×

Homloküreg-gyulladás talaján kialakult szubperioszteális tályog kezelése két eset kapcsán

Összefoglalás

A szövődményes homloküreg-gyulladás ritkán kialakuló betegség. A lehetséges szövődmények egyrészt a gyulladás intra­kraniális terjedése következtében kialakuló betegségek, mint az epidurális-, szubdurális tályog, az agyhártyagyulladás, másrészt a koponyacsont oszteomyelitisze és perioszteum alatti tályog kialakulása. A szövődmények ritka előfordulása és a kifejezett tünetek hiánya miatt gyakran késve kerülnek ezen betegek a fül-, orr-, gégészeti fekvőbeteg-ellátó rendszerbe. Két esetünk kapcsán szeretnénk bemutatni ezek diagnosztizálását és kezelését.


Summary

Rare complications of frontal sinusitis are in one hand intra­cra­nial complications such as meningitis, epidural and subdural abscesses, in the other hand extracranial complications like osteomyelitis and the development of subperiosteal abscess. Because of the rare complications and the lack of typical signs, the patients waste time to get into an otorhinolaryngology hospital ward. We wanted to show the diagnosis and treatment of this rare complication via our two operated patients.
 

100 éves az allergén-specifikus immunterápia A szublingvális immunterápia gyakorlati kérdései

Összefoglalás

Az allergén-specifikus immunterápia az IgE mediált allergiás kórképek egyetlen ismert és szakmailag elismert oki kezelése. Az általa indukált, illetve helyreállított immuntolerancia révén csökkenti az allergiás gyulladást. A kezelés célja a tünetek csökkentése, ezáltal az életminőség javítása, a tüneti gyógyszerfelhasználás redukciója révén a betegség költségeinek optimalizálása.

 

Summary

Allergen-specific immuntherapy is the only known and professio­nal­ly accepted causal treatment of IgE mediated allergic diseases. It reduces the allergic inflammation by inducing and restoring immuntolerancy. The goal of the treatment is to reduce symptoms, thereby improving life quality, and to reduce the costs of treatment by reducing the use of rescue medication.
 

Új európai szakmai ajánlás a rhinosinusitisről és orrpolipózisról (EPOS2012) – Referátum

Forrás: European Position Paper on Rhinosinusitis and Nasal Polyps 2012 (EPOS2012)
Fokkens WJ, Lund VJ, Mullol J, Bachert C, et al. Rhinology 2012; 50 (Suppl 23): 1–225.

 

Összefoglalás

A szerzők a rhinosinusitisről és az orrpolipózisról megjelent új európai szakmai ajánlás (European Position Paper on Rhino­sinu­sitis and Nasal Polyps 2012 [EPOS2012]) gyakorlati szempontból legfontosabb újdonságait ismertetik. Az akut és krónikus rhinosinusitis kezelési módjainak evidenciái mellett az európai tudományos bizottság által javasolt terápiás algoritmusokat is bemutatják. A referátum végén a szerzők kommentálják az akut és krónikus rhinosinusitis kezelésére vonatkozó olyan javaslatokat, amelyekkel eddig hazai tapasztalat csak szórványosan, vagy egyáltalán nincsen.

 


Summary

The authors present the practical novelties of the newly published European Position Paper on Rhinosinusitis and Nasal Polyps (EPOS2012). Besides the evidences of the treatment of acute and chronic rhinosinusitis, they also present the management scheme suggested by the european professional com­mittee. At the end of the review the authors also comment the proposed treatments of acute and chronic rhinosinusitis that have hardly and or no experience in Hungary at all.
 

Prof. Dr. Czigner Jenő 75 éves

Czigner Jenő 1937-ben született. 1961-ben kapott orvosdoktori diplomát. 1 évig sebész-gyakornok volt, majd 1962–1978 között a Pécsi Egyetem Alföldy Jenő, majd Bauer Miklós vezette Fül-Orr-Gégeklinikáján dolgozott.

