Összefoglalás
A szervezet számára az orrnyálkahártya rendkívül hatékony és gyors felszívódást biztosít belégzéssel bevitt gyógyszerek esetén. A kokainfogyasztók körében szintén elterjedt és bevált módszernek bizonyul az intranazális alkalmazás. Hivatalos források szerint a kokain az egyik legtöbbet fogyasztott stimuláns a világon. Vazokonstriktor hatása révén a nyálkahártya oxigén- és vérellátása kárt szenved, úgynevezett pseudovasculitisre utaló eltérések jelentkeznek, amelyek a valódi vasculitis megjelenését és esetleg laboratóriumi leleteit utánozzák. Krónikus kokainfogyasztók körében az orrnyálkahártya atrófiája és végleges sejtelhalása, nekrózisa következhet be. Intézményünkben két beteg esetében észleltük a kokainfogyasztás hatását az elmúlt év során. Elsősorban a granulomatosus betegséget utánzó krónikus rhinosinusitis szövődményes formájának műtéti megoldása kerül bemutatásra, másodsorban pedig orrplasztikát igénylő deformitás megoldása volt a célunk.

Kulcsszavak
kokain okozta középvonali destrukció, kokain hatása az orrnyálkahártyára, HNE-ANCA, CIMDL – cocaine-induced midline destructive lesion

Clinical Features and Management of Cocaine-Induced Nasal Mucosal Lesions

Summary
The nasal mucosa provides highly efficient and rapid absorption for inhaled drugs. Intranasal administration has also proven to be a widespread and effective route among cocaine users. According to official sources, cocaine is one of the most commonly used stimulants worldwide. Its vasoconstrictive effects compromise the oxygen and blood supply of the nasal mucosa, leading to changes resembling pseudovasculitis, which can mimic the appearance and even laboratory findings of true vasculitis. Among chronic cocaine users, atrophy and irreversible necrosis of the nasal mucosa can occur.
At our institution, we observed the effects of cocaine use in two patients over the past year. The first case demonstrates the surgical management of a complicated form of chronic rhinosinusitis that mimics granulomatous disease. The second case focuses on the correction of nasal deformities requiring rhinoplasty.

Keywords
cocaine-induced midline destructive lesion, CIMDL, effects of cocaine on nasal mucosa, HNE-ANCA 

Összefoglalás
Cél: Tanulmányunk célja az volt, hogy feltérképezzük az arcközéptörések lokalizációs mintázatait életkor, nem és a trauma eredete szerint kialakított betegcsoportokban.
Módszer: Retrospektíven elemeztük 115, intézményünkben, a PTE KK Maxillofaciális Sebészeti Osztályon 2014 és 2023 között ellátott beteg kórtörténetét, fókuszálva a CT-vel igazolt arcközépi törésekre. A mintát 12, életkor–nem–etiológia kombináció alapján kialakított csoportra bontottuk a kiegyensúlyozott reprezentáció és az összehasonlító statisztikai elemzés biztosítása érdekében. A lokalizációs eltérések vizsgálatához khi-négyzet és Fisher–Freeman–Halton-tesztet alkalmaztunk.
Eredmények: Az életkor szignifikáns hatást gyakorolt a törések lokalizációjára: az idősebb betegeknél jellemzően izolált, kis energiájú trauma következtében kialakuló törések fordultak elő, főként a maxilla falát érintve. A trauma etiológiája és a nem, klinikailag értelmezhető, de statisztikailag nem szignifikáns különbségeket mutatott. Figyelemre méltó, hogy a blow-out és os frontale törések gyakoribbak voltak a fiatalabb páciensek körében, míg az idősebbeknél a maxillafal sérülése dominált.
Következtetés: A hagyományos Le Fort-klasszifikáció a modern traumaetiológiai viszonyok között egyre korlátozottabban alkalmazható a valós törésmintázatok leírására. Az arcközéptörések közül sok – különösen az alacsony energiájú trauma által okozott – minimális elmozdulással jár, gyakran tünetmentes, és elhanyagolható funkcionális vagy esztétikai következménnyel jár. Ilyen esetekben a konzervatív kezelést részesítjük előnyben, amely jelentős előnyöket kínál a betegbiztonság, a perioperatív kockázatcsökkentés és az egészségügyi erőforrások észszerű felhasználása szempontjából.

