ÖSSZEFOGLALÓ
A parapharyngealis tér tumorainak eltávolítása komoly műtéti tervezést és mérlegelést igényel. A feltárással, posztoperatív kezeléssel, utánkövetéssel kapcsolatos gondolatmenetünket és tapasztalatainkat osztjuk meg egy fiatal nőbeteg esetének bemutatásán keresztül. A prestyloid térben elhelyezkedő, nagyméretű pleomorf adenoma transzorális excízióját végeztük el, amely esetünkben biztonságos és a beteg számára a lehető legkisebb műtéti terhelést jelentő eljárásnak bizonyult.

KULCSSZAVAK

Pleomorf adenoma, parapharyngealis tér, transzorális excízió

Transoral excision of a giant deep lobe parotid gland pleomorphic adenoma

SUMMARY
The removal of parapharyngeal space tumors requires thorough surgical planning and consideration. We intend to share our thread of thinking and experiences regarding the surgical approach, post­operative management and follow-up through presenting a case of a young female patient. Transoral excision of a prestyloid space bulky pleomorphic adenoma was performed, and it proved to be a safe and minimally invasive method for the patient in our case.

KEYWORDS
Pleomorphic adenoma, parapharyngeal space, transoral excision
 

ÖSSZEFOGLALÁS

Súlyos fokú OSAS (obstruktív alvási apnoe szindróma) esetén a terápia gold standardja a légsínterápia. Közleményünkben négy esetet prezentálunk, ahol ennek ellenére műtéti megoldásra kényszerültünk.
Minden betegnél első lépésben poligráfiás, majd alváslaborban poliszomnográfiás vizsgálat történt, amely súlyos fokú obstruktív alvási apnoét igazolt, 35 feletti apnoe/hypopnoe indexszel (AHI). Az eredmény a vezetői engedélyek azonnali bevonási javaslatával járt. Első két betegünk légsínterápiát (continuous positive airway pressure, CPAP) kapott, de nem tudta megszokni. Harmadik betegünknél a COVID-19 miatt a javasolt légsínterápia beállítása meghatározatlan időre tolódott, de a jogosítványát bevonták. Negyedik betegünk elzárkózott a légsínterápiától, ezért alternatív megoldást keresett.
Betegeinknél csak ezután került sor fül-orr-gégészeti vizsgálatra, ahol gátolt orrlégzést találtunk floppy epiglottis gyanújával. Minden esetben első lépésben alvásendoszkópiát (drug induced sleep endoscopy, DISE) és orrstátuszműtéti rendezést végeztünk. A vizsgálatok floppy epiglottist mutattak szájpadi és nyelvgyöki szűkülettel, ezért második ülésben minden betegnél szájpadi műtétet (uvulopalatoplastica, UPP) és lézeres epiglottiskezelést alkalmaztunk nyelvgyöki redukcióval. A posztoperatív poligráfia minden esetben 10 alatti ( 3,6, 4, 9, illetve 0,1 ) AHI-t igazolt.
Hangsúlyozzuk, hogy az obstruktív alvászavar kivizsgálásának szerves része a fül-orr-gégészeti vizsgálat. Floppy epiglottis gyanúja esetén alvásendoszkópia feltétlenül szükséges. Ha a gyanú igazolódik, a műtéti megoldás kötelező.
Légsínterápia indikációja esetén a gátolt orrlégzés műtéti megszüntetése a beteg komfortosabb készülékhasználatát biztosítja. Az orrstátusz rendezését altatásban javasoljuk elvégezni, hiszen a bevezető fázisban kivitelezett DISE a floppy epiglottis kiszűrését is szolgálja. Az orrlégzést javító műtéti eljárásokat javasoljuk a garati beavatkozások előtt, 6-8 hét különbséggel elvégezni. Ezzel az addig szájlégző betegnek esélyt adunk az orrlégzés állandósulására, csökkentve a garatműtétek mellékhatásait.