Differenciáldiagnosztikai probléma – Wegener-granulomatosis

Összefoglalás

 

A Wegener-granulomatosis gyermekkorban igen ritka kórkép. A szerzők egy 15 éves fiú esetét ismertetik, aki a kórházi felvételkor hasi és mellkasi fájdalomra, fogyásra, gyengeségre, torokfájásra, ismétlődő orrvérzésre, ízületi és izomfájdalomra, elhúzódó lázas állapotra panaszkodott. A laboratóriumi leletek anémiát, a We-, CRP-, AST-érték emelkedését, a vizeletben proteinuriát és hematuriát mutattak. A feltételezett diagnózis poststreptococcalis glomerulonephritis volt.
Góckutatás során fül-orr-gégészeti vizsgálat történt. Az orr endoszkópos áttekintésekor látott kép Wegener-granulo­ma­to­sis gyanúját vetette fel, amelyet a c-ANCA-vizsgálat, az arckoponya CT-n és mellkasfelvételen látott eltérések, valamint a vesebiopszia is megerősítettek.
A Wegener-granulomatosis fiatal betegekben könnyen összetéveszthető a légúti traktus fertőzéseivel. Közleményükben a szerzők ismertetik a kivizsgálás során felmerült differenciáldiagnosztikai nehézségeket és áttekintik az eset irodalmi vonatkozásait is.


Summary

 

Wegener’s granulomatosis is a very rare disease in children. The authors report a case of a 15-years old boy, who presented on the day of admission to our hospital with abdominal and chest pain, weight loss, weakness, fatigue, sore throat, epistaxis, arthralgias, myalgia and low-grade fever.
Laboratory investigations showed anaemia, elevated erythrocyte sedimentation rate, c-reactive protein, antistreptolysin titre and in the urine proteinuria, haematuria.
The presumptive diagnosis was acute poststreptococcal glomeru­lonephritis. Because of characteristic abnormalities seen during nasal endoscopy – which was the part of focal investigation – the diagnosis of Wegener’s granulomatosis occured to us. Our suppose was prooved by the divergences in the following examinations: c-ANCA, sinus computerized tomographic scan of the nasal sinus, chest X-ray and the renal biopsy.
Wegener’s granulomatosis may be easily overlooked in young patients by misinterpreting it’s symptoms as an infectious disease of the respiratory tract.
The differencial diagnostic process, the difficulties we faced in managing this case and the literature relating to the topic are also described.

Az allergiás nátha előfordulása és rizikótényezői 6–12 éves budapesti általános iskolások körében

Összefoglalás

Egyre több adat támasztja alá azt a tényt, hogy az allergiás megbetegedések előfordulási gyakorisága növekszik, különösen a gyermekek körében. Tanulmányunk célja az allergiás nátha incidenciájának és rizikótényezőinek meghatározása volt 6-12 éves budapesti általános iskolások körében. A Központi Statisztikai Hivatal által – egy korábbi epidemiológiai tanulmányhoz – kijelölt 8 budapesti kerület 21 általános iskolájában 6-12 éves gyermekek szüleinek 6335 kérdőív került kiosztásra 2007 szeptemberében. A kiválasztás a főváros ezen korcsoportú lakosait reprezentálta. A szerzők az ISAAC (International Study of Asthma and Allergies in Childhood) I. fázisú protokolljának magyar nyelvre fordított kérdőívét használták fel munkájukhoz, amelyet saját tapasztalataikon alapuló kérdésekkel egészítettek ki. Az adatokat számítógéppel dolgozták fel, és leíró statisztikákkal jellemezték. 3933 kérdőív érkezett vissza értékelhető formában (1976 fiú, 1957 lány). A felmérést megelőző 12 hónapban előfordult allergiás nátha prevalencia 14,9% (n=530), az orvos által diagnosztizált allergiás náthásoké 11,6% (n=413), az összes allergiás náthás gyermeké pedig 26,5% (n=943) volt. Az allergiás gyermekek körében szignifikánsan gyakoribb volt a férfi nemhez tartozás (p<0,001), a családban előforduló allergiás betegség (p<0,001), az ekcéma (p<0,001), az urticaria (p<0,001), a szemviszketés és könnyezés (p<0,001), a köhögés (p<0,001), a nehézlégzés (p<0,001), a halláscsökkenés (p<0,001) és a szájpadviszketés (p<0,001). A rendszeresen előforduló felső légúti hurutok (p<0,001) és orrmelléküreg-gyulladások (p<0,001), tonsillectomia (p<0,01) és adenotomia (p<0,001), antibiotikum szedése az első életévben (p<0,001), paracetamol szedése az első életévben (p<0,001), gyomos zöldövezetben élés (p<0,001), mesterséges színezéket vagy tartósítószert tartalmazó üdítő fogyasztása (p<0,04), panelházban élés (p<0,001), a lakás környezetében légszennyező gyár jelenléte (p<0,001) és az allergia megjelenését megelőző elhúzódó betegség (p<0,001) szignifikáns rizikótényezőt jelentettek az allergiás nátha tüneteinek kialakulásához. A szerzők megállapítják, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban előfordult allergiás nátha prevalenciája Budapesten a 6-12 éves általános iskolások körében 14,9% volt, és ez az érték magasabb a többi európai ország által jelentettnél. A többi hasonló nemzetközi tanulmánytól eltérő eredményeink rávilágítanak, hogy Budapesten a levegőben jelenlévő nagy mennyiségû parlagfûpollen és a panel lakótelepeken fokozottan előforduló indoor-allergének speciális allergiás szenzitizációt jelentenek.

