Témavezető: Prof. dr. Pytel József PhD
Társ-témavezető: Doc. dr. Lujber László PhD

Összefoglalás

Az osteochondroma a fej-nyaki régióban ritkán előforduló benignus daganat, amelyre a nyaki terimék differenciáldiagnosztikája kapcsán általában nem gondolunk. A cikk tárgyalja az osteochondromák klinikumát, ismerteti a submandibularis régióban gyakrabban előforduló terimék etiológiáját, valamint bemutatja a szerzők osztályukon szerzett tapasztalatát a különböző submandibularis entitások megoszlását illetően. Végül az esetismertetés során a szerzők egy nyelvcsont osteo­chondromát mutatnak be, ismertetve a beteg tüneteit, a kivizsgálás lépéseit és a műtéti megoldást.
 

Summary

The osteochondroma is a rare benign tumor in the head and neck region, so it is often neglected in the differential diagnosis of the neck lumps. In their work authors discuss the clinical aspects of the osteochondroma, expose the etiology of the common lumps in the submandibular region, and demonstrate their experience in connection with the distribution of the subman­di­bular entities in their ward. Finally a case of osteo­chondroma occuring in the hyoid bone is presented, including the symptoms of the patient, the process of the checkup, and the surgical threatment.

 

Összefoglalás

Egy 20 éves férfi esetét ismertetjük, akinél tonsillectomiát követő súlyos, ismétlődő utóvérzés ellátása során a bal oldali arteria lingualis és arteria pharyngea ascendens lekötése mellett döntöttünk a teljes arteria carotis externa lekötése helyett. Amennyiben angiográfia segítségével azonosítani tudjuk a sérült érszakaszt, és nem áll módunkban szelektív embolizációt végezni, vagy a lekötést tartjuk biztonságosabb megoldásnak, megfelelő eljárás lehet a szelektív érlekötés az arteria carotis externa ligatura helyett.
Közleményünkben felhívjuk a figyelmet több rizikófaktorra is, amelyek szerepet játszhatnak tonsillectomia utáni utóvérzések kialakulásában. Néhány, az utóbbi évtizedben közölt tanulmány segítségével ráirányítjuk a figyelmet arra, hogy az újabban bevezetett (pl. rádiófrekvenciás abláció, LASER, diather­mia stb.) technikák az utóvérzések gyakoriságának tekintetében a hagyományos, úgynevezett ,,hideg” technikával szemben nem bizonyultak előnyösnek. Saját tapasztalataink is ezt támasztják alá. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy az eltávolításkor alkalmazott technika mellett a vérzéscsillapítás módja legalább annyira fontos szerepet játszik az utóvérzések szempontjából.

Summary

The case of a young adult male patient with recurring excessive post-tonsillectomy haemorrhages (PTH) is presented. Instead of ligation of the external carotid artery the lingual and the ascending pharyngeal arteries were ligated. Alongside with presenting the case, we discuss the risk factors of PTH. The medical literature of the topic is reviewed, highlighting the importance of choosing the right surgical technique and angiography in such cases. In the recent years, the emerging tonsillectomy/tonsillotomy techniques (radio frequency ablation, LASER, diathermy, etc.) have not proven an advantage in the prevention of PTH in comparison to the cold-steel dissection technique. Beside the surgical technique, the choice of hemostatic thechniques of is equally important.
 

Összefoglalás

Szerzők jelen közleményben a hypopharynx rákok sebészi kezelésének fejlődését mutatják be a hazai, illetve a szegedi klinika gyakorlata alapján. Külön-külön részletezik a külső csonkító- és funkciómegtartó műtéti megoldásokat, szöveti defektuspótlással, vagy anélkül.
Ismertetik az egyes műtétfajták indikációs területét, különös tekintettel a szervmegtartó műtéttípusokra vonatkozóan.
Bemutatják a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika repertoárjába tartozó műtétféleségeket, különböző lokalizációjú hypopharynx tumorok esetében. Példákkal illusztrálják a lézeres daganateltávolítás lehetőségeit, mint minimál invazív műtéti alternatívát.
 

Summary

Authors present the advancement of surgical treatment of hypopharyngeal carcinomas at their Oto-Rhino-Laryngological Department of the University of Szeged, Hungary. They compare the function preserving methods with the truncating, open operations, with or without substitution of the meso-, hypo­pharyn­geal wall by myocutaneous flaps. Authors present the indications for the different surgical treatment options available at their department, especially the function preserving surgical methods. Authors represent the possibility of laser-surgery, as a minimal invasive technique, in the surgical treatment for selected cases of hypopharyngeal cancers. Laser-surgery of selected hypo­pharyngeal carcinomas might be an up-to-date method; however in vast majority of the hypopharynx tumor cases the open approach is advised.
 

