Összefoglalás
A parotistájéki terimék eltávolítása, a szükséges radikalitás megítélése, a dignitás szempontjából bizonytalan előzetes aspirációs citológia esetén kihívás elé állítja az operatőrt. Egy idősebb nőbeteg esetének ismertetésén keresztül mutatjuk be tapasztalatainkat a szövettanilag végül igen ritka érdekességnek bizonyuló tumor (malignizálódott familiáris cutan cylindromatosis parotisban) eltávolítása és kezelése kapcsán. Összefüggést találtunk betegünk első látásra irreleváns háti, fej- és homloktáji cutan elváltozásai és a parotisban elhelyezkedő tumor közt. Rövid áttekintést adunk a Brook–Spiegler-szindrómáról (BSS), a patológiai diagnózis nehézségeiről, továbbá beszámolunk esetünk kapcsán a familiáris cylindromatosis és malignizálódott változatának kezelési lehetőségeiről, posztoperatív utánkövetéséről.

Kulcsszavak
preoperatív citopatológiai klasszifikáció, Brook–Spiegler-szind­róma, cutan cylindromatosis, molekuláris patológiai diagnosztika, multidiszciplináris posztoperatív gondozás

Malignant transformation of familial cylindromatosis: questions arising from a very rare tumor – case report

Summary
Removing parotid tumors and assessing required radicality in cases of uncertain dignity based on preliminary aspirational cytology presents a challenge for surgeons. Through the presentation of a case involving an elderly female patient, we share our experiences in the removal and treatment of a tumor, which ultimately turned out to be a rare pathological entity (malignant transformation of familial cutaneous cylindromatosis in parotid). We found a connection between the patient’s initially seemingly irrelevant dorsal, head, and forehead cutaneous lesions and the tumor located in the parotid. A brief overview of Brook–Spiegler syndrome, the diagnostic challenges faced by pathologists, treatment options, and postoperative follow-up for familial cylindromatosis and its malignant form are discussed in our case.

Keywords
preoperative cytopathological classification, Brook–Spiegler syndrome, cutaneous cylindromatosis, molecular pathological diagnostics, multidisciplinary postoperative care 

Összefoglalás
Egy 47 éves férfi beteg esetén mutatjuk be a pajzsporcból kiinduló, eleinte nyak felé, majd endolaryngealis növekedést mutató, golflabda nagyságú chondroma műtéti eltávolítását és azt követő rekonstrukciót fülporccal. Az esetbemutatás célja rávilágítani a ritka kórképre, amely olykor kiterjesztett műtéti ellátást és helyreállítást igényel.

Kulcsszavak
chondroma, gége, jóindulatú gégedaganat, rekonstrukció, részleges gégeműtét

Partial laryngectomy and reconstruction for chondroma

Summary
We present a case of a 47-year-old male patient who underwent surgical management of a golf ball-sized chondroma removal from the thyroid cartilage, initially in the neck and then growing endolaryngeally. The aim of this case report is to highlight a rare pathology that sometimes requires extended surgical management and reconstruction.

Keywords
benign laryngeal cancer, chondroma, larynx, reconstruction, partial laryngectomy 

