Összefoglaló
Az acromioclavicularis tűződrót beültetését követően az esetek egy részében különböző szövődmények léphetnek fel; ilyen lehet például a drót törése, a környező idegek sérülése, osteomyelitis vagy a tűződrót körül kialakuló sebfertőzés (1). A tűződrót behelyezését követő leggyakoribb szövődmény a beültetett idegen test migrációja, ami ritka, de életveszélyes szövődmények kialakulásához vezethet. A migrálódott Kirschner-drót számos anatómiai régióba eljuthat. Beszámoltak olyan esetekről, amely során a tűződrót az aortába, intrathoracalisan, intraspinalisan vagy a nyak felé mozdult el (2–5). Jelen cikkünkben egy 48 éves férfibeteg esetét mutatjuk be, ahol egy bal oldali acromioclavicularis tűződrót eltávolítását végeztük, amely a nyak bal oldalára migrálódott. A beavatkozás során külső nyaki feltárást alkalmaztunk, amelyet a preoperatív CT alapján terveztünk meg. Ügyeltünk a környező képletek épségére; az idegek védelmében posztoperatívan szteroidkezelést alkalmaztunk. A felmerülő garat- és nyelőcsősérülések monitorozására pre- és posztoperatív nyelésröntgen-vizsgálatot végeztünk. Jelen cikk írásakor hazai esetleírás nem állt rendelkezésre.

Kulcsszavak
idegentest-eltávolítás, Kirschner-drót, K-drót-migráció, nyaki idegen test

Extraction of a migrated Kirschner wire to the cervical region – case report

Summary
After implantation of an acromioclavicular Kirschner wire, complications may occur in some cases, such as the fracture of the wire and injury of the surrounding nerves, osteomyelitis or wound infection around the wire (1). The most frequent complication associated with wire implantation is migration of the implanted foreign body, which, although it is rare, can lead to life-threatening complications. Mobilized and displaced Kirschner wires can reach many anatomical regions, and cases have been described in which the wire moved into the aorta, intrathoracically, intraspinally, or towards the neck (2–5). In this article, we present the case of a 48-year-old male patient, in whom we performed extraction of the left acromioclavicular wire that had migrated to the left side of the neck. During the procedure, we used an external cervical exploration, which was planned based on the preoperative CT. We paid attention to the integrity of the surrounding structures, so we used steroid treatment postoperatively to protect the nerves, and we performed pre- and postoperative swallowing X-ray examinations to detect any developing pharyngeal and esophageal injuries. At the time of writing this article, no Hungarian case report was available.

Keywords
cervical foreign body, foreign body extraction, Kirschner wire, K wire migration
 

Összefoglalás
84 éves nőbeteg arcbőrének szövettanilag igazolt melanomája kapcsán, a műtét napján radiofarmakon (albuminhoz kapcsolt nanokolloid metastabil technécium-99) intralézionális injektálását végeztük el. Dinamikus SPECT-felvételt készítettünk a régióról, amely 2 nyirokcsomóban mutatott halmozást. A műtét során az elsődleges tumorterület eltávolítása után gammakamerával, a beütésszám alapján azonosítottuk a két drenáló nyirokcsomót, majd eltávolítottuk azokat. A szövettan a kivett nyirokcsomókban melanoma áttétét nem igazolta, így a beteg műtét utáni szisztémás kezelése elhagyhatóvá vált.
A műtét előtti radiofarmakonos sentinel-nyirokcsomó-keresés és jelölés a fej-nyak bőrén található melanoma modern menedzsmentjének, eltávolításának elengedhetetlen része. A prognosztikai szerepén túl, egyértelműen meghatározza a műtét kiterjesztésének és a műtét utáni szisztémás kezelésnek a szükségességét.

Kulcszavak
bőr, gammakamera, melanoma, radiofarmakon, sentinel-nyirokcsomó, szcintigráfia

Radioactive Sentinel Lymph Node Mapping and Intraoperative Localization in a Patient with Cutaneous Melanoma of the Head and Neck – Case Report and Practical Management Algorithm

Summary
In connection with histologically confirmed melanoma of the facial skin of an 84-year-old female patient, an intralesional injection of a radiopharmaceutical (albumin-linked nanocolloid metastable technetium-99) was performed on the day of surgery. We performed a dynamic SPECT image of the region showing accumulation in 2 lymph nodes. After surgery, the two drainage lymph nodes were identified by gamma camera after removal of the primary tumor area and then removed. Histology did not confirm metastasis of melanoma in the removed lymph nodes, so systemic treatment of the patient after surgery became omitted.
Preoperative radiopharmaceutical sentinel lymph node search and labeling is an essential part of the modern management and removal of melanoma on the skin of the head and neck. In addition to its prognostic role, it clearly identifies the need for extension of surgery and postoperative systemic treatment.

