×

Laryngectomizált betegek hangprotézisének beültetés utáni szövődményei és azok ellátása

Bevezetés: A hangprotézis-beültetés a laryngectomizált betegek beszéd-rehabilitációjának egy kiváló módszere, amely azonban néha súlyos következményekkel járhat. A leggyakoribb szövődmény a protézis melletti nyál- és folyadékcsorgás.
Módszer: Az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán 2013–2016. között összesen 25 laryngectomizált betegünkön 48 hangprotézis (16 Provox®, 32 Blom-Singer® hangprotézis) került beültetésre. Hét esetben szövődményként a protézis melletti nyál-, és folyadékcsorgás jelentkezett.
Eredmények: Valamennyi betegünk váladékcsorgása megszüntethető volt, Két esetben azonban a hangprotézis eltávolítására kényszerültünk. Egy esetben a protézis alá helyezett szilikon gyűrűt alkalmaztunk. Egy esetben a „down-sizing”, rövidebb protézis alkalmazása történt, három betegnél a speciális széles peremű „anti-leakage” protézist ültettünk be. Az említett két esetben az ismételten kiújuló tracheooesophagealis fisztulát csak sebészi fisztulazárás szüntette meg.
Következtetés: A leggyakoribb komplikációként a protézis körüli nyál- és folyadékcsorgást tartják számon. Az esetek többségében a minimálisan invazív megoldások is már eredményesek. Az általunk ismertetett nyitott műtéti technika megoldást jelenthet, de sugárkezelt nyakon a végleges siker nem mindig garantált.

Az állkapocstörések ellátása osztályunkon

A mandibula törése a második leggyakoribb az arcot ért traumák esetén a felnőttek körében. A törések ellátása nagy fontossággal bír, a folyamat gondos tervezést, pontos kivitelezést igényel. Szövődményként okklúziós zavar, később a temporomandibularis ízület idült gyulladása léphet fel, a betegnek napi szintű fájdalmat okozva ezzel. A műtéti tervezésben nagy segítséget nyújt a mandibuláról képzett háromdimenziós modell. Műtéti megoldásként intraorális vagy külső behatolásból minilemezzel és monokortikális csavarral végzett oszteoszintézis.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatókórház Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztályán 2015. január 1. és 2017. január 31. között 51 betegnél 53 műtétet végeztünk.
A betegek 78,5%-a férfi, 21,5%-a nő volt. Mind a kriminális, mind a balesetszerűségből adódó törések 24-24 (47-47%) főt érintettek. Szövődményt 14 (26,5%) betegnél észleltünk.
Fontosnak tartjuk a megfelelő képalkotó diagnosztika felhasználását a műtéti terv megalkotásában és a posztoperatív eredmények megítélésében. Az okklúzió előzetes beállítását, valamint a perioperatív időszakban alkalmazott antibiotikum-kezelést.

A méz hatása a tonsillectomiát követő fájdalomra

 

Összefoglalás
A gyermekkori fül-orr-gégészeti műtétek között az egyik leggyakrabban végzett beavatkozás a tonsillectomia. Gyakorisága azonban felnőttkorban sem hanyagolható el. A műtét indikációját szigorú kritériumok alapján állítjuk fel. A jól ismert szövődményekkel járó műtét egyik legkellemetlenebb velejárója a posztoperatív időszakban jelentkező fájdalom. Számos vizsgálat foglalkozik a méz gyógyászati alkalmazásával, elsősorban gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatásával. A szerzők célja a méz tonsillectomiát követő fájdalomcsillapító hatásának értékelése volt klinikai beteganyagon.
2015 áprilisa és 2016 áprilisa között tonsillectomián átesett betegek (gyermekek, felnőttek egyaránt) egy csoportja (40 fő) naponta legalább 3×1 teáskanál házi mézet (akácméz) fogyasztott a hagyományos fájdalomcsillapítók mellett, míg a kontrollcsoport (41 fő) tagjai csak hagyományos fájdalomcsillapító terápiában részesültek. A páciensek fájdalmát, fájdalomcsillapító igényét, táplálékbevitelük mennyiségi változását kérdőívek segítségével mérték fel a műtétet követő első 10 napban.
A vizuál analóg skálák összevetése alapján a mézet fogyasztók fájdalma kisebb mértékűnek bizonyult a vizsgálati csoportban a kontrollcsoporthoz képest. A fájdalomcsillapító igénye szintén alacsonyabbnak bizonyult a mézet fogyasztók körében, amely szignifikáns különbségben nyilvánult meg a 7. posztoperatív napon, elsősorban felnőttek között. Gyermekeket vizsgálva érdemi különbséget a 3-5. napon a táplálékfelvétel mennyiségében találtak, a mézet fogyasztók szignifikánsan több táplálékot vettek magukhoz a kontrollcsoporthoz képest.
Bár jelen vizsgálat statisztikailag egyértelműen nem támasztja alá a méz hatásosságát a post-tonsillectomiás fájdalomcsillapítást illetően, bizonyos adatok értelmében a szerzők ajánlják műtétet követően a méz fogyasztását, különösen a poszt­ope­ratív első héten, amikor legerősebb a fájdalom.