KULCSSZAVAK

alvásendoszkópia, CPAP, floppy epiglottis, OSAS, UPP

Surgical management of severe OSAS, presentation of four cases

SUMMARY

In the case of severe OSAS (obstructive sleep apnea syndrome), the gold standard of therapy is positive airway pressure therapy. In our report, we present four cases where the solution was surgical. All patients underwent a polygraphy study, followed by polysomnography in a sleep laboratory, which confirmed severe obstructive sleep apnea with an apnea/hypopnea index (AHI) above 35. The result was an indication to immediately withdraw driver’s licenses. Our first two patients received pressure therapy (Continuous Positive Airway Pressure, CPAP), but could not get used to it. In the case of our third patient, due to COVID-19, the setting of the recommended airway therapy was postponed to an undetermined time, but his driver’s license was revoked. Our fourth patient refused pressure therapy, so he sought an alternative solution. After these procedures our patients underwent an otolaryngological examination, where we found obstructed nasal breathing with the suspicion of floppy epiglottis.
In all cases, the first step was drug-induced sleep endoscopy (DISE) and surgical correction of nasal obstruction. The results of DISE were floppy epiglottis with palatal and tongue base obstruction, so in the second session, we performed palatal surgery (uvulopalatoplasty, UPP) and laser epiglottopexy with tongue base reduction in all patients. In all cases, the postoperative polygraphy study confirmed an AHI below 10 (3.6, 4, 9, and 0.1, respectively).
We emphasize that otolaryngological examination is an essential part of the evaluation of patients with obstructive sleep disorder breathing. In case of suspected floppy epiglottis, DISE is necessary. If the suspicion is confirmed, the surgical solution is mandatory. Before positive airway pressure therapy, surgical treatment of obstructed nasal breathing helps patients to use the CPAP machine more comfortably. It is recommended to solve nasal obstruction under anesthesia, and DISE can be performed in the introductory part of the procedure, to rule out floppy epiglottis as well. Performing nasal surgery is recommended 6-8 weeks before pharyngeal procedures separately. With this, we give the mouth-breathing patient a chance to stabilize his/her nasal breathing, reducing the side effects of pharyngeal surgery.

KEYWORDS

CPAP, drug induced sleep endoscopy (DISE), floppy epiglottis, OSAS, UPP
 

Összefoglaló

A közleményben beszámolunk a hazai első robotsebészeti fej-nyaki műtétekről. Bemutatjuk a Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ (PTE, KK) Janus Pannonius Klinikai Tömbjében felállított da Vinci^® robotsebészeti rendszert, a robotsebészeti team tagjait, a tanulási folyamatot, és rövid összefoglalót adunk a robotsebészet előnyeiről, az indikációs területeket taglalva.
Beszámolónk szakmatörténeti érdekessége, hogy az első hazai fej-nyaksebészeti robotműtéteket női operatőr végezte mint a magyar robotsebészet első női konzolsebésze.

KULCSSZAVAK: humán papillomavírus (HPV), ismeretlen primer daganat (cancer of unknown primary – CUP, oropharynx daganat, női robotsebész, transzorális robotsebészet (TORS)

Report on the first robotic head and neck surgeries in Hungary

SUMMARY
In our announcement we report on the first head and neck robotic surgeries in Hungary. The report presents the da Vinci^® Surgical System component overview, the team participants and their roles and the learning curve. Briefly we summarize the adventages of the robotic surgical approach and indications on head and neck.
Professional historical curiosity is that the first head and neck robotic procedures in Hungary were done by a female surgeon, who is also the first Hungarian female robotic surgeon.