 

Summary

There is growing evidence that the prevalence of allergic diseases is increasing, especially among children. The aim of this study was to evaluate the incidence and risk factors of allergic rhinitis in 6-12-year-old schoolchildren in Budapest. A total of 6335 children aged between 6 and 12 years attending 21 randomly selected primary schools in Budapest were surveyed in September 2007 by using a questionnaire consisting in part of questions compiled by the International Study of Asthma and Allergies in Childhood and in part of questions based on our own experience. 3933 of the questionnaires (1976 M/1957 F) were appropriately completed by the parents. The 12-month prevalence of allergic rhinitis was 14.9% (n=530), that of physician-diagnosed allergic rhinitis was 11.6% (n=413), and that of cumulative allergic rhinitis was 26.5% (n=943). Male gender (p<0.001), family history of atopy (p<0.001), eczema (p<0.001), urticaria (p<0.001), itchy-watery eyes (p<0.001), coughing (p<0.001), wheezing (p<0.001), a hearing impairment (p<0.001), itching of the palate (p<0.001), frequent upper airway infection (p<0.001), frequent rhinosinusitis (p<0.001), a history of tonsillectomy (p<0.01), a history of adenoidectomy (p<0.001), antibiotics given in the first year of life (p<0.001), paracetamol given in the first year of life (p<0.001), living in a weedy green area (p<0.001), the consumption of soft drinks containing preservatives or colourants (p<0.04), living in a house made of concrete (p<0.001), living not far from an air-polluting factory or mine (p<0.001), and long-lasting disease before the appearance of the allergy (p<0.001) were all significant factors involving an increased risk of allergic rhinitis symptoms. Overall, the 12-month prevalence of allergic rhinitis in these 6-12-year-old children in Budapest was 14.9%, which is higher than reported from other European countries. Our findings differ from those on other cohorts in that exposure to ragweed and to indoorenvironmental factors in concrete housing estates in Budapest may be of particular importance as concerns allergic sensitization.
 

Ethmoidalis malignus tumor endoszkópos műtéti megoldásának lehetősége: esetismertetés

