×
Rovatok: Hírek

In memoriam – Prof. Dr. Czigner Jenő

2023. november 23-án életének 87. évében elhunyt Prof. Dr. Czigner Jenő a Szegedi Tudományegyetem, Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Kar Emeritus Professzora.


Mély tisztelettel emlékszünk rá.


A Kaposvári Somssich-Táncsics Gimnáziumban érettségizett, majd 1955–1961-ig a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) hallgatója és 1961-ben kapott általános orvosi diplomát.
A POTE akkori Tájanatómiai és Műtéttani (Kísérletes-sebészeti) Intézetében TDK-s és díjas demonstrátor, majd 1961–62-ben a POTE II. sz. Sebészeti Klinikáján sebész gyakornok volt. Karlinger Gy. Tihamér professzor vezetése alatt kiváló légkörben dolgozhatott, amelynek tudományos eredménye díjat nyert pályamunka mellett 5 db közleménye jelent meg.

1962-ben áthívták a POTE Fül-, Orr-, Gége Klinikájára, ahol 16 éven át dolgozott. Az akkor Alföldy Jenő professzor vezette klinikán pezsgő, széles körű tudományos és szakmai munkásság bontakozott ki, ami  későbbi utóda,  Bauer Miklós professzor lendületes egyénisége, vezetői rátermettsége, széles körű tudományos – szakmai tevékenysége, közreműködése révén színvonalában és volumenében még tovább emelkedett. Különösen két fő területen – a fülsebészetben és a gégesebészetben – vívott ki magának a klinika nemzetközi elismerést.  Czigner dr. 1965-ben szakképesítést nyert fül-orr-torok-gégegyógyászatból, 1971-től adjunktusként folytatta szakmai- és oktatói tevékenységét; hallgatói kedvelték. Tudományos munkaként kezdetben gégerák

kutatási témában a prekarcinómás állapotokkal foglalkozott Duchon tanár vezetésével, amit több publikációjuk mutat. Kutató munkája fő területe azonban a gégedaganatok patológiája és sebészi kezelése lett, amihez szoros kollaborációt valósított meg

a POTE Kórbonctani Intézetével.  Tárcaszintű kutatási támogatásban részesült.  A szervmegtartó gégeráksebészet modern alapját képező Kleinsasser-féle endolaryngealis mikroszkópos-mikrosebészeti módszert hazánkban ő vezette be elsőként, Pécsen 1968-ban. (Kleinsasser maga írta a HNO c. folyóiratban 1974-ben, hogy az ő módszerébe Czigner és Deutsch vezette be az endolaryngealis elektrocauterizációt. Ennek felidézésével – 20 évvel később gége-, mikrosebészeti kurzusokat szervezett dr. Lichtenberger c. egyetemi tanár barátjával (Szegeden 4, Budapesten 2), az elsőt Kleinsasszer professzor vezetésével.)

A témában kidolgozott, speciális daganat-elhelyezkedés esetén is gégemegőrzésre/rekonstrukcióra lehetőséget adó új műtéti eljárását vezető amerikai szaklapban (Laryngoscope, 1972.) publikálta, amit referált és kommentált a „Year Book of Ear, Nose & Throat” 1973, Chicago, USA. A Pécsen már 10 éve végzett supraglottikus gégereszekciók bemutatására nemzetközi szimpóziumra (Gera/D, 1975) személyre szóló meghívást kapott.  1975-ben megvédte „A supraglottikus gégerákok partialis gégereszekciós sebészi terápiája” c. kandidátusi értekezését. 1977-ben nevezték ki egyetemi docensnek.

