ÖSSZEFOGLALÓ

A nekrotizáló (malignus) otitis externa (NOE) a hallójárat életveszélyes, jellemzően idős, cukorbetegekben kialakuló fertőzése. A leggyakoribb kórokozó a Pseudomonas aeruginosa, melyek között egyre több a rezisztens törzs, de más patogének, akár gombák is okozhatják. A hetek-hónapok alatt progrediáló aspecifikus fülpanaszok és tünetek hátterében a malignitás is kizárandó. Az empirikus terápia legalább 6 hétig tartó szisztémás ciprofloxacint jelent, valamint a hallójárati granuláció helyi kezelése, eltávolítása, de minden esetben váladéktenyésztés is szükséges az esetleges rezisztencia felismerésére. A konzervatív terápiára nem megfelelően reagáló, vagy agyidegtünetekkel, például nervus facialis paresissel járó eseteknél sebészi ellátás is szükséges, a feltárás és a kiterjesztés megtervezéséhez kontrasztanyagos rétegfelvétel szükséges.

Kulcsszavak
fülfájás, fülfolyás, diabetes mellitus, immunszuppresszió, Pseudomonas aeruginosa

Necrotizing (malignant) otitis externa

Summary
Necrotizing (malignant) otitis externa (NOE) is a life-threatening infection of the external auditory canal, typically occurring in elderly patients with diabetes mellitus. The most common causative pathogen is Pseudomonas aeruginosa, with increasing resistency against conventional antibiotics, however, other pathogens, including fungi, may also be responsible. The nonspecific ear complaints and symptoms that progress over weeks to months require exclusion of malignancy. Empirical therapy consists of systemic ciprofloxacin administered for at least six weeks, along with local treatment and removal of granulation tissue from the external auditory canal. Culture of ear discharge is necessary to identify possible antimicrobial resistance. In cases where conservative therapy fails, or the disease is associated with cranial nerve involvement, such as facial nerve paresis, surgical intervention is required. Contrast-enhanced cross-sectional imaging is necessary for planning the extent and approach of surgical exploration and sanation.

Keywords
necrotizing otitis externa, ear pain, ear discharge, diabetes mellitus, immunosuppression, Pseudomonas aeruginosa 

A Fülészeti Microchirurgiai Sectio az őszi Kongresszuson külön blokkban tervezi keretbe foglalni a témába vágó előadásokat. Kérünk minden kedves érdeklődő kollégát, hogy fülészeti jellegű előadás bejelentésével segítse a sikeres Sectio Ülés magvalósítását és emelje Kongresszusunk színvonalát.

Az első szerző 1965 óta alkalmaz autogén corticalis csontcolumellát stapedectomia után az eltávolított stapes pótlására. 271, ezen technikával operált betegei közül 21 esetben sikerült 20, vagy annál hosszabb követési idővel (20–35, átlag 26,8 év) audiogramot nyerni, ami a betegek 7,7%-ának felel meg. 20 betegünk esetében a műtét sikeres, egy betegünk esetében hosszú távon sikertelennek minősíthető.

A betegek audiológiai adatait (mint a 0,5, 1, 2 és 3kHz-en mért értékek átlagait) részletesen közöljük.
Műtét előtti értékek átlagai: légvezetés 58,27, csontvezetés 24,46, csont-lég rés 33,81 dB.
A legjobb eredményeket a műtét után 1–8 évvel, átlagban 1,57 évvel nyertük.
Műtét utáni legjobb értékek átlagai: légvezetés 19,07, csontvezetés 14,10, csont-lég rés 4,97 dB.
Az utolsó vizsgálatok a műtét után minimum 20 évvel (20–35 évvel, átlag 26,8 évvel) történtek.
Az utolsó értékek átlagai: légvezetés 45,77, csontvezetés 38,45, csont-lég rés 7,32 dB.
A legjobb értékekhez viszonyítva a csont-lég rés 2,35 dB-t, míg a csontvezetés 24,35 dB-t romlott, vagyis a halláscsökkenés túlnyomóan a belső fül teljesítményének romlásával magyarázható és nem a létrehozott vezető rendszer hibájával. A romlás üteme anyagunkban 0,3–1,6, átlagban 0,93 dB/év. Az irodalmi adatok tükrében úgy tűnik, hogy ez a technikától független probléma és a romlás üteme a kor haladtával fokozódik.

Adataink arra utalnak, hogy az autogén corticalis columella képes ugyanolyan jó és tartós hangvezetést biztosítani, mint az alloplasticus technikák. A leírt technika előnye, hogy mentes az incus-prothesis kapcsolatból adódó hibalehetőségektől.