Összefoglalás

A rostasejtek rosszindulatú daganatai a ritka tumorok közé tartoznak, az összes malignus tumor kevesebb mint 0,5%-a az ilyen lokalizációjú. Alapvető kezelési eljárásuk a komplett sebészi eltávolítás és az adjuváns sugárkezelés, illetve radio-kemoterápia. A műtét történhet külső feltárásból és endonazális megközelítésből. Az endoszkópos műtétek előnyei: hiányoznak az arcon végzett műtéti metszések és ezek hegei, illetve olyan struktúrák megkímélésének lehetősége, amelyeket kizárólag a jobb hozzáférés, megvilágítás céljából távolítunk el. Osztályunkon 1989 és 2010 közötti időszakban malignus orrmelléküregtumor miatt összesen 8 műtétet végeztünk. Ebből 7 beteget külső feltárásból operáltunk, míg 1 esetben végeztük endonazális beavatkozást. Közleményünkben kizárólag endoszkóposan operált betegünkkel foglalkozunk esetbemutatás jelleggel. 41 éves nőbetegünk bal oldali orrdugulást, időnkénti orrvérzést panaszolt. Az endoszkópos kép a bal oldali középső orrjáratot kitöltő és közös orrjáratba terjedő terimét mutatott. Az arckoponya CT-vizsgálat csontdestrukciót nem írt le. Az előzetes szövettani mintavételt követően endoszkópos tumorexstirpációt végeztünk. Az elülső rostasejteket kitakarítva a daganatot a középső orrkagylóval együtt eltávolítottuk. A szövettani eredmény adenocarcinomát mutatott. Adjuváns terápiaként 60 Gy CT-vel tervezett fotonbesugárzást kapott 2 Gy/nap frakciódózissal. A beteget rendszeresen ellenőriztük, mind endoszkóposan, mind képalkotó-vizsgálatokkal, 7 éve lokálisan és regionálisan tumormentes, távoli áttétet sem észleltünk. Az irodalmi adatok alapján és saját véleményünk szerint (bár saját tapasztalatunk csak egy esetre szorítkozik) az endoszkópos műtéti technika a malignus orrmelléküregi daganatok műtéti megoldásánál, válogatott beteganyagon alternatívát jelent a külső feltárásos műtétekkel szemben. Segít a beteg életminőségének megőrzésében, kisebb műtéti megterhelést jelent, nem jár kozmetikai hátrányokkal és a daganatos túlélést nem befolyásolja hátrányosan. Ha a daganat endoszkópos eltávolíthatósága kétségessé válik, a beavatkozást külső feltárásból komplettálni kell.

 
Summary

Malignant ethmoidal tumors are rare, representing less than 0,5% of all malignant tumors. The method of treatment is surgery followed by radiotherapy or radio-chemotherapy. The surgery modalities are endonasal or external approach. The advantages of the endoscopic procedure are: the absence of incisions and scares on the face, the possibility to save structures resected only because of the better approach and illumination. In our department 8 patients underwent operations because of malignant sinus tumor between 1989 and 2010. 7 patients received an external approach and one patient was operated exclusively endonasal. In our paper we deal with this only patient as a case-report. A 41 years old female patient had a stuffed nose and occasional nasal bleeding on the left side. Endoscopically there was a tumor located in the left meatus medius and in the nasal cavity. The CT-scan couldn’t show any bone destruction. After the biopsy the patient underwent an endoscopic tumor resection. The tumor was removed together with the anterior ethmoidal region and the middle turbinate. The histological type was adenocarcinoma. As an adjuvant therapy a CT guided radiotherapy was administered with daily doses of 2 Gy for a total dose of 60 Gy. The patient was controlled by endoscopy and imaging. The patient is free of tumor since 7 years and there is no evidence for regional and distant metastasis. According to the literature and our opinion (although we had only one case) the endoscopic approach is a good alternative method for resection of malignant sinus tumors by well-selected patients to external approach. It can save the quality of life, has no cosmetic disadvantages and doesn’t influence the tumor associate surveillance. If the removement of the tumor is doubtful, the resection has to be completed by an external approach.
 

A porcba bezárt feszültségek rendszerének felhasználása orrsövényplasztikában

Tárgy: Egymásra épülő lépésekből álló elülső orrsövényplasztikai módszerünk nazális obstrukciót elimináló hatásának kiértékelése, a támasztó funkcióban megnyilvánuló előnyének megállapítása, a műtéti technika leírása, és klinikai tapasztalataink bemutatása.
Műtét: Alapvető lépés, a septumporc bezárt feszültségek rendszerén alapuló kiegyenesítése abrázió alkalmazásával, a palatinális él rögzítése a crista praemaxillarison kialakított vájatban, és az egyenesedés kontrollálása merev csontsínezés intraseptális alkalmazásával.
Terv és módszerek: Fenti műtéttel 70 orrsövényferdüléses betegnél elért eredményeket összehasonlítottuk egy korábbi sorozat standard mozaik technikával kezelt 16 betegének eredményeivel, retrospektív kontrollált klinikai tanulmány formájában. A nazális rezisztencia aktív anterior rhinomanometriával mért csökkenését, és a SNOT-22 kérdőív pontszámainak javulását ANOVA segítségével elemeztük.
Eredmények: A porcabráziós orrsövényplasztika, intraseptalis csontsínezéssel kombinálva, szignifikánsan csökkentette a nazális légáramlási ellenállást, és a nazális obstrukció szubjektív érzetét (p=0,040), valamint az alvászavarhoz kapcsolt panaszokat (p=0,034) a kontrollcsoporthoz viszonyítva. Az elért nazális rezisztencia csökkenés szignifikáns módon kapcsolódott a turbinoplasztikához (p=0,028) és a dorzál redukcióhoz (p=0,023). Dorzális nyeregképződés vagy columella retrakció nem fordult elő.
Következtetés: A kontrollált disztorzió orrsövényplasztikát, mint alternatív intranazális technikát, figyelembe kell venni elülső orrsövényműtétek végzésekor, különösen funkcionális septorhinoplasztika részeként alkalmazva, súlyos ferdeorr, illetve augmentáció igénye esetében. Segítségével a septumplasztika és az orrplasztika szimultán elvégezhető, mivel a dorzális kollapszus elkerülhetővé válik.