Összefoglalás
A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán négy betegen végeztünk supracricoid horizontális laryngectomiát egyoldali cricoarytenoidalis régióra kiterjesztett reszekcióval. A szerzők leírják a műtéti technika részleteit és indikációs elveit. Előrehaladott gégerák esetén a mozgáskorlátozottságot okozó daganatos infiltrációban a sebészi terápia indikációja teljes gégeeltávolítás, azonban bizonyos szelektált esetekben parciális műtéttel – cricoarytenoidalis régióra kiterjesztett supracricoid horizontális reszekcióval – megoldható a sebészi kezelés. Beszámolnak a kezdeti tapasztalatokról, és javasolják a cricoarytenoidalis ízület és/vagy ary-porc daganatos infiltráció esetén a cricoarytenoidalis reszekcióval egybekötött supracricoid horizontális műtétet. Indokoltnak tartják e funkciómegtartó műtét indikációjának bővítését.
Előrehaladott, mozgáskorlátozottságot okozó gégerák esetén elsősorban teljes gégeeltávolítás jön szóba, azonban bizonyos szelektált esetekben funkciómegtartó parciális műtéttel is megoldható a sebészi kezelés. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán négy betegen végeztünk supracricoid horizontális laryngectomiát egyoldali cricoarytenoidalis régióra kiterjesztett reszekcióval. Bemutatjuk a műtéti technika részleteit és indikációs elveit. Beszámolunk a kezdeti tapasztalatainkról. Indokoltnak tartjuk-e funkciómegtartó műtét indikációjának bővítését.

Kulcsszavak
cricoarytenoid egység, supracricoid horizontális gégereszekció, funkciómegtartás, sebészi kezelés

Supracricoid horizontal laryngectomy extended to the cricoarytenoid unit

Summary
At the Department of Otolaryngology, Head and Neck Surgery of Semmelweis University, four patients underwent supracricoid horizontal laryngectomy with resection extended to the unilat­eral cricoarytenoid region. The authors describe the details of the surgical technique and the indication principles. In advanced laryngeal cancer, the indication for surgical therapy in the case of tumour infiltration causing mobility impairment in vocal cord is complete laryngectomy, however, in certain selected cases partial surgery – supracricoid horizontal resection extended to the cricoarytenoid unit – can be used for surgical treatment. They report on the initial experiences and recommend supracricoid hor­izontal surgery combined with cricoarytenoid resection in cases of tumour infiltration of the cricoarytenoid joint and/or arytenoid cartilage. They consider it justified to expand the indication for this function-preserving surgery.

Keywords
cricoarytenoid unit, supracricoid horizontal laryngectomy, function preservation, surgical treatment 

Összefoglalás
A pajzsmirigyet érintő műtéti beavatkozások tervezésekor a legfontosabb szempont a mirigyben elhelyezkedő elváltozás dignitásának lehető legpontosabb meghatározása. Morfológiai szempontból leggyakrabban ultrahangvizsgálat, funkcionális szempontból nukleáris medicinai vizsgálatok, elsősorban MIBI-scan (MIBI = 2-metoxi izobutil-izonitril), illetve citológiai mintavétel (FTAB = finomtű-aspirációs biopszia) áll rendelkezésre.
Jelen közleményben az ultrahang, a citológia és a MIBI-scan eredményét vetettük össze a műtéti preparátumok hisztológiai vizsgálatának eredményével ezen vizsgálatok megbízhatóságának meghatározása céljából.
A Tolna Vármegyei Balassa János Kórház Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztályán 2022.05.01. és 2024.05.31. között összesen 70 pajzsmirigyműtétet végeztünk: 44 esetben lobectomia, 26 esetben teljes pajzsmirigy-eltávolítás történt. A preoperatív vizsgálatok szempontjából három csoportot képeztünk. 18 betegnél mindhárom preoperatív vizsgálat, így ultrahang, aspirációs citológia és MIBI-scan is készült. Közülük 16 esetben láttunk egyezést mindhárom vizsgálat tekintetében. Két betegnél fordult elő, hogy a benignusnak leírt citológia hisztológiailag malignusnak bizonyult (papilláris karcinóma). Fontos hozzátenni, hogy utóbbi 2 esetnél a MIBI-scan felvetette semimalignus folyamat lehetőségét, a radiofarmakont halmozó hideg göbök miatt. 25 betegnél ultrahang és FTAB készült preoperatíven. Ezen belül 24 esetben a citológia helyesen jelezte a dignitást: 13 esetben benignus léziót (szövettan: struma nodosa), 11 esetben malignus elváltozást (szövettan: papilláris karcinóma). Egy eset fordult elő, ahol a citológiával benignusnak vélt folyamat malignusnak bizonyult (papilláris karcinóma). 16 betegnél készült ultrahang és MIBI-scan preoperatíven; ezen belül a MIBI-scan 10 alkalommal helyesen benignus, 1 alkalommal helyesen malignus elváltozást valószínűsített, amelyeket később a szövettan igazolt (struma nodosa, illetve papillaris karcinóma), 5 esetben a MIBI-scan semimalignus folyamatot valószínűsített, amelyet a szövettani vizsgálat (struma nodosa) nem igazolt.
Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy az általunk használt preoperatív vizsgálatok nagy arányban korrelálnak a műtéti preparátumok szövettani leletével. Ezek alapján ajánljuk a preoperatív kivizsgálás részeként mindhárom vizsgálat elvégzését.

