surgical success rate than traditional EDCR (Fisher p=0.0352).

 

Keywords: transcanalicular laser DCR, Nd:Yag laser, dacryocystorhino­stomy, endoscopic dacryocystorhinostomy

 

Tumor nekrózis faktor-alfa-gátló kezelés során észlelt rhinosinusitisek. Rendszerezett áttekintő közlemény

Összefoglaló

Háttér: A tumor nekrózis faktor-alfa (TNFa) inhibitorok megjelenése áttörést jelentett az immunológiai betegségek kezelésében. A tumor nekrózis faktor-alfa befolyásolja az immunfolyamatokat, így a TNFa-inhibitor kezelés alatt álló betegek hajlamosabbak lehetnek a fertőzésekre, beleértve az orrmelléküregek érintettségével járó folyamatokat is.

Célkitűzés: Célunk az irodalmi adatok áttekintése és azok értékelése a TNFa-antagonista terápia során észlelt orrmellék­üreg-fertőzések kapcsán rendszerezett áttekintő közlemény formájában, metaanalízis segítségével.

Anyag és módszer: Különböző kulcsszó-kombinációk alkalmazásával áttekintettük a vezető tudományos adatbázisokat (PubMed, Embase, Web of science). Azok a közlemények kerültek beválasztásra, amelyek pontos adatokkal szolgálnak a TNFa-­gátló kezelés során fellépő melléküreg betegségeket illetően.

Eredmények: Az irodalomkutatás során 1152 találatot kaptunk, további 8 cikket vontunk be egyéb forrásból. Végül 15 közlemény felelt meg a beválasztási kritériumoknak, amely összesen 12 782 beteg adatait tartalmazta. A betegek közül 2954 esetben jelentkezett valamilyen típusú orrmelléküreg-gyulladás, amely a vizsgált populáció esetében 6,7%-os előfordulás jelent. Számításokat végeztünk a közleményekben szereplő rinológiai diagnózisok szerint csoportokra osztva is. Ezek alapján a következő eredményeket kaptuk: „bakteriális sinusitis” 4,6% „krónikus rhinosinusitis” 2,7% „vényköteles gyógyszert igénylő sinusitis” 2,95% „rekurráló sinusitis” 7,0% „sinusitis” 6,8% „sinusitis maxillaris” 2,8%.

Következtetés: Az eredmények az egészséges populációhoz hasonló prevalenciát mutatnak, ezért az orrmelléküreg-gyulladások nem tarthatók egyértelműen a TNFa-antagonista kezelés szövődményének. A legtöbb közlemény esetében a pontos nevezéktan, valamint az orvos által felállított diagnózis pontatlansága tovább gyengíti a felvetést, miszerint akár az akut, akár a krónikus rhinosinustis e biológiai terápia mellékhatásaként volna azonosítható.

 

Kulcsszavak: mellékhatás, orrmelléküreg-gyulladás, rhinosinusitis, tnfa-antagonista, tnfa-inhibitor 

 

TNF-alpha inhibitors and Rhinosinusitis. A systematic review

 

Abstract

Background: Tumour necrosis factor alpha (TNFa) inhibitors as therapeutic agents had great impact on the treatment of immunologic disorders. Tumour necrosis factor alpha plays an important role in the human immune response, therefore patients under TNFa Inhibitor therapy is more prone to acquire various infections, such as paranasal sinus diseases.

Objectives: Our aim was to review the literature to find a relationship between TNFa antagonist therapy and paranasal sinus infection, by systematic review and meta-analysis.

Materials and methods: Three major online scientific databases were searched (Pubmed, Embase, Web of science) for relevant keyword combinations as TNF alpha antagonist* AND sinusitis, TNF alpha inhibitor* AND sinusitis, TNF alpha inhibitor* AND adverse event*, TNF alpha antagonist* AND adverse event*. Our criteria were to include papers that specifically reported on sinus disorders as adverse events of the TNF alpha inhibitor treatment.

Results: Our searches resulted 1152 records and additional 8 articles came up by scanning the initial reference lists. Fifteen papers fulfilled the criteria of our meta- analysis. Among 12,782 observed patients, 2954 had a sinus infection which meant prevalence of 6.7%. Based on the data all of the cases an event rate of 0.067 were calculated. Our separate analysis showed a slightly lower prevalence rate of 6% among the papers where sinus disorders were diagnosed by physicians. Six different medical terms for sinus disorder were used in the publications. Analysing these terms respectively resulted the following event rates: “bacterial sinusitis” (ER: 0.046) “chronic rhinosinusitis” (ER: 0.027) “prescription sinus medication” (ER: 0.295) “recurring sinusitis” (ER: 0.070) “sinusitis” (ER: 0.068) “sinusitis maxillaris” (ER: 0.028).