Kulcsszavak
arcközéptörés, töréslokalizáció, sérülési mechanizmus, arctrauma, CT-alapú értékelés

Localization Patterns of Midface Fractures by Age, Sex, and Etiology: A Retrospective Institutional Study

SUMMARY
Objective: The aim of our study was to map the localization patterns of midface fractures in patient groups stratified by age, sex, and trauma etiology.
Methods: We retrospectively analyzed the medical records of 115 patients treated at the Department of Maxillofacial Surgery, PTE KK, between 2014 and 2023, focusing on midface fractures confirmed by CT. The sample was divided into 12 groups based on age–sex–etiology combinations to ensure balanced representation and allow comparative statistical analysis. Chi-square and Fisher–Freeman–Halton tests were used to examine localization differences.
Results: Age had a significant effect on fracture localization: older patients typically presented with isolated fractures resulting from low-energy trauma, mainly affecting the maxillary wall. Trauma etiology and sex showed clinically interpretable but not statistically significant differences. Notably, blow-out and frontal bone fractures were more common among younger patients, whereas maxillary wall injuries dominated in older individuals.
Conclusion: The traditional Le Fort classification is increasingly limited in describing actual fracture patterns in the context of modern trauma etiology. Many midface fractures–particularly those caused by low-energy trauma–result in minimal displacement, are often asymptomatic, and have negligible functional or aesthetic consequences. In such cases, conservative management is preferred, offering significant benefits in terms of patient safety, reduced perioperative risk, and efficient use of healthcare resources.

Keywords
Midface fracture, fracture localization, injury mechanism, facial trauma, CT-based assessment 

A fertőzéses eredetű rhinitis okozta kellemetlen tünetek enyhítésére az emberiség az idők kezdete óta keres megoldásokat. Az ókorban és a középkorban gyógynövényekből és gyantákból készült kivonatokat és illóolajokat alkalmaztak, amelyek tapasztalati alapon hoztak enyhülést a felső légúti panaszokra. A modern farmakológia az alfa-adrenerg-receptor-agonisták megjelenése által lehetővé tette a nyálkahártya-duzzanat gyors, célzott csökkentését, napjainkra pedig az egyszerű dekongesztánsoktól eljutottunk a korszerű, többkomponensű orrspraykig.
 

Összefoglaló
Az allergiás nátha egy, leggyakrabban aero-allergén expozíciót követő, IgE-médiált, azonnali típusú orrnyálkahártyán lezajló allergiás gyulladásos reakció. Közepes/súlyos forma esetében a reakciót kiváltó allergén elkerülésén kívül az allergén-specifikus immunterápia (AIT) az egyetlen olyan kezelés, amely képes befolyásolni az allergia természetes lefolyását. A pontos diagnózis felállítása, az allergénstruktúrák és azt szabályozó útvonalak részletes ismerete elengedhetetlen az antigén-specifikus immunterápia mérlegelése előtt. Mono- vagy oligoszenzitizált betegek esetében bőrteszt, specifikus IgE vizsgálat és az anamnézis alapján kiválasztható a fő allergén, így molekuláris diagnosztika nélkül is el lehet indítani az immunterápiát. Ezzel ellentétben poliszenzitizáció, illetve keresztreagáló allergének esetén szükség lehet a molekuláris diagnosztikára a megfelelő terápiás terv felállításához. Ételallergiák esetében egyértelmű a molekuláris diagnosztika szerepe; ilyen esetekkel a fül-orr-gégészek ritkábban találkoznak, viszont indokolt esetben a légúti allergének kiválasztásában kulcsszerepe van.
A vizsgálati módszer Magyarországon jelenleg önköltséges, drága és nem mindenhol elérhető. Költséghatékonyság szempontjából azonban megfontolandó, hogy a molekuláris diagnosztika vagy maga a hasonlóan költséges szublingvális immunterápia (SLIT) jelent a beteg számára nagyobb pénzügyi terhet. Magyarországon a molekuláris diagnosztika finanszírozási problémájának a megoldása a jövő feladata, hiszen világszerte a célzott terápia az elfogadott, így az allergénspecifikus immunterápia az egyetlen olyan allergiaellenes kezelés, amely képes módosítani a betegség lefolyását. Ennek eléréséhez fontos a megfelelő betegbeválasztás és a compliance, az adekvát AIT kiválasztása, illetve a szükséges kezelési időtartam betartása. Allergiás megbetegedések hátterének precíz vizsgálatát biztosító, jelenleg önköltséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok a betegek fenotípusának és endotípusának azonosításával utat biztosítanak a „precíziós, személyre szabott kezelés” korszakának.