 

Summary
Objective: To evaluate the effectiveness of our stepwise anterior septoplastic surgery technique, to assess its advantages in supportive strength and to describe the surgical technique and our clinical experience.
Surgical method: The basic steps are straightening of the quadrilateral cartilage by abrasion based on the interlocked stress system, fastening of the palatal edge in a groove made in the midline of the premaxillar crest, and control of realignment by application of an intraseptal rigid bone splint graft.
Setting: The results obtained with this method in 70 patients with septum deviation were compared with those in an earlier series of 16 patients treated using a standard mosaic technique, in a controlled retrospective clinical trial. The nasal airway resistance decrease, measured by active anterior rhinomanometry, and improvement in scores on the SNOT-22 questionnaire (n=86) were analyzed by ANOVA.
Results: Cartilage abrasion septoplasty combined with bone splinting significantly decreased nasal airway resistance and the subjective sensation of nasal obstruction (p=0,040) and the complaints of sleep disturbance (p=0,034) relative to the control group. The nasal resistance reduction achieved was also significantly related to turbinoplasty (p=0,028) and dorsal reduction (p=0,023). There was no dorsal saddling or columellar retraction.
Conclusions: Controlled distortion septoplasty may be considered as an alternative intranasal technique in anterior septal surgery, especially as part of functional septorhinoplasty in cases with severe nasal deviation or requirement of augmentation. With its use, septoplasty and rhinoplasty can be performed simultaneously, because dorsal collapse can be avoided.

Terápiás index (TIX) intranazális kortikoszteroidokra az allergiás rhinitis terápiájában

A szerzők ismertetik az allergiás rhinitis (AR) prevalencia adatait. Leírják, hogy a legtöbb nyugati országban az AR a leggyakoribb IgE-mediált allergiás betegség felnőttekben, amelynek prevalenciája több mint 20%. A legújabb adatok a prevalencia jelentős növekedését mutatják a legtöbb országban mind a 6-7 éves, mind a 13-14 éves korosztályban. (ISAAC világméretű felmérése alapján.)
A betegség jelentős hatással van az életminőségre, ami álmosságban, fáradtságban, ingerlékenységben és a koncentrálóképesség csökkenésében nyilvánul meg. A gazdasági terhe a betegségnek Németországban évi 240 millió euró, ez az összeg az egészségügyi költségek mellett a csökkent munkaképességből származó veszteséget is tartalmazza. Ismert, hogy a nemzetközi ajánlások szerint mérsékelt és súlyos fokú szezonális és perenniális AR-ben az intranazális kortikoszteroidok (INS) a terápia első vonalát képezik. Az INS-okat az aktuális ARIA (Allergic Rhinitis and Its Impact on Asthma) guideline a „leghatásosabb farmakológiai kezelés”-nek tartja AR-ben. Hatékonyságát és biztonságosságát multiplex, randomizált kontrollált tanulmányok (multiple randomized controlled trials RCT) bizonyítják. Számos INS megengedett az AR kezelésében. A szerzők azonban csak a Németországban forgalomban lévő nyolc készítményre vonatkozó adatokat dolgozták fel: Dexamethasone, Budesonide (BUD), Fluticasone propionate (FP), Fluticasone furoate (FF), Flunisolide (F), Mometasone furoate (MF), Triamcinolone (TRIAM) és Beclomethasone dipropionate (BDP). A Ciclesonid kimaradt az összegzésből, mivel Németországban nem érhető el, és az irodalomban kevés a vele kapcsolatban fellelhető adat.
Szerzők szerint a klinikai terápiás döntéshozatalt segíti, ha birtokunkban van egy rendszerezett, összegzett áttekintés az alkalmazott szerek hatékonyságáról és biztonságosságáról.
Ezért célul tűzték ki egy terápiás index (TIX) kifejlesztését, amelyben kifejeződik mind a hatékonyság, mind a biztonságosság. Ilyen indexet már kifejlesztettek pl. topikális kortikoszteroidokra a bőrgyógyászatban, de a szerzők ismerete szerint INS-re még nem.
Leszögezik, hogy a TIX kifejlesztésének szigorúan az „evidence-based medicine” elvein kell alapulnia.
 

