×

A társszakmák szoros együttműködésének szerepe a postmeningitises, súlyos fokú halláscsökkenés optimális és sikeres hallásrehabilitációjában Esettanulmány

Összefoglalás
Bevezetés: Jelen közleményünkben otogén meningitis kapcsán kialakult kétoldali, súlyos fokú, szenzorineurális halláscsökkenésben szenvedő páciens esetét ismertetjük. Esetünk rámutat az időfaktor jelentőségére és a hallás fontosságára a meningitis maradványtüneteinek rehabilitációja tekintetében.
Esetismertetés: A bemutatott 60 éves férfi betegnél, rossz általános állapota ellenére, időben...

Tovább

Endoszkópos fat graft myringoplasticával elért rövid távú eredményeink

ÖSSZEFOGLALÁS
Bevezetés: A fat graft myringoplastica olyan minimálinvazív eljárás, amelynek során a dobhártya-perforáció zárását a perforáció szélének teljes felfrissítése után, a középfül megnyitása nélkül, saját zsírszövetből képzett dugóval végezzük.
Célkitűzés: Az endoszkóppal végzett első beavatkozásainkkal elért eredmények értékelése.
Betegek és módszer: 2021. július és 2022. február között minden, endoszkópos fat graft myringoplasticán átesett, legalább 3 hónapos utánkövetéssel rendelkező betegek adatait retrospektív módon elemeztük. Elsődleges eredménynek a zárt dobüreg létrehozását vettük, másodlagos eredménynek a hallásjavulást.
Eredmények: A jelzett időszakban összesen 13 ilyen beavatkozást végeztünk, kilencet bal, négyet jobb fülön. Tíz beteg (2 nő, 8 férfi) esett át műtéten (átlagéletkor 49 év [9-84 év]), amelyből kettő bilaterális beavatkozás volt. Egy betegnél az első sikertelen beavatkozás után később reoperáció történt. Hat beteg anamnézisében szerepel fülműtét az érintett fülön. Tizenkét esetben
egy dobhártyanegyedet nem meghaladó perforációt kellett
zárni, egy betegnél két negyedet foglalt el a perforáció. Az átlagos utánkövetési idő hét hónap volt (3-9 hónap). Tíz esetben sikerült zárni a dobüreget (76,9%), átlagosan 6,3 dB-lel javítva a lég-csont közt. Az elülső negyedi perforációk esetében 80%-ban volt sikeres a beavatkozás, a revíziós műtéteinknél pedig 85,7%-ban.
Következtetések: Az irodalom és a saját tapasztalataink alapján az endoszkópos fat graft myringoplastica hatékony, egyszerű beavatkozás a kis dobhártya-perforációk zárására, bár a hosszú távú eredmények értékeléséhez további utánkövetés, nagyobb esetszám szükséges.

Kulcsszavak
dobhártya-perforáció, dobhártyapótlás, endoszkópos fülműtét


SUMMARY
Introduction: Fat graft myringoplasty is a minimal invasive surgical technique using autologous fat tissue to close the tympanic membrane perforation without elevating the tympanomeatal flap.
Objectives: Evaluation of our first results with endoscopic fat graft myringoplasty.
Materials and methods: We retrospectively analysed the first 13 cases with at least 3 months follow-up where we did endoscopic fat graft myringoplasty between 2021 July and 2022 February. The outcome measures were the closure of the tympanic membrane and hearing gain.
Results: Within the period under review we performed 13 operations. In 9 case we operated the left and in 4 cases the right ear. The male-female ratio was 2:8 and the average age of the patients was 49 years (9-84). In case of 2 patients, we operated on both sides, and in 1 case after the first unsuccessful operations we reoperated the affected ear. The mean follow-up was 7 months (3-9 months). In 6 cases the patients already had previous operations done in the affected ear. 12 cases the perforation’s size were less than one quadrant of the tympanic membrane, and in 1 case the perforation spread to two quadrants. We successfully closed the tympanic membrane in 10 cases (76,9%) and the air-bone gap improved by 6,3 dB on average. The success rate was 80% in cases of anterior perforations, and 85,7% in revision surgeries.
Conclusions: The endoscopic fat graft myringoplasty is an effective, simple procedure for closing small tympanic mem­brane perforations. Further follow-up is required to evaluate long-term results.