Kulcsszavak:
AIT, CRD, SLIT

The role of molecular diagnostics in the indication of sublingual immunotherapies

Summary
Allergic rhinitis mostly followed by exposure to aeroallergens, is an IgE-mediated immediate-type allergic inflammatory reaction occurring in the nasal mucosa. In the case of moderate/severe forms, in addition to avoid the allergen that triggers the reaction, allergen-specific immunotherapy (AIT) is the only treatment that can influence the natural course of allergy. Establishing an accurate diagnosis, detailed knowledge of allergen structures and the regulatory pathways is essential before considering antigen-specific immunotherapy. In the case of mono- or oligosensitized patients, the main allergen can be selected based on prick test, specific IgE and the anamnesis, so immunotherapy can be started without molecular diagnostics. In contrast, in the case of polysensitization, moreover in case of cross-reaction among allergens, molecular diagnostics may be necessary to establish an appropriate therapeutic plan. In the case of food allergies, the role of molecular diagnostics is clear; ENT specialists encounter such cases less frequently, but in justified cases it plays a key role in the selection of respiratory allergens.
The testing method is currently self-funded, expensive and not available everywhere in Hungary. However, from a cost-effectiveness perspective, it should be considered that molecular diagnostics or the similarly expensive sublingual immunotherapy (SLIT) itself represents a greater financial burden for the patient. In Hungary, solving the financing problem of molecular diagnostics is a task for the future, since targeted therapy is accepted worldwide, so allergen-specific immunotherapy is the only anti-allergy treatment that can modify the course of the disease. To achieve this, appropriate patient selection and com­pliance, selection of adequate AIT, and adherence to the required treatment duration are important. Currently self-funded molecular diagnostic tests provide a precise examination of the background of allergic diseases by identifying the phenotype and endotype of patients to pave the way for the era of “precision, personalized treatment”.

Keywords
AIT, CRD, SLIT
 

Még nem hagytuk magunk mögött az év azon időszakát, amelyet az orrdugulással, orrfolyással és egyéb kellemetlen tünetekkel járó felső légúti fertőzések gyakori előfordulása jellemez. A megfelelő orrspray kiválasztása nemcsak gyorsabb tüneti enyhülést biztosít, hanem megelőzheti a szövődményeket is, mint például a krónikus orrmelléküreg-gyulladás. Az alábbi közleményben egy mukolitikum-dekongesztáns hatóanyag-kombináció előnyeit mutatjuk be.
 

Összefoglaló
A szerzők egy 56 éves nőbeteg esetét mutatják be, akinél igen erős, néhány nap alatt megszűnő fejfájásos panaszokat egyoldali látásromlás követett. Felmerült retrobulbáris neuropathia gyanúja, ennek kivizsgálása során a képalkotó vizsgálatok (koponya CT és MR) a jobb oldali Ónodi-sejt izolált fedettségét igazolták. A beteg nagydózisú intravénás szteroidkezelést kapott és intézményünkbe érkezésétől 24 órán belül endoszkópos műtétet végeztünk. A műtét során a mukokelét marszupializáltuk, drenázst biztosítottunk. A beteg látása 1-2 napon belül helyre jött. Célunk felhívni a figyelmet erre a ritka, azonban a kezelés késlekedése esetén maradandó látásromlással, vakulással járó betegségre. Esetünk és az irodalmi áttekintés alapján elmondható, hogy az Ónodi-sejt asszociálta látászavar mielőbbi műtéti beavatkozást igényel.

Kulcsszavak
látászavar, Ónodi-sejt, mukokele

Ónodi Cell Mucocele Associated With Visual Impairment – A Case Report

Summary
The authors present the case of a 56-year-old female patient who had very severe headache that resolved in a few days, followed by unilateral decline in visual acuity. Retrobulbar neuritis was suspected, the imaging studies (cranial CT and MRI) revealed the root cause: isolated coverage of the right Ónodi cell. The patient was treated with high dose intravenous steroids and an endoscopic surgery was performed within 24 hours of her arrival at our institution. During the surgery, the mucocele was marsupialized and drainage was provided. The patient’s vision recovered within 1-2 days. Our aim is to raise awareness of this rare disease, which is associated with permanent visual loss and blindness if treatment is delayed. Based on our case and the literature review, Ónodi cell-associated visual impairment requires prompt surgical intervention.