Summary
Tonsillectomy is one of the most common ENT operations in children. It is also relatively common in adults as well. The criteria for surgery are strictly defined. One of the most prevalent and unpleasant complications following tonsillectomy is post-operative pain. Several studies have investigated the anti-inflammatory and analgesic effects of honey. The aim of the authors was to investigate the analgesic effect of honey in patients after tonsillectomy.
Between April 2015 and April 2016 a group of patients undergoing tonsillectom Investigating the food intake, authors found that children had better ingestion in the honey group on the third to fifth post-operative days compared to the control group.
Although the present study achieved no definite results regarding the effect of honey on post-tonsillectomy pain, some data prove the analgesic effect of honey. The authors recommend the use of honey as an option of post-opy were administered traditional analgesics and honey (40 patients) post-operatively, while patients in the control group (41 patients) were treated with conventional pain-killers only. Patients were asked to complete questionnaires relating to the pain they experienced, the consumption of analgesics and the food intake after tonsillectomy for 10 days.
Comparing the visual analogue scales, patients who were treated with honey reported pain of lower intensity than the control group. Also, a lower dose of analgesics was needed in the group of patients receiving honey compared to the other group, and there was significant difference on the seventh post-operative day especially in adults.erative analgesia, especially in the first week after surgery, when the pain is the strongest.

Parotis terimék műtéti ellátása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztályán, 2014.01.01. és 2016.12.31. között – „Institutional review”

 

Összefoglalás
Cél: három év alatt, parotis terime miatt az Osztályunkon műtött betegek adatainak feldolgozása, elemzése és összefoglalása műtéti típus és szövettani diagnózis alapján.
Módszer: a MedWorks egészségügyi informatikai rendszer Műtéti Navigátor menüjéből keresve a következő paraméterek alapján: intervallum: 2014.01.01. – 2016.12.31. és diagnózis, BNO D1100: a parotis jóindulatú daganata vagy BNO C07H0: a parotis rosszindulatú daganata és beavatkozás, OENO 52 622: parotidectomia lobaris vagy 52 623: totális  parotidectomia, a n. facialis feláldozásával vagy 52624: totális parotidectomia, a n. facialis megkímélésével.
A szövettani diagnózisban a specimen kórszövettani diagnózisát vettük figyelembe és nem az esetleges, műtétet megelőző finomtű-aspirációs citológiai diagnózist.
Az így bekerült betegek adatait összevetettük a nyálmirigy-tumorok 2005-ös WHO klasszifikációjával, és szövettani diagnózis alapján kizártuk a klasszifikációban nem szereplő betegségeket, de hozzáadtuk azon gyulladásos eredetű teriméket, amelyek műtéti ellátást igényeltek.
Osztályunkon a parotis táji terimék diagnózisát fizikális vizsgálat, nyaki ultrahang és/vagy nyaki kontrasztanyagos CT, MRI és finomtű-aspirációs citológia eredménye alapján állítjuk fel.
Műtéti technikák közül lobaris (laterális, superficialis) parotidectomiát vagy teljes parotidectomiát végzünk. A vizsgált időintervallumban 8 szakorvos végzett parotis műté-teket.