Keywords
tympanic membrane perforation, tympanoplasty, endoscopic ear surgery

 

Click és chirp stimulus összehasonlítása objektív hallásszűrés esetén

ÖSSZEFOGLALÁS
Az újszülöttkori objektív hallásszűrés jelenleg elfogadott módszere a szűrő-BERA. A szűrő-BERA során általában click stimulust használtunk, mivel a click esetén a cochlea teljes egészét ingerlő, széles sávú ingert alkalmazunk. Újabban Claus Elberling vizsgálata alapján még jobb eredményt kapunk CE-chirp stimulussal. Vizsgálatunk célja, hogy összehasonlítsuk a két ingertípust ismert hallású felnőtt önkénteseken, Pytel és Czimmermann által fejlesztett objektív audiométerrel. Az amplitúdó szempontjából és a mérési időt tekintve a chirp stimulus szignifikánsan jobbnak bizonyult, de természetesen jó eredményt adott a click stimulussal végzett vizsgálat is. Összességében elmondható, hogy mindkét ingertípus megfelelő, különösen akkor, ha automatikus kiértékelő rendszert alkalmazunk.

Kulcsszavak
BERA, chirp inger, click inger, hallásszűrés, objektív hallásvizsgálat


SUMMARY
The currently accepted method of objective hearing screening for newborns is the ABR. In the sreening BERA click stimuli were used because click stimulate the entire cochlea. More recently, based on the study of Claus Elberling, we get even better results with CE-chirp stimulus in some respects. The aim of our study was to compare the two types of stimuli in adult volunteers with known hearing with an objective audiometer developed by Pytel and Czimmermann. In terms of amplitude and measurement time, the chirp stimulus proved to be significantly better, but of course the test with the click stimulus also gave good results. Overall, it can be said that both stimulus types are suitable, especially when an automatic evaluation system is used.

Keywords
BERA, chirp stimulus, click stimulus, hearing screening, objective hearing test

 

Perifériás cochleovestibularis léziók vizsgálata Behçet-kórban

Összefoglalás
A szerzők egy 54 éves nőbeteg esetét ismertetik, aki heveny szédülés és fülzúgás panaszával jelentkezett a fül-orr-gégészeti rendelésen. Az ágy melletti otoneurológiai vizsgálat során a jobb oldali labyrinthban akut izgalmi tüneteket észleltek. Immunológiai vizsgálat után az évtizedek óta fennálló, ismeretlen etiológiájú, több szervrendszert érintő betegség hátterében Behçet-kór igazolódott. A cochlearis és a vestibularis végkészülékek funkciójának detektálása céljából komplex eszközös audiológiai (tisztahangküszöb-audiometriai, stapedius reflex-, agytörzsi kiváltottpotenciál- és disztorziós otoakusztikusemisszió-vizsgálatot, tympanometriát) és komplex eszközös otoneurológiai (kalorikus ingerlés, video-fejimpulzusteszt, cervicalis és ocularis eredetű, vestibularisan kiváltott miogén potenciál) vizsgálatot végeztek. A vizsgálatok során a cochlearis és a vestibularis végkészülékek területén különböző oldaliságú és frekvenciájú perifériás károsodásokat detektáltak. A szerzők a beteg audiovestibularis tüneteinek kivizsgálása mellett az otoneurológiai rehabilitációt végezték, a definitív terápiát (azatioprinkezelés) immunológus állította be. Felhívják a figyelmet arra, hogy ismeretlen etiológiájú akut audiovestibularis tünetegyüttes esetén gondolni kell – akár ritka – autoimmun eredetű kórképek lehetőségére is. A korai diagnózis és az adekvát kezelés alapvető jelentőségű, mert a betegség progresszióját lassítja.