KEYWORDS: cancer of unknown primary (CUP), human papilloma virus (HPV), oropharyngeal cancer, female robotic surgeon, transoral robotic surgery (TORS)

Összefoglaló

Az ismeretlen kiindulású primer daganat (Cancer of Unknown Primary: CUP; Occult Primary) szindróma minden szakmában rossz prognózist és nagy kihívást jelent mind a diagnosztika, mind a terápia szempontjából.
Közleményünkben a legújabb protokoll fej-nyaki vonatkozását ismertetjük, majd demonstráljuk két esetünket. Az első eset különlegesnek számít, mivel az ismeretlen daganat és szimultán gégetumor adtak egyazon nyaki régióba áttétet.
Az új protokoll egyik legnagyobb erénye a felső (I., II., III., felső V.=V/a) és alsó (IV., alsó V.=V/b) nyirokrégiók kivizsgálási protokolljának különválasztása, csökkentve a felső régiók esetében a vizsgálatok számát, ezzel gyorsítva a terápia megkezdéséig eltelt időt.

KULCSSZAVAK: CUP-szindróma, ismeretlen daganat, nyaki blokkdisszekció, primer tumor, posztoperatív sugárkezelés

Cancer of Unknown Primary (CUP; Occult Primary) syndrome: Presentation of the new head and neck diagnostic guidelines and two of our cases

Summary

Cancer of Unknown Primary (CUP syndrome; Occult Primary) is considered to be a major diagnostic and therapeutic challange among all medical specialties with a very poor prognosis regarding to patient survival.
In this article we attempt to provide a brief review of the latest National Comprehensive Cancer Network CUP guideline, putting a focus on the head and neck surgery aspect of this systemic disease. We also demonstrate two case reports, one of which represents a challenging case, by having a primary laryngeal cancer with metastasis and CUP syndrome metastasizing to the same neck region.
The new guideline’s great achivement is it separate the diagnostic workup for the upper (I, II, III, upper V.=V/a) and lower (IV, lower V.=V/b) neck lymph node regions, greately reducing the number of neccessary diagnostic steps required for treatment initiation. The new method minimizies the elapsed time between diagnosis and treatment.

KEYWORDS: CUP syndrome, neck dissection, postoperative irradiation, primary cancer, unknown primary cancer 

Egy 48 éves férfibeteg papilláris karcinóma diagnózisával került klinikánkra más intézményből annak műtéti eltávolítása céljából. Az intraoperatív kép során látott heges terjedés már felvetette más diagnózis lehetőségét, amelyet a szövettani és végül az immunhisztokémiai vizsgálatok megerősítettek, CASTLE-tumor igazolódott.
A CASTLE (carcinoma showing thymus-like differentiation) a pajzsmirigy daganatainak egyik legritkább típusa, amelyet 36 évvel ezelőtt írtak le először. A daganat valószínűleg kopoltyúív-maradványból származik, hisztomorfológiailag thymomára hasonlít. Diagnózisának felállításához immunhisztokémiai vizsgálatok elengedhetetlenek. A CASTLE-tumor elkülönítése más agresszív, előrehaladott pajzsmirigy-karcinómáktól azért különösen fontos, mert indolens lefolyású, jó prognózisú daganat. A prognózist súlyosbítja a pajzsmirigyen kívüli terjedés, valamint nyaki metasztázisok jelenléte. Egy 48 éves férfibeteg esetén keresztül mutatjuk be a CASTLE klinikai megjelenését, alkalmazott terápiáját, valamint az entitás szakirodalomban való eddigi megjelenését.

A szájfenéki ciszta jóindulatú, gyakran tünetszegény, lassan progrediáló kórkép. Gyermekkorban ritkán találkozunk vele, azonban bizonyos esetekben extrém méretéből fakadóan gyors megoldást követelhet. Közleményünk szakirodalmi áttekintést ad a kórképről egy ritka eset bemutatása kapcsán.

A tarkótájéki bőrtumorok műtéti megoldása több alkalommal kihívást jelent fej-nyaksebészeti szempontból, legyen az a tumor kiterjedése, szövettani felépítése, a koponyacsont érintettsége vagy épp a páciens társbetegségei. Esetbemutatásunkban egy középkorú férfibetegnél diagnosztizált nagy kiterjedésű, a koponyacsont periosteumát infiltráló basosquamosus carcinoma sebészi eltávolítását, illetve pótlását részletezzük kétoldali a. occipitalisra nyelezett transzpozíciós lebenyek segítségével.