Kulcsszavak
pajzsmirigy, vékonytű aspirációs biopszia (FNAB), szcintigráfia, Bethesda-rendszer

Differential diagnosis of thyroid nodules – Reliability of preoperative examinations (UH, FNAB, MIBI-scan) in the light of histology

Summary
Planning thyroid surgery, the role of the preoperative tests is to define the dignity of the lesions. Ultrasound and ultrasound-guided fine needle aspiration biopsy (FNA) are suitable for morphological investigations, while nuclear medicine tests, primarily MIBI scan (MIBI=2-metoxi izobutil izonitril) are eligible for functional testing.
In this study our aim is to determine the efficacy of the ultrasound, cytology and MIBI scan with regard to the histology findings.
At the Otolaryngology, Head and Neck Surgery Department of János Balassa Hospital in Tolna County we performed 70 thyroid surgeries between 01.05.2022. and 31.05.2024.: 44 lobectomy, 26 total thyreoidectomy. We sorted the patients into three groups according to the preoperative examination methods. There were 18 patients who underwent all three preoperative tests, ultrasound, aspiration cytology and MIBI scan. Among them, in 16 patients, all three tests showed identical results. In two cases the aspiration described a benign lesion that later turned out to be malignant (papillary carcinoma). It is important to add that in these two cases as well, the MIBI-scan raised the possibility of a semi-malignant disease, due to radiopharmaceutical accumulation in the cold nodules. Ultrasound and FNA only were performed in 25 patients. In 24 cases, the cytology correctly indicated the dignity of the lesion: in 13 cases a benign lesion (histology: struma nodosa), in 11 cases malignant lesion (histology: papillary carcinoma). In one case cytology showed benign disease, however the histology report came back as malignant (papillary carcinoma). Preoperative ultrasound and MIBI-scan were performed in 16 patients; among them MIBI correctly predicted 10 benign and one malignant lesion (struma nodosa/papillary carcinoma). In 5 cases MIBI scan suggested semimalignant processes which were not confirmed by the histological examination (struma nodosa).
Based on our results, the preoperative tests we use highly correlate with the histological findings. Based on our findings, we recommend performing all three diagnostic measures as part of the preoperative examination.

Keywords
thyroid gland, fine needle aspiration biopsy (FNAB),
scintigraphy, The Bethesda System (TBS) 