KULCSSZAVAK
audiovestibularis, autoimmun, Behçet, belsőfül, interdiszciplináris

 


Examination of peripheral cochleovestibular lesions in Behçet’s disease. Case report

 

SUMMARY
The authors present the case of a 54-year-old female patient presenting at an oto-rhino-laryngology outpatient clinic suffering from acute vertigo and tinnitus. During a bed-side otoneurology exam they found an acute right-sided labyrinth hyperfunction. An immunological exam was performed and confirmed Behçet’s disease in the background of this multi-organ, decade-old illness of unknown etiology. In order to detect the function of the cochlear and vestibular devices, the authors performed complex instrumental audiological (threshold audiology, tympanometry and stapedius reflex, brainstem evoked response audiometry and distorsion otoacustic emission) and neuro-otological (caloric reflex test, video head-impulse test, cervical and ocular vestibular evoked myogenic potential) examinations. They found during testing multiple peripheral lesions of both sides in the cochlea and the vestibular organ.
In addition to examining the patient’s audiovestibular symptoms, the authors performed the otoneurological rehabilitation, while the definitive therapy (cyclosporine therapy) was set by an immunologist.
The authors draw attention to the fact that in the case of acute audiovestibular symptoms of unknown etiology, the possibility of (even rare) pathologies of autoimmune origin should be consid­ered. Early diagnosis and adequate treatment are essential because it slows down the progression of the disease.

KEYWORDS
audiovestibular, autoimmune, Behçet, inner ear, interdisciplinary
 

Nyomásváltozás okozta ártalmak fül-orr-gégészeti vonatkozásai

Összefoglalás
A gyors környezeti légnyomásváltozás hatására a szervezetben alapvetően két csoportba sorolható patofiziológiai jelenségek és elváltozások alakulhatnak ki. Egyik a légtartó testüregek nyomáskiegyenlítődésének zavara miatt létrejövők, azaz a barotraumák. A másik a szövetnedvekben oldott gázok saját parciális nyomáslépcsőjének függvényében, buborék formájában történő kiválása miatt megjelenő dekompressziós betegség. A két típus lehetséges fül-orr-gégészeti megjelenései a fül különböző régióit és az orr­melléküregeket érintő barotrauma, valamint a belsőfület akár izoláltan is károsítani képes dekompressziós betegség, amelyek korábban az ipari búvárok, a keszonmunkások és a repülőszemélyzet körében fordultak elő. Napjainkra a rekreációs búvárkodás és repülés népszerűvé és könnyen elérhetővé válásával a betegségek klinikai relevanciája is megnőtt, amely már a hétköznapi fül-orr-gégészeti praxist is elérheti. A dolgozat röviden áttekinti a létrejövő elváltozások súlyponti kérdéseit, kialakulását, tüneteit, differenciáldiagnosztikai szempontjait, kezelési és prevenciós lehetőségeit.

Kulcsszavak
Középfül-barotrauma, belsőfül-barotrauma, barosinusitis, alternobárikus vertigo, belsőfül-dekompressziós betegség

 

Otorhinolaryngological aspects of pressure changes

 

Summary
Under the influence of rapid changes in ambient air pressure, pathophysiological phenomena and lesions can be divided into two groups that can develop in the body. One is barotrauma due to the disturbance of pressure equalization of the trapped gas in cavities. The other is decompression sickness due to the excretion of dissolved gases in tissue fluids that form bubbles depending on their partial pressure. The possible ENT appearances of these two types are barotrauma affecting different regions of the ear, paranasal sinuses and decompression disease, which can damage the inner ear. Earlier, these issues involved industrial divers, caisson workers and flight crews. However, with the popularity and easy accessibility of recreational diving and aviation, the clinical relevance of diseases has also increased, reaching even everyday ENT practice. The thesis briefly reviews the focus issues, formation, symptoms, differential diagnostic aspects, treatment and prevention options of the diseases.

Keywords
Middle ear barotrauma, inner ear barotrauma, barosinusitis, alternobaric vertigo, inner ear decompression disease
 

Az obliterációs műtét hatékonyságának elemzése 31 terápiarezisztens idiopátiás, hirtelen halláscsökkenéses eset kapcsán