1978-ban kinevezést nyert a Fővárosi Uzsoki u. Kórház Fül-, Orr-, Gége Osztályára vezető főorvosnak, ahol  8 évig dolgozott; a Bp-i Semmelweis Egyetem (SOTE) V. éves hallgatóinak egy-egy csoportja hozzá járt gyakorlati oktatásra; osztálya munkájába szakmánk akkori legmodernebb módszereit vezette be és folytatta az EÜ. Minisztérium tárcaszintű téma támogatásával a korábban megkezdett gégerák-kutatási munkásságát. A supra-glottikus és hangszalagi rákok gégén belüli terjedési sajátosságainak „teljes-szerv metszet”, valamint fény- és elektron-mikroszkópos patológiájában munkatársaival fontos megfigyelésekkel, adatokkal bővítették a szervmegtartó gégeráksebészet patológiai alapjait. A gégerák sebészeti módszerei és a velük elért eredmények nemzetközileg már korán jó visszhangra találtak: 1982-ben nemzetközi kurzus meghívott vendége Erlangenben 4 panelben; az ebből megjelent kézikönyvben („Functional Partial Laryn-gectomy”, Berlin, 1984) 3 fejezetrészt írt. Budapesti működése alatt a SOTE I. sz. Kórbonctani és Rákkutató Intézetével hozott létre kollaborációt és a folytatott eredményes kutatási együttműködés alapján munkatársa/tanítványa (későbbi prof. dr. Répássy Gábor) aspiranturára került (prof. dr. Lapis Károly akadémikus vezetése alatt), ami számára a kandidátusi fokozat elnyeréséhez, utána együttesen szakmánkban két tanszékvezető egyetemi tanári kinevezéshez vezettek.  A volt budapesti munkatársai, tanítványai közül további négyen nyertek később osztályvezető főorvosi kinevezést.

1986. január 1-től egyetemi tanári kinevezést kapott a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinikájára, ahol 33 szemeszteren át, 2002. június 30-ig tanszékvezetőként oktatta-vizsgáztatta az V. évf. orvostanhallgatóit. 2002–2007 között a Szegedi Tudományegyetem tanára, 2007 óta emeritus professzora.   Egész ottani működése alatt nagy hangsúlyt  fektetett az oktatásra mind a graduális, mind a postgraduális képzésben: külföldről beszerzett és saját készítésű videofilm- és CD gyűjteményt állítottak össze mindkét képzési formához. Vezetése alatt indult be az V. évfolyamon az angol nyelvű oktatás, amihez az Oxfordi Egyetem tankönyvét vezette be és egészítette ki egy-egy amerikai és angol kézikönyvvel. A magyar nyelvű oktatáshoz 1990-ben közösen a  4 hazai Orvos-Egyetem professzoraival (Bauer M., Czigner J., Lampé I., Ribári O.) új tankönyvet adtak ki, amelynek második, bővített kiadása 1999-ben (szerk. Ribári) került használatba. A tantermi előadások többségét személyesen tartotta, de a klinika docensei, főorvosa, adjunktusai is szerepet kaptak előadás tartására.

A posztgraduális képzés keretében csaknem állandóan tartózkodott a klinikán szakorvosjelölt néhány hetes vagy több hónapos szakmai gyakorlaton. Vezetése alatt a klinikáról 12 orvos szerzett alapszakvizsgát és 8 szakorvos ráépített szakképesítést. Az általa vezetett „szakmai-tudományos műhely” eredményességét mutatja, hogy itteni munkatársai/tanítványai közül 2 tanszékvezető egyetemi tanár lett, 6 fő az orvostudomány kandidátusa és további 5 fő PhD fokozatot szerzett. A jelentős számú tudományos fokozat szerzés mellett szegedi munkatársai közül 10-en megyei,  illetve városi kórházi osztályvezető főorvosi kinevezést kaptak. Ez alatt a klinikáról – főleg a professzor által kiépített jó külföldi kapcsolatok révén – 17 munkatársa volt hosszabb-rövidebb külföldi tanulmányúton, illetve továbbképzésen, köztük néhányan több évet töltöttek külföldi intézményekben.

Szegedre kerülve, vezetése alatt a klinika fő tudományos témaköre természetesen a gégerákkutatás lett, ami ez alatt is mindvégig kutatási tématámogatásban részesült.  Önálló kutató laboratóriumot hozott létre műszerezettséggel, patológus szakorvossal. CO2-sebészi lézerkészülék beszerzése után 1987-ben munkásságának új fejezete a hangszalagrák lézer-sebészete lett, ami ugyancsak jelentős nemzetközi visszhangra talált: 1992-ben meghívást kapott JAPÁN-ba kongresszusra és előadások tartására a Magyarországi gégerák sebészetről és saját módszereiről   (Takamatzu, Tokyo). 1992-ben San Franciscoba panel-tagnak hívták meg a „III. Internat. Conference on Head and Neck Cancer”-re. Németországi kongresszusi előadása elismerő méltatást kapott (HNO,1993), majd a német–oszták egyesült szaklap főszerkesztője felkérte a hangszalagrák lézer-sebészeti tapasztalatainak közlésére (Laryng. Rhinol. Otol., 1994.). 1994-ben a II. Gégerák Világkongresszuson (Sydney) egyedüli magyar képviselőjeként 3 workshop előadó-résztvevője.