Az optikai navigáció szerepe a transznazális endoszkópos hypophysis sebészetben

A hypophysis daganatok transsphenoidalis úton, mikrosebészeti eszközökkel való eltávolítását Harvey Cushing vezette be még a 20. század első felében. Az endoszkóp bevezetésével az utóbbi 10 évben ez a sebészi eljárás újabb lendületet kapott. A Szegedi Tudományegyetemen 2006-tól alkalmazunk endoszkópos feltárást a transznazális hypoyphysis műtéteink során. 2008-tól az optikai navigációt is rutinszerűen alkalmazzuk a beavatkozások kapcsán. Az eddigi tapaszta - latainkról számolunk be több mint 50 esetünk kapcsán.

<< < 3 4 5 6 7 > >>
62 találat 7 oldalon

Bejelentkezés

Technikai forródrót:
+36 30 327 4143

AZ EGYESÜLET KIEMELT TÁMOGATÓJA:

 

SANOFI

Az MFOE Arany fokozatú
támogatója a SANOFI.
 
 

AZ EGYESÜLET TÁMOGATÓI:

 

 teva

Victofon

 
 

Egyesületünk bankszámlaszáma:
11708001-20315478-00000000

Tagdíj: 10.000 Ft/év

Kérjük a tagdíjat erre a
számlaszámra fizesse!

A Közgyűlés határozatának
megfelelően 2023-tól a tagsági díj
egységesen 10.000 Ft/év.

Akinek túlfizetése volt a múlt évben, annak az idei évi (2024) tagdíjban ezt jóváírtuk és a befizetendő tagdíj összege ennek mértékével természetesen csökkenthető.

Befizetés előtt ellenőrizze
az egyenlegét a honlapon
!

A tagdíjról és a befizetésekről további
információk itt érhetők el!

A Magyar Fül-orr-gégészet
fejlesztéséért Alapítvány
Adószám: 18190003-2-42

Számlaszám:
11701004-20217868-00000000

Ha úgy gondolja, hogy támogatja céljainkat, kérjük, adja adója 1%-át
"A Magyar Fül-orr-gégészet fejlesztésért" Alapítványnak. Támogatását - betegeink nevében is - hálásan köszönjük!

Alapítványunkról további
információk itt érhetők el!

ujsag 70. évfolyam, 1. szám

Válasszon lapszámot

Partnerek

  Megjelent!
 
 

Megjelent Dr. Reményi Ákos
"A hangprotézissel végzett
beszédrehabilitáció gyakorlati kérdései
"
című szakkönyve.
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Andor professzor úr "Gyakorlati rinológia" című szakkönyve.
Évente számtalan szakkönyv jelenik meg világszerte ebben a témában, hazánkban azonban mindez ideig ilyen jellegű kiadvány
nem látott napvilágot.
 
További információk

 
 

Megjelent
Katona Gábor és Hirschberg Jenő szerkesztésében a

Gyermek Fül-orr-gégészet

tankönyv
 
További információk

 
 

Megjelent Hirschberg Jenő, Hacki Tamás,
Mészáros Krisztina szerkesztésében a

FONIÁTRIA ÉS TÁRSTUDOMÁNYOK

első és második kötete.
 
További információk