ÖSSZEFOGLALÓ

A hirtelen halláscsökkenés (sudden sensorineural hearing loss, SSNHL) terápiájára számos lehetőséget vetettek már fel, azonban ezekről ellentmondásos információk érhetőek el az irodalomban. A kezelés magját jelenleg a kortikoszteroid-készítmények adják, azonban a terápiarezisztens esetek régebben kevés sikerrel kecsegtettek. Az utóbbi években felmerült, hogy az idiopátiás (I)SSNHL hátterében perilympha fistula (PLF) is állhat, így több centrumban obliterációs műtétet végeznek az esetleges peri­lymphacsorgás megállítására. Vizsgálatunkban 31 terápiarezisztens ISSNHL-ben szenvedő páciensnél végeztünk exploratív tympa­notomiát endoszkóppal, majd autológ zsírszövettel obliteráltuk a kerek ablak fülkéjét és a fissula ante fenestram területét. A kiindulási halláseredmények átlagértéke a beszédfrekvenciákon 81,1 dB-nek mutatkozott, amelyet a teljes beteganyagban szignifikánsan (átlag = 19,4 dB; p=0,005) sikerült javítani. Ha kizárólag azon betegeket vizsgáltuk, akiknek a hallása javult az obliterációra, úgy 35,3 dB-es átlagos gyógyulást kaptunk. Intraoperatív módon a páciensek 19%-ánál azonosítottunk klinikailag PLF-et, azonban ezen betegcsoport átlagos hallásjavulása 22,2 dB-nek mutatkozott. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a betegség kialakulása után az eltelt idővel arányosan csökken a fisztulazárással visszanyerhető hallás mértéke. A fisztulaobliteráció tehát egy hasznos, azonban nem tökéletes modalitás a terápiarezisztens ISSNHL-ben szenvedő betegek kezelésében.

KULCSSZAVAK

Endoszkópos középfülsebészet, hirtelen halláscsökkenés, fisztulaobliteráció, perilympha fistula

 

Analysis of the effectivity of obliteration technic in 31 therapy resistant idiopathic sudden sensorineural hearing loss patients

 

SUMMARY

Although there are numerous therapeutic possibilities for sudden sensorineural hearing loss (SSNHL), the available information about this topic in the literature is controversial. Corticosteroids are considered currently as the first-line treatment, however formerly the success rate of the therapy-resistant cases was low. Idiopathic (I)SSNHL may be caused by perilym­phatic fistula, therefore recently in several centers fistula obliteration has been performed to stop the leakage of the perilymph. In this retrospective study in total of 31 patients with therapy-resistant ISSNHL were enrolled. We performed in all cases endoscopic exploratory tympanotomy. After the procedures we obliterated the niche of the round window and the fissula ante fenestram with autologous fat tissue. The average baseline hearing was found to be 81.1 dB for speech frequencies, which was significantly improved in all patients (mean = 19.4 dB; p=0.005) after the surgery. Analyzing only those patients whose hearing was improved after the obliteration, an average recovery of 35.3 dB was obtained. 19% of the patients were found to have perilymph leakage intraoperatively. The hearing improvement in this subgroup was 22.2 dB. According to our study the success of the therapeutic modality decreases by the time, considering the gain of hearing. Fistula obliteration is an effective, but limited modality in the treatment of patients with therapy-resistant ISSNHL.

KEYWORDS
Endoscopic middle ear surgery, perilymphatic fistula, fistula obliteration, sudden sensorineural hearing loss

Mastoid obliterációs technikával elért rövid távú eredményeink a cholesteatoma sebészetében

Összefoglaló

Irodalmi adatok alapján a cholesteatomasebészetben a mastoidüreg obliterációjával kedvezőbb recidíva- és residuumarány érhető el. Osztályunkon 2020 szeptemberétől alkalmazzuk a mastoidobliteráció saját corticalis csontpor alkalmazásával (Bony Obliteration Technique, BOT) azoknál a betegeknél, akiknél a cholesteatoma az antrum mastoideumot eléri, illetve meghaladja.
Célkitűzés: A BOT-technikával operált betegeink adatainak elemzése és a műtéti eredményesség felmérése.
Módszerek: 2020 szeptembere és 2021 júniusa között canal wall up (CWU) vagy canal wall reconstruction (CWR) tympano-mastoidectomián és BOT-műtéten átesett betegek adatait retrospektíven elemeztük. Azokat a betegeket választottuk be, akiknél rendelkezésre álltak legalább egyéves utánkövetési adatok. Elemeztük a betegek műtét előtti és utáni fülfolyását a Merchant-score segítségével, valamint halláseredményeiket és a recidíva/reziduum előfordulását.
Eredmények: Tizenhat beteg, 5 nő és 11 férfi beteg felelt meg a kritériumoknak. Kilenc jobb és 7 bal fület operáltunk, 8 beteget CWU+BOT technikával, 8 beteget CWR+BOT technikával. Az átlagos utánkövetési idő 17 hónap volt. A preoperatív átlagos 2,31-es Merchant-score a műtétet követően 0,29-re csökkent a 0-3-ig terjedő skálán. Tizenhatból kettő esetben volt szükség később reziduális dobhártya-perforáció zárására. Két betegnél alakult ki fizikális vizsgálattal is igazolható cholesteatomarecidíva az epitympanonban, egy esetben pedig reziduális cholesteatoma a hypotympanonban, melyet non-echoplanar diffúziósúlyozott MRI (non-epi DWI MRI) mutatott ki. Kizárólag CWR-esetekben igazoltunk recidívát vagy reziduumot. A mastoidüregben egy betegnél sem találtunk reziduumot non-epi DWI MRI-vel. A műtétet követően nem volt mérhető szignifikáns változás a lég-csont küszöböt illetően.
Következtetések: A BOT-technika jelentős életminőségi javulást ad, és elsősorban a CWU+BOT technika esetében kecsegtetőek a rövid távú eredmények.

