Szeretettel várjuk Önöket a Magyar Fül-Orr-Gége Társaság 47. Kongresszusán és az Audiológiai Szekció 58. Vándorgyűlésén Egerben 2022 szeptember 29. - október 2. időszakban!

Pótolhatatlan veszteség érte a magyar és a nemzetközi otoneurológiát. Elhunyt Claus Frenz Claussen professzor úr!

Fiatal korom egyik meghatározó élménye volt, ahogy idősebb tanítómestereim, akiktől az otoneurológia alapjait tanultam, emlegették Láng Istvánnét. Sajnos, én már csak egyszer-egyszer találkoztam vele, amikor meglátogatta a klinika frissen alakult otoneurológiai ambulanciáját, aminek akkor Dr. Nádor Judit volt a vezetője. Lenyűgözve hallgattam a tanácsait, és azt, ahogyan a szédülő betegekről, és a szédülést okozó betegségekről beszélt.

2022. április 7-8. között került megrendezésre a Budapesti Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Napok VII. Továbbképző online Tanfolyama. Tekintse meg Prof. Dr. Hirschberg Andor, Dr. Piski Zalán és Dr. Kiricsi Ágnes Sanofi szimpóziumi előadását!

A fül-orr-gégészeket nagymértékben érinti a 2019-es koronavírus-járvány, mivel ők vesznek részt a felső légutak vizsgálatában és kezelésében, valamint abban a széles körű szakmai munkában, amelyet befolyásolnak a kormányzati előírások és a szakmai szervezetek ajánlásai is.

A cochlearis implantátum megoldást nyújt a kétoldali súlyos fokú idegi halláskárosodásban szenvedőknek. Ez a klasszikus indikáció, de napjainkban ez a spektrum folyamatosan szélesedik. A vékony, perimodiolaris elektródaprofilnak köszönhetően egyre kisebb korban, illetve egyre több problémára nyújt megoldást a cochlearis implantáció, legyen az féloldali siketség (single-sided deafness, SSD), vagy a magas frekvenciákra koncentrált nagy/súlyos fokú halláskárosodás (electric acoustic stimulation, EAS technology). A felhasználási profil szélesedésével egyre több az ellátottak száma, így egyre több a problémás, különleges szaktudást, illetve nagy tapasztalatot igénylő eset. A kisgyermekek, illetve a nem kooperáló felnőttek processzorának posztoperatív beállítása a legtöbb esetben tapasztalati úton történik. Léteznek objektív elektrofiziológiai módszerek (neural response telemetry, NRT), amelyek becslést adhatnak a későbbi posztoperatív beállítások során – amelyeket felnőtt, jól kooperáló betegek elmondásai alapján ismerünk –, azonban ez nem minden esetben ad a beteg számára a mindennapi életben hasznosítható hallást. A beállító programok lehetőséget kínálnak egy-egy pontosan definiált problémára, de a legtöbb esetben a páciens maga sem tudja, mitől érzi kényelmetlennek a készüléket.
A tudomány különböző ágazataiban az ilyen és efféle mintázatot nem, vagy nehezen mutató problémák megoldásához a számítógépek segítségét veszik igénybe. A mesterséges intelligenciát (artificial intelligence, AI) a beszédprocesszorok beállításához is fel lehetne használni. Az ehhez szükséges tanító adatbázis felvételéhez minden centrum akár a saját adatait felhasználhatná, akár egy világszintű tanító adatbázis létrehozása is megoldható lenne.