A háztartási sósavat (HCl) manapság is sok helyen alkalmazzák fürdőszobai tisztítószerként. Balesetből, vagy öngyilkossági kísérletből a szervezetbe kerülve koagulációs nekrózist, acidózist, hemolízist, túlélés esetén kiterjedt szöveti hegesedéseket okozhat.

Betegünk erősen ittas állapotban, öngyilkossági szándékból sósavat fecskendezett nyaka jobb oldalába. Sürgős labor- és kontrasztanyagos nyaki CT-vizsgálat után, a gyors műtéti beavatkozásnak köszönhetően maradandó károsodás nélkül meggyógyult. 

Kulcsszavak: koagulációs nekrózis, műtéti feltárás, nyakba fecskendezett sósav

A case of injected hydrochloric acid in the neck in a suicidal attempt

Summary

Household Hydrochloric Acid (HCl) is nowadays used in many places as a bathroom cleaner. Body tissues exposed to HCl by an accident or a suicide attempt, undergoes coagulation necrosis, acidosis, hemolysis which eventually leads to tissue damage and scarring.

Our patient in a drunken state intentionally, injected hydrochloric acid in the right side of the neck in a suicidal attempt. After an urgent laboratory tests and neck contrast CT examination, due to the rapid surgical exploration patient cured without any permanent damage.

Keywords: coagulation necrosis, injected hydrochloric acid in the neck, surgical exploration

A sublingualis régiót érintő kórfolyamatok hátterében egyaránt felmerülhetnek fejlődési rendellenességek, fertőzések, trauma okozta elváltozások, jó-, és nem utolsósorban rosszindulatú daganatok is. Az itt kifejlődő kórfolyamatok felismerésének és eredményes kezelésének kulcsa a megfelelő differenciáldiagnosztika. Esetismertetésünk során idős nőbetegünk szájfenéki submucosus teriméjének diagnosztikai buktatóit, az esettel kapcsolatos terápiás döntéshozatalt és műtéti megoldást ismertetjük. Figyelemfelhívó közleményünk célja, hogy a megtévesztésig jóindulatúnak tűnő klinikai kép ellenére is felmerüljön hasonló esetekben a malignitás gyanúja. Közleményünkben emellett a régióban leggyakrabban előforduló, klinikailag releváns elváltozásokat is sorra vesszük differenciáldiagnosztikai vezérfonalunkon keresztül.

Kulcsszavak: adenocarcinoma, ciszta, differenciáldiagnosztika,  szájfenéki terime

Malignant oral cavity tumor mimicking recurrent oral cyst- Case report and differential diagnostics of oral submucosal diseases

SUMMARY

Congenital malformations, infections, posttraumatic disorders, benign and malignant tumors equally can develop in the sublingual region. The key factor of the successful diagnosis and treatment is the appropriate differential diagnostics. In the present case report we demonstrate the diagnostic difficulties, therapeutical decision making and surgical management of a huge sublingual submucous mass observed at our elderly female patient. We aim to draw the attention to the suspision of malignancy even in the case of tumors misleadingly similar to benign lesions. Besides that, we provide a differential diagnostic guidance including the clinically most relevant pathologies come into question in the background of a submucosal sublingual mass.

Keywords: adenocarcinoma, cyst, differential diagnostics, sublingual mass

A proliferatív pilomatricoma a jóindulatú pilomatricoma egy ritka, gyorsan növekvő tumorvariánsa, amely inkomplett kimetszés esetén gyakran recidívára hajlamos.

Közleményünkben egy, a hajas fejbőrön elhelyezkedő, növekvő terime kapcsán ismertetjük a betegség felismerésének differenciáldiagnosztikai nehézségeit, rövid műtéti leírását és irodalmi áttekintését. A betegünk kivizsgálása során végzett képalkotó eljárások és az elváltozásból készült vékonytű-aspirációs vizsgálat (FNAB) alapján a léziót malignus folyamatnak véleményeztük, a végleges szövettan azonban jóindulatú elváltozást igazolt. 13 hónappal a beavatkozást követően, tumor-­recidívára utaló eltérés nem jelent meg a műtéti területen.