KULCSSZAVAK: BOT, cholesteatomasebészet, csontpor, mastoidobliteráció, tympanoplastica

 


Short-term results of mastoid, obliteration technique in cholesteatoma surgery

 

SUMMARY

Introduction: According to literature data mastoid obliteration decreases recidivism in cholesteatoma surgery. We started to apply bony obliteration tympanoplasty technique (BOT) on our department in September 2020, in cases where the cholesteatoma reaches the antrum.
Objective: We aimed to evaluate the short-term outcomes of BOT surgery.
Methods: Data of patients who underwent canal wall up (CWU) or canal wall reconstruction (CWR) tympano-mastoidectomy and BOT surgery between September 2020 and June 2021 were retrospectively analysed. Patients with a minimum follow-up of one year were included in the study. The effectiveness of the surgical procedure regarding recidivism and hearing improvement, and the intensity of the otorrhea were evaluated.
Results: Sixteen patients, 5 women and 11 men could be included (9 right and 7 left ears) in the study. CWU+BOT and CWR+BOT surgeries were performed in 8-8 cases, respectively. The average follow-up was 17 months. The preoperative Merchant score decreased from 2.31 to 0.29 in 1 year. Two residual tympanic membrane perforations had to be closed later. We found 2 recurrent cholesteatomas in the epitympanic space during follow-up with the use of otomicroscopy, and 1 residual cholesteatomas in the hypotympanum that was recognized by non-echo-planar diffusion-weighted MRI (non-epi DWI MRI). Recidivism was detected only in CWR cases. No residual cholesteatoma was found in the mastoid space with non-epi DWI MRI. We did not achieve a significant improvement in hearing regarding the air-bone gap.
Conclusions: Application of bony obliteration technique resulted better quality of life of the patients and the outcomes are promising especially in terms of CWU surgeries.

KEYWORDS: bone paté, BOT, cholesteatoma sugery, mastoid obliteration, tympanoplasty

 

Marószer okozta hallójárati sérülés következtében kialakult atrézia kombinált lebenyes megoldása. Esettanulmány

Összefoglaló
Bevezetés: A különböző etiológiájú, veleszületett vagy szerzett (krónikus irritáció, iatrogén ártalom) hallójárati atrézia műtéti megoldására számos sebészi eljárás létezik. Jelen esettanulmányukban egy kiterjedt, a cimpára, a conchára, valamint csaknem a teljes hallójáratot érintő, marószer okozta sérülés és következményes atrézia műtéti rekonstrukciós megoldását mutatjuk be.
Célkitűzés: Olyan egyedi, sebészi módszer megtervezése és kivitelezése, amely egyszerre alkalmas a hallójárat-bemenet, a tragus és a cimpa nagy kiterjedésű hámhiánnyal járó sérülésének esztétikai rekonstrukciójára és a heges középső és külső hallójárati atrézia oldására, valamint az érintett területek funkcionális hámborításának kialakítására.
Módszer: A heges szűkület eltávolítását követően a hallójárat csontos falának fúróval történő tágítása, majd a bőrhiány felkarról vett félvastag bőr és a fül elől és mögül nyelezett, kettős bőrlebeny kombinációjával kialakított pótlása.
Következtetés: Az esethez egyedileg adaptált sebészi módszer a szerzők saját és az irodalomban is leírt műtéti technikák ötvözete. Az indikációt és az alkalmazható technikákat az atrézia etiológiája, a hegszövet radikális eltávolítása utáni hámhiány nagysága és lokalizációja határozza meg. A beteg együttműködése, a rendszeres kontroll és az utasítások betartása elengedhetetlen fontosságú. A beavatkozást követően nagy torzító hegekkel a műtéti területen nem kell számolni. Bőrgyógyászati lokális, hámosító kezelés a gyógyulást gyorsíthatja.