Összefoglalás
A parotis elsődleges rosszindulatú daganatai ritkák a fej-nyaki régió malignitásai között, amit az osztályunkon 20 év alatt operált esetek aránya is igazol. 445 parotidectomia közül 50 műtétet végeztünk rosszindulatú daganat miatt, amelyből 24 primer nyálmirigydaganat, 6 (nyirok) rendszerbetegség és 20 metasztázis miatt történt. Az áttétek 13 esetben nem-melanoma bőrrákból, 5 esetben melanomából származtak, egy egy pedig mesopharynx-tumorból és távoli primer tumorból. A 13 non-melanoma bőrtumorból a laphámrákos esetek mellett 2 betegnél igazolódott carcinoma basocellulare, amely a direkt terjedés mellett egy esetben, igazi raritásként, még nyirokcsomó-metasztázisként is megjelent. A fej-nyaki daganatok gyakorisága folyamatos növekedést mutat, ezen belül is kiemelkednek a solaris károsodás következtében kialakuló bőrtumorok, amelyek terjedése – a parotis anatómiai helyzetéből adódóan – igényelheti a régió daganatsebészeti és rekonstrukciós lehetőségeinek ismeretét és gyakorlatát. A szerzők saját, az elmúlt 20 év során végzett parotidectomiás anyaguk feldolgozása mellett – egy esetismertetéssel egybekötve – összefoglalják az egyre gyakrabban diagnosztizált intraparotidealis metasztázisok fejlődéstani-anatómiai hátterét, az alkalmazott diagnosztikai protokollt és a terápiás lehetőségeket.

Kulcsszavak
parotis, metasztázis, bőrtumor

Overview of intraparotid metastases in a case report

Summary
Primary malignancies of the parotid gland are rare among malignancies of the head and neck region, as evidenced by the distribution of cases treated in our department over a 20-year period. Out of 445 parotidectomies performed, 50 were undertaken for malignancy, including 24 for primary salivary gland tumors, 6 for (lymphatic) systemic diseases, and 20 for metastatic lesions. The metastases originated from non-melanoma skin cancer in 13 cases, melanoma in 5 cases, and one each from a mesopharyngeal tumor and a distant primary tumor (prostate). Of the 13 non-melanoma skin cancers, squamous cell carcinoma was the predominant type, while 2 cases of basal cell carcinoma were confirmed. Notably, in one of these cases, basal cell carcinoma presented as a lymph node metastasis in addition to direct spread, representing an exceptional rarity. The incidence of head and neck malignancies continues to rise steadily, with solar damage-induced skin tumors being particularly prominent. The anatomical location of the parotid gland often requires specialized expertise in oncologic and reconstructive surgical techniques for this region. Based on our analysis of 20-year parotidectomy series and supplemented by a case report, the authors aim to review the embryological and anatomical context of the increasingly diagnosed intraparotid metastases, the diagnostic protocols employed, and the therapeutic approaches available.

Keywords
parotid gland, metastasis, skin cancer 

Összefoglalás
Az epiglottistályog az akut epiglottitis egyik szövődménye. Kialakulása az utóbbi időben felnőtteknél is gyakoribbá vált. A tályog megjelenése életveszélyes állapot, amely azonnali beavatkozást igényel, amely ha nem történik meg időben halálos kimenetelű lehet.
Egy 70 éves férfi beteget 2024.03.17-én OMSZ szállította osztályunkra fulladásveszély, láz, nyelésképtelenség miatt. Azonnali tracheotomia, komputertomográfia (CT), majd műtéti feltárás történt. A posztoperatív 3. napon a beteg nyaka beduzzadt, a mellkas bőre hyperaemiássá vált, gyulladásos laborparaméterei romlottak. Az ismételten elvégzett sürgős CT-vizsgálat nagy kiterjedésű nyaki tályogot igazolt, amelyet feltártunk, osztályunkon még 2 hétig kezeltük. A beteg a felvételt követő 19. napon gyógyultan távozott osztályunkról.

Kulcsszavak
antibiotikum, epiglottitis, epiglottistályog, légcsőmetszés, nyaki tályog

Extensive rare cervical abscess caused by epiglottic abscess with life-threatening potential

Summary
An epiglottic abscess is a complication of acute epiglottitis.
Recently, it’s occurrence has become more common even in adults. The presence of an abscess is a life-threatening condition that requires immediate intervention, which, if not performed in time, can be fatal.
In my report, I would like to present the case of a 70-year-old male patient. On the 17-th of March 2024, the Hungarian Ambulance Service transported him to our department due to suffocation, fever, and inability to swallow. An immediate tracheotomy, CT scan, and surgery were performed. On the third postoperative day, the patient’s neck swelled, the skin of the chest became hyperemic, and the inflammatory laboratory parameters worsened. An urgent CT scan revealed a large neck abscess, which we drained, and the patient was treated in our department for another 2 weeks. The patient was discharged in good health 19 days after admission.

