Kosztolányi Dezső (1885–1936) (1. ábra) a Nyugat első nemzedékének volt a tagja, többek között Babits Mihály, Balázs Béla, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Gellért Oszkár és Csáth Géza mellett (2. ábra). Egyike a legderűsebb magyar költőknek.

A szerzők áttekintik az ízérzést, mint komplex folyamatot. Foglalkoznak a nyelv és az ízlelőbimbók anatómiájával, az ízlelőszemölcsök beidegzésével, valamint az azt beidegző idegek lefutásával és annak agyi központjaival. Leírják az ízlelés funkcióját és a különböző ételek egymásra gyakorolt hatásait. Tárgyalják az alapízek fogalmát, köztük a régóta elfogadott négy alapízt: az édes, sós, keserű és savanyú ízt, és kitérnek a vitatott három új alapízre: az umamira, a zsírra és a vízre. Beszélnek az ízérzés mérésének módszereiről. Részletezik az ízérzés funkciózavarait, a különböző szinteket, amelyeken a zavarok előfordulhatnak, és a különböző ágenseket, amelyek ezeket a zavarokat okozhatják. Összefoglalják azokat a betegségeket, ahol az ízérzésnek differenciáldiagnosztikus szerepe lehet, mint pl. az egyes hiányállapotok (E-, B₁-vitamin és cinkhiány), az influenza, a HIV, a diabetes mellitus és a myasthaenia gravis. 

A fül-orr-gégészeti szakrendeléseken jelentkező szédülő beteg panaszai többnyire jellegzetesek, azonban a részletes kivizsgálás és a vizsgálati leletek áttekintése így is időigényes. Emiatt az egyensúlyrendszeri betegségben szenvedő beteg diagnosztikai problémát jelenthet a fül-orr-gégész szakorvosoknak is. A szerző a részletes otoneurológiai kivizsgálásra szoruló betegek előzetes kiválasztására 6 kérdésből álló rövid kérdőívet javasol.
 

Osztályunkon széles körű tapasztalattal rendelkezünk a parotis daganatos elváltozásokkal kapcsolatban.
Jelen vizsgálataink során az elmúlt 20 év beteganyagát tekintettük át, mely során a tumor típusáról, kiterjedéséről, differenciáltsági fokáról, kezelési módjáról, műtéti ellátásáról, esetleges kiújulásáról és a túlélés arányáról gyűjtöttünk adatokat.

A primer neuroendocrin carcinoma az összes malignus gégetumor kevesebb, mint 1%-át képviseli. Egy középkorú férfi elhúzódó köhögésének és vérköpésének hátterében indirect gégetükrözéssel bal oldali supraglotticus szövetszaporulatot találtunk.

Az orr és orrmelléküreg tumorok képezik a fejnyaki daganatos megbetegedések kb. 5%-át. Relatív ritka megjelenésük ellenére a zárt üregben való növekedésük, késői tüneti megjelenésük és a környező szövetekre (orbita, koponyaalap) való terjedés határozza meg a kezelési lehetőségeket.

Az elmúlt 5 évben (2005–2010) a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztályán 106 pajzsmirigy műtétet végeztünk. Az indikációk között: hyperthyreosis, nagyfokú pajzsmirigy megnagyobbodás, tumor gyanú mellett a nyelési és légzési panaszokat okozó diffúz és göbös struma szerepelt.

A különböző eredetű arcidegbénulások során a terápia hatékonyságának, illetve a betegség prognózisának megítélésére általánosan elfogadott eljárás a NET (nerve excitability test).

A felnőttkori nasalis dermoid viszonylag ritka kórkép, leggyakrabban kora gyermekkorban észlelik. Az előadók áttekintik az orrháti dermoidok rövid fejlődéstanát, képalkotó vizsgálatok alapján bemutatják a kiterjedés meghatározásának lépéseit. Hangsúlyosan elemzik az esetleges intracranialis kapcsolatot bizonyító, vagy kizáró radiológiai eltéréseket.

Szerzők beszámolnak a T1, T2-es korai sinus piriformis tumorok terápiájában a klinikán alkalmazott gégefunkció megtartó sebészi kezelés, a supraglotticus hemipharyngo-laryngectomia műtéti lehetőségéről.