KULCSSZAVAK: marószer/lúg okozta sérülés, hallójárati atrézia, szabad, félvas­tag és forgatott nyelezett bőrlebeny

 

Combined flap solution of auditory canal atresia caused by caustic damage – a case study

 

Summary

Introduction: There are numerous surgical techniques available to treat auditory canal atresia caused by a variety of congenital or acquired etiologies (chronic irritation, iatrogenic damage). We propose a comprehensive surgical reconstruction method for caustic damage and resulting atresia affecting the concha, and complete auditory canal in our current case report.
Objective: Our goal was to design and implement a unique surgical method that is suitable for the aesthetic reconstruction of an injury of entrance of the auditory canal, the tragus with a large area of epithelial loss, and for the resolution of scarred middle and outer auditory canal atresia and development of functional contouring of the affected areas.
Method: After removing the scar stricture, widening the bony wall of the ear canal with a drill, then replacing the skin defect with a combination of half-thick skin taken from the upper arm and a double skin flap taken from in front and behind the ear.
Conclusion: Our surgical method, uniquely adapted to the case, is a combination of surgical techniques already described in the literature. The indication and applicable techniques are determined by the etiology of the atresia and after the radical removal of the scar tissue the size and localization of the epithelial deficiency. The cooperation of the patient, regular control and compliance with the instructions are essential. After the procedure, there is no need to expect large disfiguring scars in the surgical area, dermatological local exfoliation treatment can speed up healing.
Title: Combined flap solution of atresia caused by caustic damage to the auditory canal – case study

Keywords: caustic injury, auditory canal atresia, free half-thickness and rotated skin flap
 

A hirtelen halláscsökkenés modern diagnosztikai és terápiás eljárásai – kerekasztal-beszélgetés. Összefoglaló

A Magyar Fül-Orr-Gége Társaság 47. Kongresszusán és az Audiológiai Szekció 58. Vándorgyűlésén, Egerben, megrendezésre került a hirtelen halláscsökkenés modern diagnosztikai és terápiás eljárásaival foglalkozó kerekasztal-beszélgetés. Felmerülhet a kérdés, hogy miért van létjogosultsága külön kerekasztal-beszélgetés formájában foglalkozni az idiopathiás, hirtelen szenzorineurális halláscsökkenéssel. A kérdésre sok választ, indokot lehet adni: nincs ismert etiológia; kevés a nemzetközi irodalomban fellelhető jó minőségű vizsgálat, melyért elsősorban a kontrollcsoport hiánya, a magas spontán javulási arány (akár 65 %) tehető felelőssé; valamint ebből adódóan nincs egységes, egyértelmű terápiás ajánlás. Ugyan nemzetközi ajánlások rendelkezése állnak, ezek általában nem részleteznek olyan kérdéseket, amelyek a betegellátás mindennapjaiban újra és újra előjönnek.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek célja volt, a témával mélyebben foglalkozó kollégák részvételével, a hazai gyakorlat bemutatása, a sarkalatos kérdések megvitatása. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői, a saját gyakorlatukban, a következő közös pontokat találták meg.

 

Középfül-kerekasztal

A Fülészeti Microchirurgiai Szekció szervezésében „Középfül-kerekasztal – Jó gyakorlatok a fülsebészetben” címmel másfél órás kerekasztal-szimpózium került megrendezésre 2022. október 1-jén a Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesületének 47. Kongresszusán. A fülsebészetben kevés a magas szintű evidencia, ezért a betegek preoperatív kivizsgálásában, műtéti ellátásában és utógondozásában nagy szerepe van az esetenként évtizedes tapasztalatokon alapuló helyi gyakorlatoknak. A kerekasztal résztvevői olyan intézmény munkatársai voltak, amelyekben éves szinten százas nagyságrendben végeznek fülműtéteket, és akik a következő közös pontokat találták meg, betegségekre lebontva. 