Összefoglalás

Onkológiai szempontból a T1-es és T2-es hangszalag­tumo­rok kezelésére a laser chordectomia optimális megoldást biztosít. A posztoperatív hangminőség tekintetében azonban a teljes és a kiterjesztett – IV-es és V-ös típusú – chordectomiak eredményei nem kielégítőek. A szerzők egy kiterjesztett laser chordectomián átesett beteg példája kapcsán mutatják be az endolaryngealis, septum nasi porccal történő hangszalag medialisatio technikáját. A beteg hang- és életminőségének változását a pre- és posztoperatív hangvizsgálatok, a Voice Handicap Index (VHI) és a Monnier-féle Quality Of Life (QOL) kérdőív eredményeinek összevetésével értékelték. Az implan­tált porcok helyzetének ellenőrzése nagy felbontású CT-vizsgálattal történt. A harmonics-to-noise ratio a műtétet követően 234%-kal nőtt, a jitter 81%-kal csökkent. Az átlagos fonációs idő és a shimmer értéke érdemben nem változott. A beteg szubjektív értékelése a VHI 33%-os csökkenését mutatta, a QOL értéke 1 ponttal javult. Az eredmények alapján a bemutatott phonochirurgiai műtét hatékony eljárás lehet kiterjesztett laser chordectomia vagy sugárkezelés után, amikor a heges szövetek megnehezítik a hangszalagok aug­men­tációját.

Summary

From oncological aspect, laser chordectomy is an optimal solution for the treatment of T1 and T2 glottic tumors. Ho­we­ver, the results are not satisfying in terms of voice quality in cases of total and extended – type IV and type V – chor­dec­to­mies. We present the technique of endolaryngeal medialization of the vocal fold using nasal septal cartilage in a patient subjected to extended laser chordectomy. The changes of the patient’s voice and life quality were evaluated by pre- and postoperative voice analysis and with the help of the Voice Handicap Index (VHI) as well as with the Monnier’ Quality Of Life (QOL) questionnaire. The position of the implanted cartilage pieces was verified by high-resolution CT scan. The harmonics-to-noise ratio increased by 234% and the jitter decreased by 81% after the surgery. The mean phonation time and the shimmer did not change signi­ficantly. The VHI was decreased by 33% and the QOL was improved by 1 point according to the patient's subjective assess­ment. Based on our results, the presented phonosurgery can be an effective method after ex­tended laser chordectomy or radio­therapy, when the augmen­tation of the vocal fold is complicated due to enhanced scarring.

Összefoglalás

Nyelvgyöki lokalizációjú, kisnyálmirigyből kiinduló, epithelialis-myoepithelialis carcinoma (EMC) nagyon ritkán előforduló daganat. A nemzetközi irodalomban eddig csak négy esetet közöltek, amíg hazai publikáció egyáltalán nem jelent meg e témakörben. Közleményünkben egy 41 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinél a bal oldali nyelvgyöki teriméből végzett hisztológiai vizsgálatok epithelialis-myopeithelialis carcinomát igazoltak. A tumor ritkasága miatt nem állnak rendelkezésre kezelési protokollok, a megfelelő terápia kiválasztásában segítségünkre lehetnek a korábban megjelent esetismertetések tapasztalatai és ez irányú szakkönyvek megfelelő fejezetei. Habár az így fellelt adatok is változatos terápiás megoldásokat javasoltak, esetünkben sebészi kezelést, laterális pharyngotomia során parciális nyelvgyökreszekciót végeztünk. Betegünk 38 hónappal a beavatkozást követően jól van, lokális recidíva, loko-regionális vagy távoli áttét nélkül, daganatmentesen él.

Summary

Epithelial-myoepithelial carcinoma arising from minor salivary glands of the tongue base is extremely rare. To date only four cases have been reported in the English language literature. The present report describes the case of 41-year-old lady who was diagnosed a nodular mass of the base of the tongue. Histo­pa­thology showed the characteristic features of epithelial-myoepi­thelial carcinoma. Due to the rarity of this tumor and the lack of sufficient data regarding the most effective treatment options, there is no defined therapeutic guideline for this type of lesion. In our case external surgical resection via lateral pharyngotomy was performed. 38 months after the initial surgical intervention, she is doing well, with no evidence of local recurrence or distant metastasis.

Az egynapos sebészeti beavatkozások világszerte, elsősorban költségkímélési okokból, általánossá váltak. A Magyarországon végzett műtétek száma még az elméleti lehetőségekhez képest is nagyon alacsony.
A szerzők közleményünkben az egynapos sebészet lehetőségeit és korlátait tekintik át a fej-nyaki onkológia területén. Végigveszik szervenként, illetve régiónként a Sebészeti Szakmai Kollégium által készített Szakmai Protokollban szereplő beavatkozásokat, és javaslatot tesznek azok – általuk gondolt – kiegészítésére, illetve változtatásokra, kiemelve az onkológiai beavatkozásokat.
Osztályukon 2010 óta történnek egynapos sebészeti beavatkozások, a kezdetek óta növekvő betegszámmal; eddig összesen 124 műtétet végeztek. Az egynapos sebészeti beavatkozásra vonatkozó, jogszabályilag előírt követelmények mindegyik betegüknél teljesültek. A kitűzött terápiás célt minden betegünknél elérték. Beavatkozásaik során szövődményt nem észleltek, a betegeket hospitalizálni nem kellett.
Az egynapos sebészeti ellátás, a kezdeti idegenkedést követően, várhatóan Magyarországon és ezen belül osztályunkon is terjedni fog. Ezt a tevékenység finanszírozása döntően befolyásolja. Nyilvánvalóan a jogi lehetőség bővítése és a beavatkozás elterjedését akadályozó számtalan egyéb szempont kiküszöbölése szükséges, amelyekre javaslatot is tesznek. Egyúttal új finanszírozási kategória kidolgozását is javasolják „hospitalisatio nélküli ellátások” címszóval.

