ÖSSZEFOGLALÁS
Súlyos fokú OSAS (obstruktív alvási apnoe szindróma) esetén a terápia gold standardja a légsínterápia. Közleményünkben négy esetet prezentálunk, ahol ennek ellenére műtéti megoldásra kényszerültünk.
Minden betegnél első lépésben poligráfiás, majd alváslaborban poliszomnográfiás vizsgálat történt, amely súlyos fokú obstruktív alvási apnoét igazolt, 35 feletti apnoe/hypopnoe indexszel (AHI). Az eredmény a vezetői engedélyek azonnali bevonási javaslatával járt. Első két betegünk légsínterápiát (continuous positive airway pressure, CPAP) kapott, de nem tudta megszokni. Harmadik betegünknél a COVID-19 miatt a javasolt légsínterápia beállítása meghatározatlan időre tolódott, de a jogosítványát bevonták. Negyedik betegünk elzárkózott a légsínterápiától, ezért alternatív megoldást keresett.
Betegeinknél csak ezután került sor fül-orr-gégészeti vizsgálatra, ahol gátolt orrlégzést találtunk floppy epiglottis gyanújával. Minden esetben első lépésben alvásendoszkópiát (drug induced sleep endoscopy, DISE) és orrstátuszműtéti rendezést végeztünk. A vizsgálatok floppy epiglottist mutattak szájpadi és nyelvgyöki szűkülettel, ezért második ülésben minden betegnél szájpadi műtétet (uvulopalatoplastica, UPP) és lézeres epiglottiskezelést alkalmaztunk nyelvgyöki redukcióval. A posztoperatív poligráfia minden esetben 10 alatti ( 3,6, 4, 9, illetve 0,1 ) AHI-t igazolt.
Hangsúlyozzuk, hogy az obstruktív alvászavar kivizsgálásának szerves része a fül-orr-gégészeti vizsgálat. Floppy epiglottis gyanúja esetén alvásendoszkópia feltétlenül szükséges. Ha a gyanú igazolódik, a műtéti megoldás kötelező.
Légsínterápia indikációja esetén a gátolt orrlégzés műtéti megszüntetése a beteg komfortosabb készülékhasználatát biztosítja. Az orrstátusz rendezését altatásban javasoljuk elvégezni, hiszen a bevezető fázisban kivitelezett DISE a floppy epiglottis kiszűrését is szolgálja. Az orrlégzést javító műtéti eljárásokat javasoljuk a garati beavatkozások előtt, 6-8 hét különbséggel elvégezni. Ezzel az addig szájlégző betegnek esélyt adunk az orrlégzés állandósulására, csökkentve a garatműtétek mellékhatásait.
KULCSSZAVAK
alvásendoszkópia, CPAP, floppy epiglottis, OSAS, UPP
Surgical management of severe OSAS, presentation of four cases
SUMMARY
In the case of severe OSAS (obstructive sleep apnea syndrome), the gold standard of therapy is positive airway pressure therapy. In our report, we present four cases where the solution was surgical. All patients underwent a polygraphy study, followed by polysomnography in a sleep laboratory, which confirmed severe obstructive sleep apnea with an apnea/hypopnea index (AHI) above 35. The result was an indication to immediately withdraw driver’s licenses. Our first two patients received pressure therapy (Continuous Positive Airway Pressure, CPAP), but could not get used to it. In the case of our third patient, due to COVID-19, the setting of the recommended airway therapy was postponed to an undetermined time, but his driver’s license was revoked. Our fourth patient refused pressure therapy, so he sought an alternative solution. After these procedures our patients underwent an otolaryngological examination, where we found obstructed nasal breathing with the suspicion of floppy epiglottis.
In all cases, the first step was drug-induced sleep endoscopy (DISE) and surgical correction of nasal obstruction. The results of DISE were floppy epiglottis with palatal and tongue base obstruction, so in the second session, we performed palatal surgery (uvulopalatoplasty, UPP) and laser epiglottopexy with tongue base reduction in all patients. In all cases, the postoperative polygraphy study confirmed an AHI below 10 (3.6, 4, 9, and 0.1, respectively).
We emphasize that otolaryngological examination is an essential part of the evaluation of patients with obstructive sleep disorder breathing. In case of suspected floppy epiglottis, DISE is necessary. If the suspicion is confirmed, the surgical solution is mandatory. Before positive airway pressure therapy, surgical treatment of obstructed nasal breathing helps patients to use the CPAP machine more comfortably. It is recommended to solve nasal obstruction under anesthesia, and DISE can be performed in the introductory part of the procedure, to rule out floppy epiglottis as well. Performing nasal surgery is recommended 6-8 weeks before pharyngeal procedures separately. With this, we give the mouth-breathing patient a chance to stabilize his/her nasal breathing, reducing the side effects of pharyngeal surgery.
KEYWORDS
CPAP, drug induced sleep endoscopy (DISE), floppy epiglottis, OSAS, UPP