Keywords
visual impairment, Ónodi cell, mucocele 

Összefoglalás
Cél: A tanulmány célja az allergiás nátha és társbetegségei előfordulási gyakoriságának és kockázati tényezőinek meghatározása budapesti általános iskolások körében.
Módszer: A keresztmetszeti vizsgálatot 21 Budapestet reprezentáló általános iskolában folytattuk le 2019-ben. A felmérésben résztvevő gyermekek szüleinek az International Study of Asthma and Allergies in Childhood kérdéseken alapuló kérdőívet (n=6869) osztottunk szét.
Eredmények: 3836 iskolás gyermek szülei kérdőívet töltöttek ki (1857 fiúra/1979 leányra vonatkozóan). Prevalenciaértékek: feltételezett allergiás nátha 29,3% (1043), orvos által diagnosztizált allergiás nátha 9,7% (373), összes allergiás náthás 36,2% (1289), feltételezett allergiás rhinoconjunctivitis 16,2% (577). Az orvos által diagnosztizált atópiás betegségek – asztma (p <0,0001), ételallergia (p <0,0001) és ekcéma (p <0,0001) – jelenléte szignifikánsan növelte az allergiás nátha kialakulásának kockázatát az összes allergiás náthás vonatkozásában. Az allergiás nátha szignifikáns rizikótényezői a következők: férfinem (p <0,0001), atópiás családi anamnézis (p <0,0001), gyakori felső légúti fertőzés (p <0,0001), tonsillectomia (p=0,0054), antibiotikum- (p <0,0001), illetve paracetamolszedés az élet első évében (p=0,0038), elhúzódó vírus/bakteriális fertőzés az allergia megjelenése előtt (p <0,0001), tartósítószert vagy színezéket tartalmazó üdítők fogyasztása (p=0,0023), budapesti lakóhelyen tartózkodás időtartama (p=0,0386), dohányzás (p=0,0218), illetve dohányzás a lakásban a gyermek első életévében (p=0,0048), madár (p=0,0119), illetve madár a lakásban a gyermek első életévében (p=0,0052), látható penész a hálószobában (p=0,0139), madártollágynemű (p = 0,0126), gyakori vagy állandó teherautó-forgalom a lakóhely közelében (p = 0,0039), lakóhely gyomos környezetben (p <0,0001) és légszennyező gyár vagy bánya lakóhely közelében (p=0,0128).
Következtetések: Az allergiás rhinoconjunctivitis prevalenciája a 6–12 éves budapesti gyermekek körében magasabb a környező európai országokban mért értékeknél. Míg a társbetegségek közül az asztma (OR=4,398) a legszignifikánsabb, úgy tűnik, hogy a környezeti tényezők közül az első életévben a lakásban tartott madár (OR=2,394) és a gyomos környezetben élés (OR=1,640) a legfontosabb tényezők az allergiás nátha kialakulásában. A jövőben megelőző intézkedéseket kell bevezetni.

Kulcsszavak
allergiás nátha, atópiás társbetegségek, általános iskolások, ISAAC, prevalencia, rizikótényező

Prevalence of allergic rhinitis, related comorbidities and risk factors in schoolchildren

Summary
Background: The study aimed to determine the prevalence and risk factors of allergic rhinitis and related comorbidities in school-age children in Budapest, capital of Hungary.
Methods: A cross sectional study was conducted in 21 representative primary schools in 2019. International Study of Asthma and Allergies in Childhood-based questionnaires (n=6869) inquiring about prevalence and related risk factors of allergic rhinitis were distributed to all parents.
Results: 3836 of the questionnaires (1857 M/1979 F) were completed. The prevalence of current allergic rhinitis was 29.3% (1043), physician-diagnosed allergic rhinitis was 9.7% (373), cumulative allergic rhinitis was 36.2% (1289) and current allergic rhinoconjunctivitis was 16.2% (577). The presence of physician diagnosed atopic disease–asthma (p <0.0001), food allergy (p <0.0001), and eczema (p <0.0001)-were significantly related to an increased risk of cumulative allergic rhinitis. Significant factors associated with allergic rhinitis include male gender (p <0.0001), family history of atopy (p <0.0001), frequent upper respiratory tract infections (p <0.0001), tonsillectomy (p=0.0054), antibiotics given in the first year of life (p <0.0001), paracetamol given in the first year of life (p=0.0038), long-lasting common infections caused by viruses and/or bacteria before the appearance of the allergy (p <0.0001), consumption of drinks containing preservatives or colourants (p=0.0023), duration of living in Budapest (p=0.0386), smoking at home (p=0.0218), smoking at home in the first year of life (p=0.0048), birds at home (p=0.0119), birds at home in the first year of life (p=0.0052), visible mould in the bedroom (p=0.0139), featherbedding (p=0.0126), frequent or constant heavy-vehicle traffic (p=0.0039), living in a weedy area (p <0.0001) and living in the vicinity of an air-polluting factory or mine (p=0.0128).
Conclusions: The prevalence of allergic rhinoconjunctivitis in 6–12-year-old children in Budapest is higher than reported for most of the surrounding European countries. While asthma (OR=4.398) is the most significant comorbidity, environmental factors such as birds at home in the first year of life (OR=2.394) and living in a weedy area (OR=1.640) seem to be the most important factors associated with AR. Strategies for preventive measures should be implemented.