Keywords
antibiotics, epiglottic abscess, epiglottitis, neck abscess,
tracheotomy 

Összefoglaló
Az elülső/hátsó commissurát, a subglottist, a gyűrűporcot vagy a cricoarytenoid ízületet infiltráló, dominálóan egyoldali, előrehaladott hangajaktumorok onkológiai sebészete és rekonstrukciója igen vitatott terület. Az onkológiai szempontból biztonságos parciális reszekciók alkalmazását gyakran gátolják a rekonstrukciós módszerek technikai korlátai, elkerülhetetlenné téve a teljes gégeeltávolítást.
Egy 52 éves férfi betegnél a jobb oldali hangajak nagy kiterjedésű, az elülső commissurát, részben az ellenoldalt és a subglottist is involváló laphámkarcinómája miatt kiterjesztett vertikális hemilaryngectomiát végeztünk. A keletkezett szövethiány pótlására lokális trachealebenyt használtunk fel rotációs crico-thyrotracheopexia során. A funkcionális eredményeket a légzés, a nyelés és a hangképzés tekintetében objektív és szubjektív tesztekkel értékeltük a 6. posztoperatív hónapban. A szövettani vizsgálat tumormentes reszekciós széleket írt le. A definitív dekanülálás a műtét utáni 7. napon sikeresen kivitelezhető volt. A beteg légzése és nyelési funkciója megfelelőnek, hangminősége szociálisan elfogadhatónak bizonyult. A 62 hónapos utánkövetési idő alatt tumorrecidíva nem igazolódott.
A rotációs crico-thyrotracheopexia, mint egylépcsős rekonstrukciós technika, jól alkalmazható módszer nagyméretű szövethiányok pótlására előrehaladott, dominálóan féloldali gégetumorok esetén, ahol az onkológiai biztonság bizonyos kritikus struktúrák tumoros infiltráltsága miatt kiterjesztett parciális gégereszekciót követel meg, elkerülhetővé téve ezzel a teljes gégeeltávolítást.

Kulcsszavak
glotticus tumor, kiterjesztett vertikális hemilaryngectomia, rotációs crico-thyrotracheopexia, tracheagraft

Extended partial laryngectomy with function-preserving rotational crico-thyrotracheopexy: a case report

Summary
The surgical oncology and reconstruction of advanced, predominantly unilateral vocal fold tumors that infiltrate the anterior/posterior commissure, subglottis, cricoid cartilage, or cricoarytenoid joint is a highly debated area. The application of oncologically safe partial resections is often hindered by the technical limitations of reconstruction methods, making total laryngectomy inevitable.
In a 52-year-old male patient, we performed an extended vertical hemilaryngectomy due to a large squamous cell carcinoma of the right vocal fold, involving the anterior commissure, partially the contralateral side, and the subglottis. To replace the resulting tissue deficit, a local tracheal flap was used during rotational crico-thyrotracheopexy. Functional outcomes in terms of breathing, swallowing, and phonation were evaluated with objective and subjective tests in the 6th postoperative month. Histopathological examination reported tumor-free resection margins. Definitive decannulation was successfully performed on the 7th postoperative day. The patient’s respiratory and swallowing functions were adequate, and voice quality was socially acceptable. During the 62-month follow-up period, no tumor recurrence was observed.
Rotational crico-thyrotracheopexy, as a one-stage reconstruction technique, is a suitable method for addressing large tissue deficits in advanced, predominantly unilateral laryngeal tumors where oncological safety necessitates extended partial laryngeal resection due to the tumor infiltration of certain critical structures, thus avoiding total laryngectomy.