Keywords
gamma camera, melanoma, radiopharmacon, sentinel lymph node, skin, scintigraphy

Összefoglalás

Célkitűzés: A szerzett felső légúti szűkületek sebészi kezelése nagy kihívást és interdiszciplináris együttműködést igénylő feladat, különösen kisgyermekkorban. Esetismertetésünkben egy komplex vitiummal, a 33. gesztációs héten született gyermek szövődményes szívsebészeti beavatkozást, és hosszan tartó intubációt követően kialakult laryngotrachealis szűkületének komplex sebészi megoldását mutatjuk be.
Módszer: Első lépésben a glotto-subglotticus teret szűkítő, a tracheostoma környékét is involváló, a légutat szűkítő szövetburjánzást távolítottunk el a stomanyíláson keresztül. Intraoperatív fagyasztásos szövettani vizsgálat malignitást nem igazolt, így a gégeváz azonnali rekonstrukciója és a tracheo­stoma egy lépésben történő megszűntetése mellett döntöttünk. A gyűrűporc heges részének reszekálása után slide laryngotracheopexiát végeztünk. Bal oldali hangszalagbénulás miatt második lépésben endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia történt.
Eredmények: A korai posztoperatív időszakban végzett bronchoszkópia során kellően tág supraglotticus tér, hangrés és subglottis igazolódott. A gyermeket a hangajak lateralizációt követő 4. napon definitíven extubáltuk, nazogasztrikus szondáját eltávolítottuk. A 9 hónapos utánkövetési idő alatt nehézlégzés nem jelentkezett, ismételt légútsebészeti beavatkozás nem vált szükségessé. A gyermek per os táplálása akadálytalan, fizikális fejlődése alapbetegségeihez mérten megfelelő.
Következtetés: Klinikánkon az utóbbi években rutinszerűen végzett innovatív légútsebészeti módszerek lehetővé teszik a gége több alrégióját is érintő statikus és dinamikus szűkületek megoldását, amelynek eredményeként a gyermekek a későbbiekben teljes értékű életet élhetnek. Obstrukciót okozó idegenszövetek esetén a gége porcos váza akár nagymértékben is reszekálható, hiszen a lokális trachealebeny felhasználásával a gége csaknem korlátlanul augmentálható, így azonnali stabil, a fiziológiásnál tágabb légút hozható létre. A paretikus hangajak minimálisan invazív, öltésekkel történő lateralizálásával pedig biztosítható a gége egyéb funkcióinak (hangképzés, nyelés) megtartása is.

Kulcsszavak
endoszkópos arytenoid abdukciós lateropexia, hangajakbénulás, slide laryngotracheopexia, szerzett laryngotrachealis szűkület, tracheareszekció

Complex surgical management of acquired combined laryngotracheal stenosis in early childhood: a case report

Summary
Objective: The surgical management of acquired upper airway stenoses is a challenging task that requires interdisciplinary collaboration, especially in early childhood. In our case report, we present the complex surgical treatment of a child born at 33 weeks of gestation with a complex congenital defect, who developed laryngotracheal stenosis following a complicated cardiac surgery and prolonged intubation.
Method: In the first step, we removed the foreign tissue constricting the glotto-subglottic space and involving the area around the tracheostoma through the stoma opening. Intraoperative frozen section histopathological examination did not indicate malignancy; therefore, we decided to proceed with immediate reconstruction of the laryngeal framework and simultaneous closure of the tracheostoma in a single step. After resecting the scarred portion of the cricoid cartilage, we performed a slide laryngotracheopexy. In the second step, due to left vocal fold paralysis, an endoscopic arytenoid abduction lateropexy was carried out.
Results: Bronchoscopy performed in the early postoperative period confirmed an adequately wide supraglottic space, glottis, and subglottis. The child was definitively extubated on the 4th day following vocal fold lateralization, and the nasogastric tube was removed. During the 9-month follow-up period, no episodes of respiratory distress occurred, and no further airway surgery was required. The child’s oral feeding is unimpaired, and physical development is appropriate relative to the underlying conditions.
Conclusion: The innovative airway surgery techniques routinely performed at our clinic in recent years enable the resolution of both static and dynamic stenoses affecting multiple subregions of the larynx, allowing children to lead a full and unrestricted life in the future. In cases of obstructive foreign tissue, significant resection of the cartilaginous framework of the larynx is feasible, as local tracheal flaps can be utilized to augment the larynx almost without limitation, creating an immediate, stable airway that is wider than the physiological one Additionally, the minimally invasive suture-based lateralization of a paretic vocal fold ensures the preservation of other essential laryngeal functions, such as phonation and swallowing.