Keywords
allergic rhinitis, related atopic diseases, schoolchildren, ISAAC, prevalence, risk factors
 

Összefoglalás
Az orr- és orrmelléküregek (OMÜ) primer rosszindulatú daganatos megbetegedései eleve ritka kórképek és ennél jóval ritkábban fordul elő, hogy távoli daganat metasztázisa itt jelenjen meg. Közleményünkben egy 61 éves férfi beteg esetét mutatjuk be, akinek kórelőzményéből a magasvérnyomásos betegség és a 2-es típusú cukorbetegség emelhető ki. Ambulanciánkon profúz orrvérzés miatt jelentkezett és fizikális vizsgálat során az erőteljes vérzés miatt a betegnél orrendoszkópia kivitelezése lehetetlennek bizonyult, azonban vérzésforrásként felmerült egy vérzékeny, bal közös orrjáratot kitöltő térfoglalás lehetősége. A képalkotó vizsgálatok a felvetett tumoros folyamat jelenlétét megerősítették és egy vesedaganatot is igazoltak számos metasztázisra gyanús elváltozás mellett. A teriméből vett szövettani minta végleges hisztopatológiai lelete világossejtes vesesejtes karcinómát igazolt. Intézményünk onkológiai bizottsága elsővonalbeli palliatív kombinált immunterápiát, valamint csontmetasztázisra való tekintettel BP- (biszfoszfonát) terápiát javasolt, amely terápia jelenleg zajlik.

Kulcsszavak
orrvérzés, világossejtes vesekarcinóma, orr-és orrmelléküreg-metasztázisok

Epistaxis as a first sign of renal cell carcinoma – Case report

Summary
Primary malignancies of the nasal and paranasal cavities are inherently rare and metastasis of distant tumours at this location is much less common. We report the case of a 61-year-old man with known hypertension and type II diabetes mellitus who presented to our ENT clinic with a profuse epistaxis. During physical examination, it was not possible to perform a nasal endoscopy due to the profuse bleeding, but the presence of a mass in the left common nasal cavity was suspected as the potential source of haemorrhage. Radiological findings confirmed the presence of the presumed tumoral lesion, and revealed a renal tumor and many other metastatis suspect laesions. The conclusive histopathological findings from the nasal mass confirmed the presence of renal cell carcinoma. The oncology committee of our institution indicated first-line palliative combined immunotherapy and BP therapy due to bone metastasis, which the patient is currently undergoing.