Summary
Goal: to summarize and analyze the data of the patients, who were operated by our department due to parotideal mass within three years period. The analysis was based upon the type of surgery and the pathological findings.
Method: we searched the MedWorks heathcare information system Surgical Navigation menu by these parameters: interval: 2014.01.01. – 2016.12.31. and diagnosis: BNO D1100: bening tumor of the parotid or BNO C07H0: malign tumor of the parotid and treatment, OENO 52622: parotidectomy lobaris vagy 52623: total parotidectomy, sacrificing the facial nerve or 52624: total parotidectomy, keeping the facial nerve.
By the histological results we used the specimens histopathological results and not the aspiration cytological samples.
We compared the histological results with the WHO 2005 classification of parotid masses, and we excluded the lesions not to be found in the classification, but we added inflammatory diseases.
In our department we use physical examination, ultrasono-graphy and computer tomography and if it is necessary, magnetic resonance imaging and fine needle aspiration cytology to diagnose parotideal masses.
In our department we use lateral (superficial, lobar) parotidectomy and total parotidectomy as a surgical treatment of parotideal masses. In this period, 8 surgeons opera-ted the parotideal masses.

Egyazon napon végzett középfül-műtétek összehasonlítása (kétoldali mastoidectomia, mastoidectomia ellenoldali tympanoplasticával, kétoldali tympanoplastica)

A szerzők a krónikus otitis media miatt kétoldali, egyidőben végzett középfül-műtétek eredményeit elemzik. Felsorolják a hagyományos, világszerte elterjedt, külön-külön időben történő műtétek okait: posztoperatív-jatrogén hallásromlás lehetősége (különösen minor fejlődési rendellenesség, cholesteatoma, osteoplastica esetén), ízérzészavar (chorda tympani sérülése vagy vongálása miatt), fúrás vagy hallócsont-manipuláció kiváltotta tinnitus. Itt említik a hallójárati tampon okozta kellemetlenséget, mely tamponád náluk 1-4 hétig is eltart.
Elismerik, hogy a szimultán műtétek bizonyos mértékig fokozzák a szövődmények veszélyét, ezért mindig a rosszabbul halló fület műtik először, ha itt bármi komplikáció történik, akkor a másik fülön elhagyják a beavatkozást. A beteget pedig minderről pontosan felvilágosítják.
Hivatkoznak néhány újabban megjelent közleményre, amelyek szintén javasolják a szimultán, kétoldali fülműtétet, főleg myrin­go­plastica és stapedectomia eseteiben, ritkábban mastoi­dec­to­mia+tympanoplasticánál és cochleáris implantációnál (irodalomjegyzékben felsorolva). Legfontosabb szempontnak az egyre ritkább szövődményeket említik.

 

Eur Arch Otorhinolaryngol (2015) 272:1395–1402 (DOI 10.1007/s00405-014-2931-8)

Rádiófrekvenciás lágyszájpad kezelés hatása a horkolásra és a beszédhangra

 A rádiófrekvenciás lágyszájpad kezelés minimálisan invazív beavatkozás, amit benignus horkolás, illetve enyhe OSAS műtéti megoldásaként végeznek. Vizsgálatunk céljaként tűztük ki a rádiófrekvenciás beavatkozás hatására fellépő horkolás- és beszédhang változásának felmérését. Hat férfi beteget (átlagéletkor 43,83 év; átlag BMI: 24,5 kg/m2) vizsgáltunk, közülük 5 bizonyult poliszomnográfiás vizsgálaton benignus horkolónak, egynél enyhe OSAS állt fenn. A beavatkozás előtt elvégzett alvásendoszkópia során a betegeknél minden esetben a velum palatinum szintjében antero-poszterior irányú obstrukciót észleltünk. A műtét során a rádiófrekvenciás tűelektródot submucosusan 20 wattos teljesítményszint beállítása mellett 10-10 másodpercig alkalmaztuk, majd a tűelektróddal reszekáltuk az uvula disztális kétharmadát. Preoperatívan és a posztoperatív 1. és 5. héten diktafonnal rögzítettük a betegek horkolását és néhány általunk összeállított mondatot.
A szubjektív eredmények értékeléséhez kérdőívet töltettünk ki a beavatkozás előtt személyesen, majd 3-6 hónap múlva telefonos felkeresés során mind a beteggel, mind a hálótársával. Kontrollvizsgálat során az 5. posztoperatív héten a lágyszáj­padot minden esetben feszesebbnek, magasabb állásúnak találtuk. A kérdőív és a telefonos felkeresés segítségével felmértük a horkolás intenzitását a lágyszájpad kezelés előtt és után, illetve azt, hogy a partnert mennyire zavarta a beteg horkolása a beavatkozás előtt, és ez hogyan változott. Továbbá vizsgáltuk a beavatkozás hatását a beszédre. A hangfelvételeket a CoolEdit 2000, valamint a saját fejlesztésű Pytel-féle hanganalizáló programmal elemeztük.
Tapasztalataink szerint a rádiófrekvenciás uvulo-palatoplastica hatásosnak bizonyult eseteink többségében a horkolás intenzitásának mérséklődését és a partner elégedettségét tekintve. A beavatkozás a beszédhangot nem befolyásolta károsan, gyors, és a beteg számára jól tolerálható módszer.