A konvencionális thyreoidectomia leírása óta számos műtéti technikát dolgoztak ki a pajzsmirigy sebészeti ellátására. A minimálisan invazív thyreoidectomia lényege, hogy a nyakon ejtett 2-4 cm-es metszésből nyerünk direkt rálátást a pajzsmirigyre. Az eljárás a hagyományos technikához képest jobb kozmetikai eredményt, a nyakizmok megkímélése miatt alacsonyabb műtét utáni fájdalmat, valamint rövidebb műtéti időt és kórházi ápolást biztosít. A direkt vizualizáció miatt nem szükségesek költséges eszközök. Hátránya, hogy bizonyos pajzsmirigyméret felett, valamint lokálisan előrehaladott betegség esetén nem alkalmazható. Osztályunkon 2019. május 1. és 2021. május 1. között 24 esetben végeztünk minimálisan invazív pajzsmirigyműtétet, 20 lobectomia és 4 teljes pajzsmirigy-eltávolítás történt. A preparátumok feldolgozása során 8 mintában volt jelen papillaris carcinoma, 16 alkalommal strumának, illetve Hashimoto-thyreoiditisnek megfelelő szövettant láttunk. Átmeneti hypocalcaemia két betegnél jelentkezett. Nervus recurrens paresis, sebgyógyulási és tartós nyelési zavar, utóvérzés nem fordult elő. A betegek a kozmetikai eredménnyel elégedettek voltak.

Bevezetés: A kisgyermekkorban észlelt kétoldali hangszalagbénulás kezelése rendkívül nagy kihívást jelent napjainkban is. Az endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia (EAAL) egy gyors, reverzibilis, minimálisan invazív hangszalag-lateralizációs technika, amely során a kannaporcot fiziológiás abdukált helyzetében rögzítjük. Az esetbemutatásunk egy kisded sikeres kezelését mutatja be.
Esetismertetés: Egy 2,5 éves kisfiúnál születése óta súlyos fokú nehézlégzéses panaszok jelentkeztek. Laringotracheo­sz­kópiás vizsgálattal kétoldali hangszalagbénulást észleltünk, majd szupraglottikus jet ventiláció során egyoldali, bal oldali endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexiát végeztünk.
Eredmények: A kisded 3 napig 3,0-es cuffos tracheatubussal intubálva maradt. Extubálás után a későbbiekben sem dyspnoe, sem nyelészavar nem jelentkezett. A további laringotracheo­sz­kópos kontrollvizsgálatok alkalmával biztató funkcionális eredményeket észleltünk.
Következtetés: Az endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia kitűnő megoldást jelenthet kora gyermekkori kétoldali hangszalagbénulás esetén. Azonnal kellően tág légutat biztosít a gége anatómiai struktúrainak irreverzibilis károsítása nélkül. A posztoperatív eredmények tartósak, a gyermekek növekedésével sem romlanak.

Az egészségpszichológia napjaink egy gyorsan fejlődő tudomány­ága, amely félúton található az organikus és a mentális betegségek kezelése között. Az egészségpszichológiát multidiszciplinaritás jellemzi, az egészségügy integráns részét képezi, és biopszichoszociális elveket vall. Hozzájárul az egészség fenntartásához, a betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez, az egészség, a betegség és a különböző működészavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez. Az egészségpszichológia a gyakorlati betegellátás mellett szerepet vállal az oktatásban és a kutatásban is.
A fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti ellátást igénylő páciensek számos csoportja számára nyújthat segítséget az egészségpszichológus. A tumoros betegek számára legtöbbször a gyógyító kapcsolat jelenti a legnagyobb segítséget. Az egyéb kórképekben (például tinnitus, vertigo, hypacusis, cochlearis implantáció) az egészségpszichológus szerepe, hogy áttekintse a betegség élettörténetbe ágyazottságát, feltárja a betegség mögött meghúzódó pszichés tényezőket, feltérképezze a kliens egészségmagatartását, csökkentse a rizikóviselkedést és javítsa az életminőséget.