A gyermekkori fül-orr-gégészeti műtétek közül a legnagyobb számban végzett tonsilla palatina operációkat illetően, az utóbbi időben egyre jelentősebb szerepet tölt be a rádiófrekvenciás tonsillotomia (RF-TT). A szerzők beszámolnak az RF-TT-vel szerzett tapasztalataikról. A 2011. február 1. és 2012. március 31. közötti időszakban végzett műtétek közül 32 RF-TT és 19 elektromos ollóval történt tonsillectomia (TE) posztoperatív időszakát vizsgálták, kérdőíves felmérés alapján. TT-t főként obstruktív panaszok miatt indikáltak, TE-ra pedig elsősorban krónikus tonsillo-pharyngitis miatt került sor.
A szerzők kérdőívek segítségével határozták meg a posztoperatív 10 napos periódus alatt a fájdalom mértékének változását, továbbá a gyermek által elfogyasztott étel állagát, mennyiségét, illetve a posztoperatív 10. napon a gyermek testsúlyváltozását.
TT-t követően a betegek átlagosan kb. a 4. napra értek el fájdalommentességet, míg a TE-n átesettekben a fájdalom a 9. napra szűnt meg. Az elfogyasztott étel állaga és mennyisége a RF-TT-n átesettek esetében sokkal inkább a normálisnak megfelelő volt, így kisebb mértékű testsúlycsökkenés következett be a posztoperatív 10. napra. A műtéti vérveszteség és a műtét idejének tekintetében nem volt jelentős különbség a két módszer között. A gyermekek és a szülők visszajelzései, valamint a posztoperatív sebgyógyulás üteme alapján, az RF-TT kevésbé volt megterhelő a gyermekek számára. A szerzők obstruktív panaszokat okozó tonsilla hipertrófia esetén, illetve egyidejűleg előforduló, rekurráló tonsillo-pharyngitisek olyan eseteiben, amikor azok előfordulási gyakorisága a Paradise-kritériumoknak megfelelő számot nem éri el, 6 éves kor alatt RF-TT elvégzését ajánlják TE helyett.

A világon évente 600 000 új fej-nyaki daganatot diagnosztizálnak. Hazánkban 2010-ben összesen 5113 új esetet regisztráltak. 1980-tól napjainkig egyedülállóan emelkedett hazánkban a fej-nyaki tumorok incidenciája és mortalitása. Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk, mi áll az emelkedési tendencia hátterében. Összehasonlítottuk a fej-nyaki tumoros betegeink, és a nem és kor szerint stadardizált egészséges kontroll személyek dohányzási és alkoholfogyasztási szokásait, az 1984-es mikrocenzus és 2010-es kérdőíves adatok felhasználásával. A dohányzást és alkoholfogyasztást nemzetközi közlemények alapján definiáltuk. A statisztikai analízishez Khi-négyzet próbát használtunk. A 2010-es kontroll csoporthoz képest a betegek között szignifikáns mértékben nagyobb volt a dohányzók aránya (p=0,0000), az alkoholt fogyasztók aránya is csaknem szignifikáns mértékben nagyobb volt (p=0,07). Azokhoz a kontroll személyekhez képest, akiknél egyik kockázati tényező sem szerepelt, a betegek között lényegesen nagyobb arányban voltak dohányzó és alkoholt is fogyasztó személyek (p=0,0001). Adataink szerint 1984 óta szignifikáns mértékben fokozódott az átlaglakosságban a dohányzók (p=0,01) és az alkoholt fogyasztók száma (p=0,0001).

A szerzők randomizált, prospektív, kettős vak vizsgálatuk során összehasonlították az intracapsularis shaver tonsillec- tomiát és a hagyományos extracapsularis tonsillectomiát a posztoperatív fájdalom és a sebgyógyulási zavarok tekinte­tében. A szakirodalomban is egyedülálló módon, a betegek jobb és bal oldali tonsilláját különböző módszerrel távolítot­ták el, ezzel kiküszöbölve az egyénenként igen eltérő fájdalomtolerancia és sebgyógyulási különbségek vizsgálati eredményeket torzító hatásait. A két műtéti technika között szignifikáns különbség sem a posztoperatív fájdalom, sem a sebgyógyulás vizsgált paramétereinek tekintetében nem volt kimutatható.