Műtéteit hazai társintézmények munkatársai is elsajátították és alkalmazzák eredményesen. Külfödi szakemberek, köztük 37 professzor, és  29 más beosztású kolléga látogatta meg klinikáját, tekintették meg műtéteit és néhányan egy-két hetet töltöttek a klinikán, hogy módszereit elsajátítsák.

1995-ben a Klinika szakmai-tudományos tevékenységét bővítette. Cochlearis Implantációs centrumot hozott létre, amely Budapest után az országban második volt.  Vezetése alatt két alkalommal ebből a témából is szerveztek nemzetközi, cochlearis implantációs work shopot.
1995-ben megvédte „Orvostudományok Doktora” értekezését „Szervmegtartó gégeráksebészet a daganatinvázió sajátosságai alapján” címmel. 1996-óta az MTA-doktora. A Szegedi Orvostudományi egyetemen 1998/1999-ben a „Tanári Testület” elnöke volt, továbbá a Klinikai Biz. és a Habilitációs Biz. tagja. A tanszékvezetői megbízásának lejártával (2002–2012  között) a SZTE Klinikai Orvostud. Doktori (PhD) Iskola sebészeti program vezetője. Ebben az időszakban munkatársai közül további hárman védték meg PhD téziseiket.

Külföldi kapcsolatok: számos európai és tengeren túli egyetemi klinikán, intézményben volt – mint fentebb is látszik – tanulmányúton, illetve nemzetközi szimpoziumok, kongresszusok, work shopok felkért előadójaként, visiting professzorként. Gyümölcsöző szakmai-tudományos kapcsolatokat sikerült kialakítania a müncheni (Großhadern), az ulmi, a marburgi, gießeni, greiswaldi, kieli és turkui társklinikákkal.  Tiszteletbeli tagjává választotta a Német Fül-Orr-Gégészeti és Fej-nyaksebészeti Társaság, a Lengyel Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egy., a Szlovák Fül-, Orr-, Gégeorvosok Társ., az Amerikai Fej-Nyaksebészeti Társ.  Az  Európai  Laryngol.Társ. (ELS)-nek alapító Tagja volt, majd a „Senior Counsil” tagja lett. A Marquis „Who’sWho in Science and Engineering 2016–2017’’ (12.)-ben szerepel. Több nemzetközi és hazai szakfolyóiratok szerkesztő bizottságának tagja.

Egyesületünk korrekt működését Czigner professzor úr mindig a szívén viselte. Az 1989-es rendszerváltás működésünkben is változást parancsolt. Az akkori vezetés és elnökség tevékenysége autokrata jellegű volt, amely ellen fellépett Czigner prof. A torzult légkörben Czigner prof. bátran követelt demokratikus átalakulást, valamint titkos szavazás alapján meghatározott időszakra kijelölt elnököt és vezetőséget. Frontálisan ütközött a MOTESZ akkori vezetőivel is, akik a reformokat nem támogatták. A jótékony változások csak komoly harc árán történhettek meg. Czigner prof. lemondásra szólította fel az akkori elnökséget. Reformtörekvései képezték a mai Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesülete működési rendjének alapját.

A Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete (MFOE) vezetőségi tagja, 1998–2000 között elnöke volt. Két akalommal rendezte és elnökölte az Egyesület Kongresszusát, 1989-ben Szegeden, 2000-ben Hévízen. Tagja volt a Szakmai Kollégiumnak és a Szakvizsga Bizottságnak.  A Magyar Onkológusok Társ. (MOT)-nak több mint 40 éve, az Eur. Ass. Cancer Research (EARC)-nak több mint 30 éve tagja, a MOT vezetőségi, 1998-ig elnökségi tagja volt. Onkol. Szakmai Koll. Tag 1995-ig, MTA Orvosi Oszt. Onkol Biz. tag (2X3 évig), az ETT Klin. és Kísérleti Onkológia Bizottsági tag (2x4 évig). A Magyar Orvosi Laser és Optikai Egyesület vez. tagja, egyik alelnöke és akadémiai képviselője volt annak fennálásáig. Az MTA Közgyűlési Doktor-képviselője (2001–2004), az MTA Rehabil. Munkabiz. és a Klin. II. Szakbiz. tagja (2002–2005), MTA Orvosi Oszt. Doktori Bizottsági tag 2005–2008-ig és 2008–2011-ig. A Szegedi Akadémiai Biz. Onkológia Munkabizottság elnöke és a M. Rákellenes Liga  dél-magyarországi vezetője volt 20 éven át, 2013-ig.