Keywords
acquired laryngotracheal stenosis, endoscopic arytenoid abduction lateropexy, slide laryngotracheopexy, tracheal resection, vocal fold paralysis 

Összefoglalás
A Zenker-divertikulumok sebészi kezelését nyitott (transcervicalis) és endoszkópos módszerekkel lehet végezni. A választandó technikát elsősorban a divertikulum mérete, másodsorban a beteg általános állapota és kísérőbetegségei határozzák meg. A betegség és a sebészi technikák rövid ismertetése után dolgozatunkban bemutatjuk az esetek legnagyobb részében általunk végzett endoszkópos cricopharyngealis myotomiát és a műtéttel szerzett tapasztalatainkat.
Saját, 24 esetünk retrospektív elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy az általunk preferált módszer biztonságos; súlyos szövődmény, mortalitás nem volt. Enyhe posztoperatív panaszt két esetben tapasztaltunk, átmeneti hátfájdalom formájában (8,2%). Nazogasztrikus táplálásra átlagosan 2,5 napig volt szükség a műtét után. A kórházi hospitalizációs idő rövid, átlagosan 3,7 nap volt. A műtét költségigénye alacsony. Két sikertelen eset (8,2%) mellett további három esetben (12,3%) technikai okból nem sikerült a műtétet végrehajtani. Az összes többi beavatkozás sikeres volt (79,1%), ezen belül 5 esetben mérsékelten, 14 alkalommal jelentős mértékben csökkentek a panaszok. Recidíva miatt későbbi reoperációra 3 esetben volt szükség (12,3%, egy esetben külső feltárásos, két esetben endoszkópos reoperáció történt). Eseteinkben a Zenker-diverticulum mérete 3 kivételével nem volt nagyobb 5 cm-nél, átlagos átmérőjük 4,4 cm volt. CO₂ lézer helyett 5 esetben a septum átvágását ultrahangos eszközzel végeztük, ami gyors és vérzésmentes vágást tesz lehetővé; erről ismereteink szerint a nemzetközi irodalomban még nem számoltak be. Utóbbiak között szövődményes eset nem volt, a sikerarány hasonló a lézerhez, 5 esetből 4 sikeres (80%).

Kulcsszavak
CO₂ lézer, endoszkópos cricopharyngealis myotomia, TOUSS (Transoral Ultrasonic Surgery System), Zenker-divertikulum

Treatment of Zenker’s diverticulum with endoscopic cricopharyngeal myotomy – experiences based on 24 cases

Summary
Zenker’s diverticula can be treated surgically using open (transcervical) or endoscopic methods. The technique used is determined primarily by the size of the diverticulum and secondarily by the patient’s general condition and the accompanying diseases. After a brief description of the disease and the surgical techniques, we present the endoscopic cricopharyngeal myotomy performed by us in most cases and our experience with the surgery.
Based on the retrospective analysis of our own 24 cases, we can conclude that our preferred method is safe; there were no serious complications or mortality. A mild postoperative complaint was transient back pain in two cases (8.2%). Nasogastric feeding was required for an average of 2.5 days after surgery. Hospitalisation time was short, averaging 3.7 days. The cost of surgery was low. In addition to two unsuccessful cases (8.2%), another three cases (12.3%) failed for technical reasons. All the other cases were successful (79.1%), including only 5 cases with no significant reduction in symptoms (20.8%). Recurrence required subsequent reoperation in 3 cases (12.3%, one external, two endoscopic). In all but 3 cases, the size of the Zenker diverticulum was no larger than 5 cm, with an average diameter of 4.4 cm. In 5 cases, instead of a CO₂ laser, the septum transection was performed using an ultrasonic device, which allows a fast and haemorrhage-free transection. To our knowledge, this has not been reported in the international literature so far. Among these, there were no complications, and the success rate was comparable to that of laser, 5/4 (80%).