Nyelvcsont osteochondroma ritka esete

Összefoglalás

Az osteochondroma a fej-nyaki régióban ritkán előforduló benignus daganat, amelyre a nyaki terimék differenciáldiagnosztikája kapcsán általában nem gondolunk. A cikk tárgyalja az osteochondromák klinikumát, ismerteti a submandibularis régióban gyakrabban előforduló terimék etiológiáját, valamint bemutatja a szerzők osztályukon szerzett tapasztalatát a különböző submandibularis entitások megoszlását illetően. Végül az esetismertetés során a szerzők egy nyelvcsont osteo­chondromát mutatnak be, ismertetve a beteg tüneteit, a kivizsgálás lépéseit és a műtéti megoldást.
 

 

Summary

The osteochondroma is a rare benign tumor in the head and neck region, so it is often neglected in the differential diagnosis of the neck lumps. In their work authors discuss the clinical aspects of the osteochondroma, expose the etiology of the common lumps in the submandibular region, and demonstrate their experience in connection with the distribution of the subman­di­bular entities in their ward. Finally a case of osteo­chondroma occuring in the hyoid bone is presented, including the symptoms of the patient, the process of the checkup, and the surgical threatment.

 

Tonsillectomiát követő súlyos utóvérzés műtéti ellátása ,,Hideg” vagy ,,meleg” technika?

Összefoglalás

Egy 20 éves férfi esetét ismertetjük, akinél tonsillectomiát követő súlyos, ismétlődő utóvérzés ellátása során a bal oldali arteria lingualis és arteria pharyngea ascendens lekötése mellett döntöttünk a teljes arteria carotis externa lekötése helyett. Amennyiben angiográfia segítségével azonosítani tudjuk a sérült érszakaszt, és nem áll módunkban szelektív embolizációt végezni, vagy a lekötést tartjuk biztonságosabb megoldásnak, megfelelő eljárás lehet a szelektív érlekötés az arteria carotis externa ligatura helyett.
Közleményünkben felhívjuk a figyelmet több rizikófaktorra is, amelyek szerepet játszhatnak tonsillectomia utáni utóvérzések kialakulásában. Néhány, az utóbbi évtizedben közölt tanulmány segítségével ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy az újabban bevezetett (pl. rádiófrekvenciás abláció, LASER, diather­mia stb.) technikák az utóvérzések gyakoriságának tekintetében a hagyományos, úgynevezett ,,hideg” technikával szemben nem bizonyultak előnyösnek. Saját tapasztalataink is ezt támasztják alá. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy az eltávolításkor alkalmazott technika mellett a vérzéscsillapítás módja legalább annyira fontos szerepet játszik az utóvérzések szempontjából.


Summary

The case of a young adult male patient with recurring excessive post-tonsillectomy haemorrhages (PTH) is presented. Instead of ligation of the external carotid artery the lingual and the ascending pharyngeal arteries were ligated. Alongside with presenting the case, we discuss the risk factors of PTH. The medical literature of the topic is reviewed, highlighting the importance of choosing the right surgical technique and angiography in such cases. In the recent years, the emerging tonsillectomy/tonsillotomy techniques (radio frequency ablation, LASER, diathermy, etc.) have not proven an advantage in the prevention of PTH in comparison to the cold-steel dissection technique. Beside the surgical technique, the choice of hemostatic thechniques of is equally important.
 