Keywords
epistaxis, renal cell carcinoma, metastases to the paranasal sinuses
 

Összefoglalás
A fül- és arcfájdalom a fül-orr-gégészeti praxis mindennapjaiban gyakori tünetként szerepel. Mivel az arcfájdalom eredete lehet fül-orr-gégészeti, neurológiai, fogászati, szájsebészeti, vagy akár reumatológiai eredetű is, így a valós etiológia megállapítása multi­diszciplináris megközelítést kíván. Esettanulmányunkban egy 63 éves férfibeteg 30 éve fennálló, visszatérő jellegű, vizuál analóg skálán (VAS) 8-as erősségűnek jellemzett, spontán, illetve érintésre jelentkező, a bal fül és a hallójárat területére kiterjedő fájdalmát, annak kezelését mutatjuk be, illetve ennek kapcsán a fül-orr-gégészeti területre kiterjedő fájdalomszindrómák és neuralgiák tünettanát, jellegzetességeit szemléltetjük. A klinikai kép, a negatív fül-orr-gégészeti státusz, a negatív laboreredmények, illetve a kép­alkotó vizsgálatok eredményei alapján krónikus fájdalom talaján kialakult neuropathiával kísért, típusos trigeminus neuralgia merült fel lehetséges diagnózisként, azonban ezen kevert típusú fájdalom már az atípusos arcfájdalmak közé sorolható. Eredménytelen konzervatív terápiát követően a beteget az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe irányítottuk, ahol a diagnózist megerősítették, majd a gyógyszerrezisztens fájdalmak miatt, fájdalomcsillapítás céljából a Gasser-dúcba implantált tripoláris elektródán keresztül permanens neurostimuláció céljából neuropacemakert ültettek be. Az országban egyedülálló módon végzett eljárás után a beteg fájdalma azonnal VAS 2-re csökkent, majd fél év elteltével teljesen megszűnt. Ezen cikk célja ismertetni a fül-orr-gégészeti ambulanciákon diagnosztizált leggyakoribb neuralgiákat az International Headache Society fej- és arcfájdalomra vonatkozó mindeddig legfrissebb, 2018-as guideline-ja alapján.

Kulcsszavak
arcfájdalom, neuromoduláció, trigeminus neuralgia

Difficulties in the differential diagnosis of neuralgia in otolaryngology: a case report

Summary
Ear and facial pain is a common symptom in everyday otolaryngology practice. Since its origin can belong to the field of otolaryngology, neurology, dentistry, oral surgery, or even rheumatology, establishing the accurate ethiology requires a multidisciplinary approach. In our case report, we present the case and the treatment of a 63-year-old male patient with a 30-year history of left sided recurrent pain in outer ear and auditory canal. The intensity of the pain was 8 on the visual analog scale (VAS) and it occurred spontaneously or was triggered by touch. Based on the clinical presentation, the normal otolaryngology examination, the negative laboratory results and radiological findings, classic trigeminal neuralgia was suggested as a possible diagnosis, accompanied by neuropathy due to chronic pain, which can be classified as an atypical facial pain. Following an unsuccessful attempt at conservative therapy, the patient was referred to the National Institute of Clinical Neurosciences, where a rare pain syndrome, trigeminal nerve neuralgia was confirmed and to achieve analgesia, the patient underwent neuromodulation therapy with stimulation of the Gasserian ganglion. After the procedure, which was a one-of-a-kind intervention in Hungary, the patient’s pain was immediately reduced to VAS 2 and completely resolved after six months. The purpose of this article is to present one of the possible causes of facial pain diagnosed in otolaryngology outpatient clinics based on the International Headache Society’s latest, 2018 guidelines on headache and facial pain.

Keywords
facial pain, neuromodulation, trigeminal neuralgia 

ÖSSZEFOGLALÁS
Közleményünkben egy férfi esetét szeretnénk ismertetni, aki egy baleset következtében jelentős lágyrészsérülést szenvedett a szemgolyó sérülése nélkül. A sérült szövetek helyreállítását követően a belső szemzug felől gennyes váladékozást észleltek. A képalkotó vizsgálat során többszörös arccsonttörés és az arcüregben egy 6 cm nagyságú idegen test ábrázolódott. Ennek eltávolítása érdekében Luc–Caldwell-műtétet és szinoszkópiát végeztünk. A közlemény célja, hogy felhívja a figyelmet erre a határterületi kórképre és kiemelje ellátásának fül-orr-gégészeti szempontból is fontos vonatkozásait.

KULCSSZAVAK
arcsérülés, arcüreg, endoszkópia, Luc-Caldwell, üveg idegen test

Consequences of a fall

SUMMARY
In our publication we would like to review a case of a man who suffered a significant soft tissue injury due to an accident without any damage to his eyeballs. After reconstructing the damaged tissue, purulent discharge was seen coming out of the medial commissure of the eye. During the imaging examination, multiple facial fractures and a 6 cm big foreign body in the sinus cavity were revealed. In order to remove it, we performed the Cadwell-Luc surgery and a sinuscopy. The aim of this publication is to focus on this medical frontier and to highlight its otolaryngological implications of its management.

KEYWORDS
Caldwell-Luc, endoscopic surgery, facial trauma, glass foreign body, maxillary sinus