Kulcsszavak: bőrfüggelék, jóindulatú daganat, differenciáldiagnosztika, proliferatív pilomatricoma, vékonytű-aspiráció

Proliferating pilomatricoma on top of the head – Differential diagnostic pitfall; Case report and review of the literature

Summary

Proliferating pilomatricoma is a rare, rapidly-growing variant of the benign pilomatricoma, which – in case of incomplete excision – may often lead to local recurrence. In our report, through the case of a growing tumor on the hairy scalp, we discuss the differential diagnostic difficulties and the surgical therapy and give a literature overview on the disease. Based on the imaging procedures and the fine-needle aspiration biopsy (FNAB), the lesion was considered to be malignant, but the final histopathological results proved to be benign. During a follow up period of 13 months after surgery no locoregional recurrence has been detected.

Keywords: benign tumor, differential diagnosis, fine-needle aspiration, proliferative pilomatricoma, cutaneous adnexal tumor

Bevezetés: A fej-nyaki laphámdaganatok jól jellemezhetők a daganat (tumor) organizációs terület modellel. A mikro-RNS-ek stabil, jól reprodukálható molekulák, amelyek segítségével a cancer-field detektálható. Célunk azonos klinikai stádiumú HPV-pozitív és negatív mesopharynx daganatok mikro-RNS mintázatának elemzése volt.

Anyag és módszer: Vizsgálatunkban 25 mesopharynx lokalizációban diagnosztizált laphámsejtes karcinóma területéről vett szövetmintát dolgoztunk fel. Standard térképbiopsziás mintavételt alkalmaztunk (a daganattól és attól cm-ként távolodva). Mintáink a PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán diagnosztizált, illetve operált betegektől származtak és vizsgálatuk a PTE KK Laboratóriumi Medicina Intézetben történt. A HPV-pozitivitás kimutatását a mintákból p16 immunfestéssel végeztük, a pozitív eseteket Linear Array-módszerrel genotipizáltuk. A térképbiopsziás mintaanyagból a tumorban és attól adott távolságra eső szövetekből RNS-izolálást és reverz transzkripciót követően miR-21, miR-143, miR-155, miR-221 mennyiségi meghatározás történt QX200 Automata Digitális Droplet PCR-rendszerben. Eredményeink statisztikai értékelését SPSS 21.0 szoftver segítségével, Pearson-analízissel végeztük.

Eredmények: HPV-pozitivitás esetén emelkedett expressziós értékeket mutatott a miR-221, míg a HPV-negatív tumorokhoz képest a miR-21, miR-155 esetében szignifikánsan csökkent expressziós értékeket mértünk.

Megbeszélés: A HPV-negatív tumorokra jellemző az összetett expressziós mintázat, amely az összes vizsgált miRNS-molekula emelkedett értékeivel jellemezhető. Ezzel szemben a klinikailag mérsékeltebb agresszivitású, ám azonos klinikai stádiumban nagyobb tumorméretet elérő HPV-pozitív tumorok a miR-21 és miR-155 alacsonyabb mértékű kifejeződését mutatják. Helyette a sejtproliferációt serkentő miR-221 expresszió jellemző rájuk. Ezen vizsgálatok alkalmasak a tumor biológiai viselkedésének meghatározására, amelyek alátámasztják a klinikai prognózis becslését.

Kulcsszavak: cancer field, digitális droplet PCR, HPV, miRNS, oropharynx

miRNA expression pattern differences of HPV negative and HPV positive advanced stage mesopharynx cancers

SUMMARY

Introduction: Head and neck squamous cell carcinomas are well characterized by the tissue organizational area model. Micro-RNAs are stable, well-reproducible molecules that can detect the cancer field. Our aim was to analyze and compare the miRNA expression profiles of HPV positive and negative tumors at similar clinical stage.

Methods: Using standard mapping biopsy (tumor tissue and macroscopically normal samples taken 1, 2 and 3 cm from tumor margin), samples were collected during surgical intervention from 25 mesopharynx tumors. After RNA isolation and reverse transcription, miR-21, miR-143, miR-155, miR-221expressions were quantitatively determined in QX200 Automated Digital Droplet PCR system. Statistical evaluation of our results was performed using Pearson analysis on SPSS 21.0 software.