Sebészi alternatívák a különböző lokalizációjú hypopharynx rákok eltávolítására a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika gyakorlatában

Összefoglalás

Szerzők jelen közleményben a hypopharynx rákok sebészi kezelésének fejlődését mutatják be a hazai, illetve a szegedi klinika gyakorlata alapján. Külön-külön részletezik a külső csonkító- és funkciómegtartó műtéti megoldásokat, szöveti defektuspótlással, vagy anélkül.
Ismertetik az egyes műtétfajták indikációs területét, különös tekintettel a szervmegtartó műtéttípusokra vonatkozóan.
Bemutatják a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika repertoárjába tartozó műtétféleségeket, különböző lokalizációjú hypopharynx tumorok esetében. Példákkal illusztrálják a lézeres daganateltávolítás lehetőségeit, mint minimál invazív műtéti alternatívát.
 

 

Summary

Authors present the advancement of surgical treatment of hypopharyngeal carcinomas at their Oto-Rhino-Laryngological Department of the University of Szeged, Hungary. They compare the function preserving methods with the truncating, open operations, with or without substitution of the meso-, hypo­pharyn­geal wall by myocutaneous flaps. Authors present the indications for the different surgical treatment options available at their department, especially the function preserving surgical methods. Authors represent the possibility of laser-surgery, as a minimal invasive technique, in the surgical treatment for selected cases of hypopharyngeal cancers. Laser-surgery of selected hypo­pharyngeal carcinomas might be an up-to-date method; however in vast majority of the hypopharynx tumor cases the open approach is advised.
 

<< < 3 4 5 6 7 8 > >>
101 találat 11 oldalon

Bejelentkezés

Technikai forródrót:
+36 30 327 4143

AZ EGYESÜLET KIEMELT TÁMOGATÓJA:

 

SANOFI

Az MFOE Arany fokozatú
támogatója a SANOFI.
 
 

AZ EGYESÜLET TÁMOGATÓI:

 

 teva

Victofon

 
 

Egyesületünk bankszámlaszáma:
11708001-20315478-00000000

Tagdíj: 10.000 Ft/év

Kérjük a tagdíjat erre a
számlaszámra fizesse!

A Közgyűlés határozatának
megfelelően 2023-tól a tagsági díj
egységesen 10.000 Ft/év.

Akinek túlfizetése volt a múlt évben, annak az idei évi (2024) tagdíjban ezt jóváírtuk és a befizetendő tagdíj összege ennek mértékével természetesen csökkenthető.

Befizetés előtt ellenőrizze
az egyenlegét a honlapon
!

A tagdíjról és a befizetésekről további
információk itt érhetők el!

A Magyar Fül-orr-gégészet
fejlesztéséért Alapítvány
Adószám: 18190003-2-42

Számlaszám:
11701004-20217868-00000000

Ha úgy gondolja, hogy támogatja céljainkat, kérjük, adja adója 1%-át
"A Magyar Fül-orr-gégészet fejlesztésért" Alapítványnak. Támogatását - betegeink nevében is - hálásan köszönjük!

Alapítványunkról további
információk itt érhetők el!

ujsag 70. évfolyam, 1. szám

Válasszon lapszámot

Partnerek

  Megjelent!
 
 

Megjelent Dr. Reményi Ákos
"A hangprotézissel végzett
beszédrehabilitáció gyakorlati kérdései
"
című szakkönyve.
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Andor professzor úr "Gyakorlati rinológia" című szakkönyve.
Évente számtalan szakkönyv jelenik meg világszerte ebben a témában, hazánkban azonban mindez ideig ilyen jellegű kiadvány
nem látott napvilágot.
 
További információk

 
 

Megjelent
Katona Gábor és Hirschberg Jenő szerkesztésében a

Gyermek Fül-orr-gégészet

tankönyv
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Jenő, Hacki Tamás,
Mészáros Krisztina szerkesztésében a

FONIÁTRIA ÉS TÁRSTUDOMÁNYOK

első és második kötete.
 
További információk