Conclusion: Results showed similar prevalence as in healthy population, hence infective sinus disorders cannot be identified clearly as a complication of TNFa antagonist therapy. Inaccurate terminology and the lack of specialist confirmed data were also found.

 

Keywords: adverse event, rhinosinusitis, sinus disorders, tnf-alpha, tnfa antagonist, tnfa inhibitor

Sinonasalis haemangiopericytoma, egy ritka potenciálisan malignus daganat

Összefoglalás

A sinonasalis régióban előforduló haemangiopericytomára általában jellemző, hogy kevésbé agresszív klinikai megjelenést mutat és ritkábban ad távoli metasztázist, összehasonlítva az egyéb lokalizációban megjelenő formákkal. A HPC egy ritka, potenciálisan malignus daganat, amely a hajszálereket körülvevő módosult simaizom-sejtekből, az úgynevezett „Zimmermann-féle” pericytákból indul ki. A test bármely részén előfordulhat, leggyakoribb a retroperitoneumban. Egy 65 éves nőbeteg esetét mutatjuk be, akinél jobb oldali sinonasalis HPC miatt sikeres endoszkópos tumoreltávolítás történt.

A kezelés „gold-standard”-ja az endoszkópos tumorreszekció. Hosszú daganatmentes időszak után is előfordulhat recidíva, ezért a betegek rendszeres élethosszig tartó követése javasolt.

 

Kulcsszavak: potenciálisan malignus tumor, sinonasalis haemangiopericytoma, transnasalis endoszkópos tumorsebészet

 

Sinonasal hemangiopericytoma: a rare, potentially malignant tumor – Case report

 

Summary

Haemangiopericytoma is a rare, potentially malignant tumor, deriving from modified smooth muscle cells surrounding small vessels, also called as Zimmermann pericytes. The tumor can arise in any organ system, but occurs most frequently in the retroperitoneum.

We present the case of a 65-year-old patient with a right sinonasal hemangiopericytoma, who was successfully treated by transnasal endoscopic sinus surgery.

HPC of the nose and paranasal sinuses is thought to behave less aggressively than tumors in other parts of the body and tend to metastatize less frequently compared to HPC located in other parts of the human body.

The gold standard of the therapy is the endoscopic surgical resection. Recurrence may occur after a prolonged disease-free period, thus regular, life-long follow-up of patients with haemangiopericytoma is highly recommended.

 

Keywords: potentially malignant tumor, sinonasal haemangioperycitoma, transnasal endoscopic tumor surgery

 

 

<< < 1 2 3 4 5 6 > >>
62 találat 7 oldalon

Bejelentkezés

Technikai forródrót:
+36 30 327 4143

AZ EGYESÜLET KIEMELT TÁMOGATÓJA:

 

SANOFI

Az MFOE Arany fokozatú
támogatója a SANOFI.
 
 

AZ EGYESÜLET TÁMOGATÓI:

 

 teva

Victofon

 
 

Egyesületünk bankszámlaszáma:
11708001-20315478-00000000

Tagdíj: 10.000 Ft/év

Kérjük a tagdíjat erre a
számlaszámra fizesse!

A Közgyűlés határozatának
megfelelően 2023-tól a tagsági díj
egységesen 10.000 Ft/év.

Akinek túlfizetése volt a múlt évben, annak az idei évi (2024) tagdíjban ezt jóváírtuk és a befizetendő tagdíj összege ennek mértékével természetesen csökkenthető.

Befizetés előtt ellenőrizze
az egyenlegét a honlapon
!

A tagdíjról és a befizetésekről további
információk itt érhetők el!

A Magyar Fül-orr-gégészet
fejlesztéséért Alapítvány
Adószám: 18190003-2-42

Számlaszám:
11701004-20217868-00000000

Ha úgy gondolja, hogy támogatja céljainkat, kérjük, adja adója 1%-át
"A Magyar Fül-orr-gégészet fejlesztésért" Alapítványnak. Támogatását - betegeink nevében is - hálásan köszönjük!

Alapítványunkról további
információk itt érhetők el!

ujsag 70. évfolyam, 1. szám

Válasszon lapszámot

Partnerek

  Megjelent!
 
 

Megjelent Dr. Reményi Ákos
"A hangprotézissel végzett
beszédrehabilitáció gyakorlati kérdései
"
című szakkönyve.
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Andor professzor úr "Gyakorlati rinológia" című szakkönyve.
Évente számtalan szakkönyv jelenik meg világszerte ebben a témában, hazánkban azonban mindez ideig ilyen jellegű kiadvány
nem látott napvilágot.
 
További információk

 
 

Megjelent
Katona Gábor és Hirschberg Jenő szerkesztésében a

Gyermek Fül-orr-gégészet

tankönyv
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Jenő, Hacki Tamás,
Mészáros Krisztina szerkesztésében a

FONIÁTRIA ÉS TÁRSTUDOMÁNYOK

első és második kötete.
 
További információk