Results: In case of HPV positivity, tumors showed significantly elevated miR-221 expressions, while the amounts of miR-21 and miR-155 were significantly lower than those with HPV negative tumor samples.

Discussion: The expression patterns of HPV negative tumors involve elevated expressions of all investigated miRNAs. In contrast, clinically less aggressive, but more expansive HPV positive cancers in the similar clinical stage expressed miR-21 and miR-155 in lower quantities, while the levels of the proliferation inducing marker, miR-221, were outstandingly high. These studies are suitable for determining the biological behavior of tumors, which support the estimation of the clinical prognosis.

Keywords: cancer field, digital droplet PCR, HPV, miRNA, oropharynx

Összefoglalás

Napjainkra a beültethető hangprotézissel történő rehabilitáció vált a legelfogadottabb lehetőséggé a teljes gégeeltávolítás következtében kialakult beszédképtelenség megoldására. Hazánkban az első beültetést Lichtenberger György végezte 1987-ben. Az azóta összegyűlt beteganyag – a szerzők tudomása szerint – jelenleg is a legnagyobb Magyarországon. Terjedelmi okokból, szerkesztői kérésre, a beszámoló egy egységet képezve, de két részre bontva kerül bemutatásra. A dolgozatban a szerzők röviden összefoglalják a postlaryngectomiás lehetőségeket, kiemelve az eltelt három évtized alatt 245 betegen szerzett tapasztalataikat, gyakorlatukat. Bemutatják az általuk alkalmazott beültetési technikákat, a legfontosabb perioperatív és posztoperatív teendőket, a fisztulával és a protézissel összefüggő problémákat, valamint a felmerülő funkcionális nehézségeket, továbbá ismertetik az azok megoldására alkalmazott eljárásokat, amelyekkel közel 90%-ban sikeres beszédrehabilitációt érnek el. A beszámolót egyben megemlékezésnek és főhajtásnak is szánják az egykori első hazai beültetés és az abban közreműködők előtt.

Kulcsszavak: teljes gégeeltávolítás, beszédképtelenség, beszédrehabilitáció, hangprotézis

Three decades of our experience in speech rehabilitation with voice prosthesis

2. Part: our perioperative guideline, pitfalls and troubleshooting

Summary

Nowadays, rehabilitation with voice prosthesis has become the most accepted option for resolving speech failure resulting from complete laryngectomy. In Hungary, the first implantation was performed by György Lichtenberger in 1987. According to the authors, the accumulated number of patients is still the largest in Hungary.

Due to editorial request, this work is presented split into two articles that together still represent a single and coherent whole. In the paper, the authors briefly summarize their experience and practice with 245 patients over the past three decades. They present the implantation techniques they use, the most important perioperative and postoperative tasks, the problems associated with fistula and prosthesis, and the functional difficulties that arise, as well as the procedures for solving them, with nearly 90% of success rate in speech rehabilitation. The report is also meant to be an expression of commemoration and appreciation for the first implant and its contributors.

Keywords: total laryngectomy, speech loss, speech rehabilitation, voice prosthesis

ÖSSZEFOGLALÁS

Az elmúlt években a Fül-Orr-Gégészeti és Szájsebészti Osztályunkon a fej-nyaki régiókban jelentkező infekciók szövődményeként kialakuló tályogos folyamatok számának jelentős emelkedésével szembesültünk. Ezen belül ugrásszerűen megnőtt a dentális eredetű esetek aránya. 2011. 01. 01.–2017. 12. 31. között fej-nyaki tályog miatt 304 beteget kezeltünk osztályunkon. A Fül-Orr-Gégészeti részlegen 256, Szájsebészeti részlegen 48 főt kezeltünk, a 14–18 év közötti esetek száma 28 fő, míg a 14 év alattiaké 9 fő volt. Peritonsillaris abscessust a 304 beteg közül 183-nál diagnosztizáltunk, amelyből 18 év alatti gyermek 22 volt. Para-retropharyngealis tályoggal 28 felnőtt és 6 gyermek jelentkezett. Nyaki tályogot, illetve phlegmone-t 87 betegnél találtunk.