A térbeli szemlélet szerepe az otoneurológiában

Az otoneurológiában video-fejimpulzusteszt segítségével mindhárom félkörös ívjárat, a vestibularisan kiváltott miogén potenciálok vizsgálatával pedig az utriculus és a sacculus funkciója izoláltan megítélhető, objektíven regisztrálható, így olyan patológiás elváltozások, mintázatok is felfedezésre kerülnek, melyekre korábban nem volt lehetőség. A kapott eredmények felvetnek további kérdéseket, melyek megválaszolásában segítséget jelenthet a belsőfül képleteinek 3 dimenziós vizsgálata a szövettani metszetekből történő térbeli rekonstrukciók alapján. Egy ilyen kérdés, hogy a vestibularis neuronitisben miért gyakoribbak bizonyos mintázatok. Egy másik problémát jelent a nystagmus hiánya a jóindulatú paroxizmális pozícionális szédülés egy változatában a tipikus szubjektív panaszok jelenléte ellenére. Ilyenkor egyoldali provokációs tesztből (pl. Dix-Hallpike) történő felülés során törzs retropulzió jelentkezik. A jelenség magyarázatához is segítséget nyújthatnak a hátsó félkörös ívjárat cupula síkjának háromdimenziós rekonstrukciói. Közleményünkben célunk a háromdimenziós belsőfül patológia jelentőségének áttekintése saját vizsgálataink és a legújabb közlemények alapján.

<< < 1 2 3 4 5 6 > >>
90 találat 9 oldalon

Bejelentkezés

Technikai forródrót:
+36 30 327 4143

AZ EGYESÜLET KIEMELT TÁMOGATÓJA:

 

SANOFI

Az MFOE Arany fokozatú
támogatója a SANOFI.
 
 

AZ EGYESÜLET TÁMOGATÓI:

 

 teva

Victofon

 
 

Egyesületünk bankszámlaszáma:
11708001-20315478-00000000

Tagdíj: 10.000 Ft/év

Kérjük a tagdíjat erre a
számlaszámra fizesse!

A Közgyűlés határozatának
megfelelően 2023-tól a tagsági díj
egységesen 10.000 Ft/év.

Akinek túlfizetése volt a múlt évben, annak az idei évi (2024) tagdíjban ezt jóváírtuk és a befizetendő tagdíj összege ennek mértékével természetesen csökkenthető.

Befizetés előtt ellenőrizze
az egyenlegét a honlapon
!

A tagdíjról és a befizetésekről további
információk itt érhetők el!

A Magyar Fül-orr-gégészet
fejlesztéséért Alapítvány
Adószám: 18190003-2-42

Számlaszám:
11701004-20217868-00000000

Ha úgy gondolja, hogy támogatja céljainkat, kérjük, adja adója 1%-át
"A Magyar Fül-orr-gégészet fejlesztésért" Alapítványnak. Támogatását - betegeink nevében is - hálásan köszönjük!

Alapítványunkról további
információk itt érhetők el!

ujsag 70. évfolyam, 1. szám

Válasszon lapszámot

Partnerek

  Megjelent!
 
 

Megjelent Dr. Reményi Ákos
"A hangprotézissel végzett
beszédrehabilitáció gyakorlati kérdései
"
című szakkönyve.
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Andor professzor úr "Gyakorlati rinológia" című szakkönyve.
Évente számtalan szakkönyv jelenik meg világszerte ebben a témában, hazánkban azonban mindez ideig ilyen jellegű kiadvány
nem látott napvilágot.
 
További információk

 
 

Megjelent
Katona Gábor és Hirschberg Jenő szerkesztésében a

Gyermek Fül-orr-gégészet

tankönyv
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Jenő, Hacki Tamás,
Mészáros Krisztina szerkesztésében a

FONIÁTRIA ÉS TÁRSTUDOMÁNYOK

első és második kötete.
 
További információk