Terápiás index (TIX) intranazális kortikoszteroidokra az allergiás rhinitis terápiájában
A szerzők ismertetik az allergiás rhinitis (AR) prevalencia adatait. Leírják, hogy a legtöbb nyugati országban az AR a leggyakoribb IgE-mediált allergiás betegség felnőttekben, amelynek prevalenciája több mint 20%. A legújabb adatok a prevalencia jelentős növekedését mutatják a legtöbb országban mind a 6-7 éves, mind a 13-14 éves korosztályban. (ISAAC világméretű felmérése alapján.)
A betegség jelentős hatással van az életminőségre, ami álmosságban, fáradtságban, ingerlékenységben és a koncentrálóképesség csökkenésében nyilvánul meg. A gazdasági terhe a betegségnek Németországban évi 240 millió euró, ez az összeg az egészségügyi költségek mellett a csökkent munkaképességből származó veszteséget is tartalmazza. Ismert, hogy a nemzetközi ajánlások szerint mérsékelt és súlyos fokú szezonális és perenniális AR-ben az intranazális kortikoszteroidok (INS) a terápia első vonalát képezik. Az INS-okat az aktuális ARIA (Allergic Rhinitis and Its Impact on Asthma) guideline a „leghatásosabb farmakológiai kezelés”-nek tartja AR-ben. Hatékonyságát és biztonságosságát multiplex, randomizált kontrollált tanulmányok (multiple randomized controlled trials RCT) bizonyítják. Számos INS megengedett az AR kezelésében. A szerzők azonban csak a Németországban forgalomban lévő nyolc készítményre vonatkozó adatokat dolgozták fel: Dexamethasone, Budesonide (BUD), Fluticasone propionate (FP), Fluticasone furoate (FF), Flunisolide (F), Mometasone furoate (MF), Triamcinolone (TRIAM) és Beclomethasone dipropionate (BDP). A Ciclesonid kimaradt az összegzésből, mivel Németországban nem érhető el, és az irodalomban kevés a vele kapcsolatban fellelhető adat.
Szerzők szerint a klinikai terápiás döntéshozatalt segíti, ha birtokunkban van egy rendszerezett, összegzett áttekintés az alkalmazott szerek hatékonyságáról és biztonságosságáról.
Ezért célul tűzték ki egy terápiás index (TIX) kifejlesztését, amelyben kifejeződik mind a hatékonyság, mind a biztonságosság. Ilyen indexet már kifejlesztettek pl. topikális kortikoszteroidokra a bőrgyógyászatban, de a szerzők ismerete szerint INS-re még nem.
Leszögezik, hogy a TIX kifejlesztésének szigorúan az „evidence-based medicine” elvein kell alapulnia.