A fatális kimenetel elkerülése érdekében elsőrendű fontosságú a helyesen megválasztott parenterális antibiotikum adása, szoros obszerváció. A több régiót is érintő előrehaladott gyulladás, beolvadás miatt az esetek közel 30%-ában kényszerültünk radikális külső sebészi feltárásra. A gyakori több­- szervi érintettség miatt eredményes kezelésük multidiszciplináris feladat.

Dolgozatunkban vizsgáltuk a fej-nyaki tályogok fogászati és fül-orr-gégészeti eredetét és az általunk alkalmazott kezelési módot. Célunk volt áttekinteni a radikális műtéti feltárást igénylő eseteinket és összegezni tapasztalatainkat.

KULCSSZAVAK: dentális eredet, fej-nyaki régió, nyaki tályog, radikális külső feltárás

Head and neck abscess incidence in our ENT Department

SUMMARY

In recent years we have been facing a significant increase in the number of abscess-like processes occurring as infectious complications in the head and neck regions in our Ear-Nose-Throat and Oral Surgery Departments. Particularly, the proportion of cases of dental origin has increased dramatically.

Between 01.01.2011 and 31.12.2017 we treated 304 patients for head and neck abscess. Treatment was given to 256 patients in our Ear-Nose-Throat Department, while to 48 on the Oral Surgery Department. We had 28 patients aged between 14–18 whereas the number of cases under 14 years of age was 9. From the 304 patients 183 were diagnosed with peritonsillar abscess from which number 22 were under the age of 18. 28 adults and 6 children needed treatment with para-retropharyngeal abscess. 87 patients were found to have developed abscess or phlegmon on the neck region.

In order to avoid a fatal outcome, it is essential to choose the most proper antibiotics and also to provide close observation of the patients. We were forced to perform radical external surgical exploration due to an advanced inflammation affecting several regions and suppuration in almost 30% of the cases. Since most often a number of organs are affected, a multidisciplinary app­roach is always necessary.

In this paper we examined the dental and ear-nose-throat origin of the head and neck abscesses and the treatment scheme we used. Our aim was to review our cases requiring radical surgical exploration and to summarize our experiences.

KEYWORDS: dental origin, head and neck region, neck abscess, radical external exploration

Napjainkra a beültethető hangprotézissel történő rehabilitáció vált a legelfogadottabb lehetőséggé a teljes gégeeltávolítás következtében kialakult beszédképtelenség megoldására. Hazánkban az első beültetést Lichtenberger György végezte 1987-ben. Az azóta összegyűlt beteganyag – a szerzők tudomása szerint – jelenleg is a legnagyobb Magyarországon. Terjedelmi okokból, szerkesztői kérésre, a beszámoló egy egységet képezve, de két részre bontva kerül bemutatásra. A dolgozatban a szerzők röviden összefoglalják a postlaryngectomiás lehetőségeket, kiemelve az eltelt három évtized alatt 245 betegen szerzett tapasztalataikat, gyakorlatukat. Bemutatják az általuk alkalmazott beültetési technikákat, a legfontosabb perioperatív és posztoperatív teendőket, a fisztulával és a protézissel összefüggő problémákat, valamint a felmerülő funkcionális nehézségeket, továbbá ismertetik az azok megoldására alkalmazott eljárásokat, amelyekkel közel 90%-ban sikeres beszédrehabilitációt érnek el. A beszámolót egyben megemlékezésnek és főhajtásnak is szánják az egykori első hazai beültetés és az abban közreműködők előtt.

Epidemiológiai adatok támasztják alá, hogy az 1990-es évek óta a szifilisz incidenciája mind Magyarországon, mind a környező országokban fokozatosan növekszik. A betegség extra­genitális formáinak diagnosztizálásában az interdiszciplináris szemlélet nélkülözhetetlen, korai felismerésükre kizárólag a társszakmák bevonásával van esély.
A szerzők közleményükben áttekintik a szifilisz klinikumát, illetve néhány extragenitális szifiliszes eset bemutatásával szemléltetik a betegség fül-orr-gégészeti vonatkozásait. A fertőzés terjedésének megakadályozására tett erőfeszítések között nemcsak az adekvát kezelés, a kontaktuskutatás, hanem a fiatalok edukációja, helyes értékrendjének kialakítása is kiemelt fontossággal bír.