Keywords
extended vertical hemilaryngectomy, glottic cancer, rotational crico-thyrotracheopexy, tracheal graft
 

Összefoglaló
Tapasztalataink szerint fül-orr-gégészeti szakrendelésen a betegek viszonylag nagy száma jelentkezik bizonytalan nyelési panasszal, gombócérzéssel, idegentest-érzéssel, garati diszkomfort-
érzéssel, amely tünetekkel korábban már felkeresték háziorvosukat is. Panaszaik hátterében sok esetben gastrooesophagealis reflux áll, tüneteik lehetnek pszichoszomatikusak; ritkán ugyan, de alapos fül-orr-gégészeti vizsgálattal ennél sokkal súlyosabb kórfolyamatokra is derülhet fény. Esetismertetésünkben velo­pharyngealis diszfunkció hátterében álló, primer agytörzsi folyamatot mutatunk be.

Kulcsszavak
agytörzsi glioma, dysphagia, gastrooesophagealis reflux, velopharyngealis diszfunkció

Swallowing difficulities and foreign body sensation in the pharynx – gastro-esophageal reflux disease or something else?

Summary
According to our experience, a relatively large number of patients present at the otolaryngology clinic with complaints of uncertain swallowing, lump sensation, foreign body sensation, pharyngeal discomfort. Generally, they have previously visited their family doctor and mostly received antibiotic therapy. In many cases, the background of their complaints is gastro-oesophageal reflux disease, their symptoms can be psychosomatic, although rarely, a thorough otolaryngological examination can reveal much more serious disease. In our case report, we present a primary brainstem malignancy, as the reason of velopharyngeal dysfunction

Keywords
brainstem glioma, dysphagia, gastro-oesophageal reflux, velopharyngeal disfunction 

ÖSSZEFOGLALÁS
A gégében lévő ciszták ritkák és nagyrészt aszimptomatikusak. Szövettanukat vizsgálva főleg benignus léziókkal találkozunk. A gégeciszták bennékkel rendelkező patológiás üregek, amelyek saját fallal rendelkeznek. Klinikailag kerek, sima nyálkahártyával fedett, bedomborodó elváltozások képében jelennek meg. Csoportosításuk többféle szempont szerint történhet. Szövettanilag csoportosíthatjuk őket epithelialis, tonsillaris és oncocytás típus szerint. Kezelésük során elsősorban sebészi megoldás jön szóba. A panaszok hasonlatossága felveti laryngokele, laterális vagy mediális nyaki ciszta lehetőségét is, így fontos a gondos kivizsgálás. Ennek kapcsán két esetünket szeretnénk bemutatni. Mindkét esetben, külső feltárásból, képalkotó vizsgálattal igazolt gégecisztákat távolítottunk el. A szövettan első esetben szakkuláris, második esetben pajzsmirigy-eredetű cisztát igazolt.

KULCSSZAVAK
ektópiás pajzsmirigyszövet, gége, gégeciszta, laryngokele, sebészi eltávolítás

A brief summary of laryngeal cysts with presentation of two cases

SUMMARY
The cysts of the larynx are rare and mostly asymptomatic. Histologycally in most cases they are benign lesions. Laryngeal cysts are pathological cavities with their own walls. Clinically they appear as round, bulging lesions covered with a smooth mucous membrane. They can be classified based on several aspects. Histologically, they can be grouped according to epithelial tonsillar and oncocytic types. During their treatment, a surgical solution comes first. The symptoms are similar to cases of laryngocele, lateral or medial neck cysts, thus careful examination is important. In this regard, we would like to present two of our cases. In both cases, laryngeal cysts have been removed by external exploration. In the first case, the histology confirmed a saccular type laryngeal cyst and in the second case, a cyst of thyroid origin.