Publikációi:

(társszerzőkkel) 186 magyar, német és angol nyelvű cikke és könyvrészlete jelent meg, 476 előadást jegyez hazai és külföldi fórumokon. Munkáira 237 hivatkozás található a citációs indexben.

Kitüntetései:

„Oktatásügy Kiváló Dolgozója” (Okt. Min.,1977),
„Politzer Ádám-emlékérem (MFOGE, 1981),
„Kiváló Munkáért” ( Eü. Min.: 1983),
„Krompecher Emlékérem” (Magyar Onkol. Társ.: 1992),
„Réthi Aurél-emlékérem” (MFOE. Fej-nyakseb. Szekció: 1998),
„Cseresnyés Sándor-emlékérem” (MFOE: 2001)
„Bárczi Gusztáv Emlékérem” (Magyar Gyógypedagógusok Egy.: 2002),

a köztársasági elnök 2003-ban „Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével, a SZTE 2007-ben „Klebersberg Kunó-emlékérem”-mel tüntette ki. A MFOGE 2008-ban „Czermák–Balassa–Navratil-emlékérem”-mel és 2016-ban „Krepuska-Alapítványi Életműdíj”-jal tüntette ki.

Kiváló orvos, sebészi manualitása briliáns, diagnosztikus érzéke különleges! A magyar gégesebészet meghatározó szakembere.

Az elmúlt években a Szegedi Klinikára már nem járt be, de a betegeket továbbra is gyógyította. A Zuglói Egészségügyi Szolgálat, Örs vezér téri rendelőintézetében dolgozott.

Czigner Professzor Úr harcos termetű igaz ember.
Izaiás proféta elmélkedést írt az igaz ember haláláról. (57.vers)
 

„Ecce quomodo moritur justus, et nemo percipit corde…
Et erit in pace memoria eius”
– Emléke békében megmarad.
 

Czigner Professzor Úr emlékét békében megtartjuk.
 

 

Cikk értékelése Eddig 4 felhasználó értékelte a cikket.

Hozzászólások

Bejelentkezés

Technikai forródrót:
+36 30 327 4143

AZ EGYESÜLET KIEMELT TÁMOGATÓJA:

 

SANOFI

Az MFOE Arany fokozatú
támogatója a SANOFI.
 
 

AZ EGYESÜLET TÁMOGATÓI:

 

 teva

Victofon

 
 

Egyesületünk bankszámlaszáma:
11708001-20315478-00000000

Tagdíj: 10.000 Ft/év

Kérjük a tagdíjat erre a
számlaszámra fizesse!

A Közgyűlés határozatának
megfelelően 2023-tól a tagsági díj
egységesen 10.000 Ft/év.

Akinek túlfizetése volt a múlt évben, annak az idei évi (2024) tagdíjban ezt jóváírtuk és a befizetendő tagdíj összege ennek mértékével természetesen csökkenthető.

Befizetés előtt ellenőrizze
az egyenlegét a honlapon
!

A tagdíjról és a befizetésekről további
információk itt érhetők el!

A Magyar Fül-orr-gégészet
fejlesztéséért Alapítvány
Adószám: 18190003-2-42

Számlaszám:
11701004-20217868-00000000

Ha úgy gondolja, hogy támogatja céljainkat, kérjük, adja adója 1%-át
"A Magyar Fül-orr-gégészet fejlesztésért" Alapítványnak. Támogatását - betegeink nevében is - hálásan köszönjük!

Alapítványunkról további
információk itt érhetők el!

ujsag 70. évfolyam, 1. szám

Válasszon lapszámot

Partnerek

  Megjelent!
 
 

Megjelent Dr. Reményi Ákos
"A hangprotézissel végzett
beszédrehabilitáció gyakorlati kérdései
"
című szakkönyve.
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Andor professzor úr "Gyakorlati rinológia" című szakkönyve.
Évente számtalan szakkönyv jelenik meg világszerte ebben a témában, hazánkban azonban mindez ideig ilyen jellegű kiadvány
nem látott napvilágot.
 
További információk

 
 

Megjelent
Katona Gábor és Hirschberg Jenő szerkesztésében a

Gyermek Fül-orr-gégészet

tankönyv
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Jenő, Hacki Tamás,
Mészáros Krisztina szerkesztésében a

FONIÁTRIA ÉS TÁRSTUDOMÁNYOK

első és második kötete.
 
További információk