Az népesség elöregedése miatt növekszik az idős fej-nyakrákos betegek száma. Az idősebb betegeknél gyakoribbak és súlyosabbak a kísérőbetegségek, rövidebb a várható élettartam, és ezek a betegek eltérő prioritásokkal rendelkeznek. Mindez bonyolultabb döntéshozatali folyamathoz vezet a terápia tervezésénél. Mindezeken túl a kezelés eredményét nehezebb előre jelezni az idős betegek esetében. Másrészt a fiatalabb fej-nyaki tumoros betegek között bizonyítottan több a különböző geriátriai szindrómában szenvedők aránya. A publikált, többnyire retrospektív tanulmányok ellentmondó eredményeket mutatnak a kezelés eredményét befolyásoló különböző prognosztikai tényezők tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy az életkor nem kontraindikálja az intenzív kezelést. A biológiai életkor meghatározása ugyanakkor kihívás marad. Egy átfogó geriátriai vizsgálat (comprehensive geriatric assessment – CGA) segítségével lehet kizárólag a biológiai életkort a legmegfelelőbben meghatározni.
A CGA a betegek egészségi állapotát széleskörűen vizsgálja, beleértve a táplálkozási státuszt, a szociális helyzetet, a fizikai teljesítményt és a funkcionális, kognitív és pszichológiai állapotot. A teljes CGA különösen időigényes, a klinikumban nehezen kivitelezhető, ezért a gyakorlatban az idősebb betegpopulációnak csak korlátozott része részesül benne. Másrészt nem minden beteg esetében van szükség ilyen széles körű kivizsgálásra. Abból a célból, hogy a kivizsgálásra szoruló betegeket azonosíthassuk, új szűrőeszközöket fejlesztettek ki, amelyek a betegek esendőségének (frailty) meghatározására alkalmasak. Azonban ezeknek az eszközöknek a prediktív értéke továbbra is kiábrándító.
További intenzív kutatásra van szükség ahhoz, hogy hatékonyabb vizsgálati (szűrő-) eszközöket fejlesszünk ki az idős és esendő fej-nyakrákos betegek számára. Ezzel a jövőben személyre szabottabb terápiás terv állítható fel, amellyel csökkenthető a szövődmények kialakulása és az életminőség romlása. Jelen áttekintő tanulmány az irodalomban ismert tényeket foglalja össze az idős/esendő fej-nyakrákos betegek kezeléséről.

Bevezetés: A féloldali gégebénulások esetén általában a hang fáradékonysága, erőtlensége az elsődleges panasz. Bizonyos esetekben azonban a vezető tünet nem a hang minőségének gyengülése, hanem a terhelésre jelentkező légszomj.
Célkitűzés: Az endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia kétoldali gégebénulás esetén elfogadott reverzibilis eljárás, amely a kannaporc lateralizált helyzetben történő rögzítésével a nehézlégzést megszünteti. Célunk a nehézlégzéssel járó féloldali gégebénulás esetében alkalmazott hangréstágító eljárás eredményességének meghatározása légzésfunkciós, valamint hangelemző módszerek segítségével.
Módszer: Két, féloldali gégebénulásban szenvedő beteg műtét előtti és utáni légzésfunkcióját és hangminőségét hasonlítjuk össze a klinikánkon alkalmazott szubjektív és objektív foniátriai és légzésfunkciót meghatározó módszerekkel.
Eredmények: Mindkét esetben az életminőség javult, a nehézlégzés megszűnt, a spirometriai paraméterek szignifikánsak javultak a hangminőség gyengülése nélkül.
Következtetések: Eredményeink bizonyítják, hogy féloldali gégebénulás esetén a légzésfunkció javulása nem feltétlenül jár a hang minőségének romlásával.