KEYWORDS
cysts, laryngocele, larynx, surgical excision, thyroglossal cyst 

Összefoglalás
Háttér: A fiatalkori visszatérő légúti papillomatosis alacsony rizikójú humán papillomavírus-törzsek (6-os, 11-es variáns) hatására kialakuló ritka megbetegedés, amely a 12 év alatti populációt érinti. Klinikai megjelenésére multiplex exophyt növedékek jellemzőek, amelyek a gége és garati lokalizációkon felül a nyelőcsőben és az alsó légutakban is megjelenhetnek, a rekedtségen felül akár légzési, nyelési elégtelenséget is okozva. A kezelése alapvetően sebészi, amelyet adjuváns terápia egészít ki. A szerzők egy 2,5 éves gyermek kiterjedt gége, algarati, nyelőcsövi papillomatosisának megoldását ismertetik, valamint áttekintést nyújtanak a rendelkezésre álló terápiás lehetőségekről is.
Módszer: A betegnél teljes intravénás narkózisban végzett két endolaryngealis műtéti beavatkozás során optikai képkiemeléssel kiegészített endoszkópiával történt a folyamat kiterjedésének pontos felmérése, amelyet a léziók CO₂-lézerrel való vaporizációja követett. A műtét menetét a szerzők folyamatosan endoszkóppal kontrollálták az optikai képkiemelés használatával. Az első beavatkozást követően a gyermek adjuváns, humán papillomavírus elleni 9 komponensű vakcinációs sor adásában részesült.
Eredmények: A gyermeknél kezdetben megfigyelt kiterjedt légúti, garati, nyelőcsövi papillomatosis jelentősen regrediált az alkalmazott endolaryngealis beavatkozások és adjuváns vakcináció hatására.
Következtetés: Az optikai képkiemeléssel végzett endoszkópia értékes kiegészítője a légúti, felső tápcsatornai papillomatosis intraoperatív kiterjedésfelmérésének és kontrolljának. Használata átfogóbb CO₂-lézervaporizációt tesz lehetővé, amely az adjuváns vakcinációval karöltve a kiterjedt légúti papillomatosisos esetek még eredményesebb ellátását szolgálhatja.

Kulcsszavak
CO₂-lézervaporizáció, humán papillomavírus, légúti papillomatosis, optikai képkiemelés, vakcináció

Surgical management of extended juvenile onset recurrent respiratory papillomatosis using image enhancement technology – case report and review of the potential therapeutical options

Summary
Background: Juvenile-onset recurrent respiratory papillomatosis is a rare disease occurring under 12 years of age and is caused by low risk human papilloma virus (types 6, 11). It presents with a clinical finding of multiple exophytic lesions within the pharynx and larynx but can also spread to esophagus and lower respiratory tract causing even swallowing or breathing difficulties beside hoarseness. Treatment is basically surgical with adjuvant therapies. The authors present the management of a 2.5-year-old child with extended laryngeal, hypopharyngeal, esophageal papillomatosis. Furthermore, other available therapeutical options are also reviewed.
Method: The extent of the process was evaluated with intraoperative endoscopy utilizing optical image enhancement during both surgical procedures performed under total intravenous anaesthesia. Following meticulous endoscopic evaluation, CO₂ laser vaporization was performed. Surgery was continuously controlled by endoscopy with optical image enhancement. Following the first surgical intervention, the patient received nonavalent HPV vaccine.
Results: The initially presenting extended laryngeal, hypopharyngeal, esophageal papillomatosis significantly regressed due to the endolaryngeal interventions and the vaccine.
Conclusion: Endoscopy utilizing optical image enhancement is a valuable supplement for the intraoperative evaluation and control of the extent of recurrent respiraroty papillomatosis. Using this technique enables more comprehensive CO2 laser vaporization that – combined with HPV vaccination – may provide more successful management of cases presenting with extended respiratory papillomatosis.

Keywords
CO₂ laser vaporization, human papilloma virus, optical image enhancement, respiratory papillomatosis, vaccination