Keywords
CO₂ laser, endoscopic cricopharyngeal myotomy, TOUSS (Transoral Ultrasonic Surgery System), Zenker’s diverticulum
 

Összefoglaló
A szerzők egy 56 éves nőbeteg kórtörténetét és vizsgálati eredményeit mutatják be, akinél tünettanilag, illetve a képalkotók eredményei alapján ismeretlen primer tumor nyaki metasztázisa volt az iránydiagnózis, amely hátterében végül atípusos mycobacteriosis igazolódott.
Tanulmányunk felhívja a figyelmet az atípusos mycobacteriosis lehetőségére egy immunkompetens beteg differenciáldiagnózisa során.

Kulcsszavak
atípusos, differenciáldiagnosztika, granulomatózus, immunkompetens, mycobacteriosis

Atypical mycobacteriosis imitating a metastasis on the neck – A case study

Summary
The authors present a 56-year-old female patient’s history, whose symptoms and imaging findings led to the primary diagnosis being a metastasis of a primary tumor on the neck, which in the end turned out to be a case of atypical mycobacteriosis. Our study calls for some attention to the possibility of atypical mycobacteriosis during the differential diagnosis of an otherwise immunocompetent patient.

Keywords
atypical, differential diagnostic, granulomatous, immunocompetent, mycobacteriosis 

Összefoglaló
A kopoltyúívek fejlődési rendellenességei (branchialis anomáliák) a magzati élet 6–7. hetében, a His-féle nyaki sinus regressziójának hiánya miatt alakulnak ki. Bár kongenitális eredetűek, az I. kopoltyúív-maradványból származó ciszták sok esetben csak későbbi életkorban okoznak tüneteket. A parotis térfoglaló elváltozásainak kevesebb, mint 1%-át teszik ki.
Egy 8 éves fiúbetegnél egy évvel korábban észlelték a jobb fül előtti, fokozatosan növekvő, időnként fájdalmassá váló duzzanatot. A képalkotó vizsgálatok egy jól körülhatárolt, szeptált, 26×20×42 mm-es cisztózus képletet mutattak ki a parotisban. Finomtű-aspirációs citológia keratinosus cisztának megfelelő elváltozást jelzett, malignitásra utaló jelek nélkül. Teljes parotidectomiát végeztünk. A szövettani eredmény I. kopoltyúív-ciszta, kiterjedt idegentest-típusú gyulladás kíséretében.
Az I. kopoltyúív-ciszták ritkák és diagnosztikus kihívást jelentenek, így könnyen félrediagnosztizálhatók. Korai és pontos felismerésük – a klinikai, képalkotó és citológiai leletek alapján – elengedhetetlen a megfelelő terápia megválasztásához. A teljes sebészi eltávolítás az optimális kezelés, amely minimálisra csökkenti a kiújulás esélyét.

Kulcsszavak
diagnosztikai kihívás, első kopoltyúív-ciszta, fej-nyaki fejlődési rendellenesség, parotistumor, sebészi kezelés

Branchial cyst in the parotid gland

Summary
Branchial arch anomalies result from incomplete regression of the cervical sinus of His during the 6th and 7th weeks of embryonic development. Although congenital in origin, first branchial cleft cysts may present later in life. Branchial arch cysts are rare, accounting for less than 1% of all parotid masses, and their diagnosis is often challenging.
We present the case of an 8-year-old boy with a gradually enlarging, intermittently painful swelling in the preauricular region on the right side, noticed a year prior. Imaging studies revealed a well-defined, septated, cystic lesion measuring 26×20×42 mm within the right parotid gland. Fine-needle aspiration cytology suggested a keratinizing cyst with no signs of malignancy. The patient underwent total parotidectomy, and histopathological examination confirmed a first branchial cleft cyst with an extensive foreign-body type inflammatory reaction.
The diagnosis of FBCCs is often difficult due to their rarity and variable presentation. Early recognition based on clinical and imaging findings is crucial for appropriate management. Complete surgical excision remains the treatment of choice to prevent recurrence.

Keywords
diagnostic challenge, first branchial cleft cyst, head and neck anomaly, parotid tumor, surgical treatment 

Összefoglalás
A 2022-es WHO-osztályozás 21 primer rosszindulatú nyálmirigydaganatot különböztet meg. A primer laphámkarcinóma és a nyálmirigyductus-karcinóma két klinikailag különösen agresszív forma. A nyálmirigydaganatok kevesebb, mint 0,1%-a hibrid tumor, amely definíció szerint kettő vagy több különböző, morfológiailag meghatározott entitásból álló, azonos topográfiai területről kiinduló és azonos eredetű daganat.
Közleményünkben olyan submandibularis nyálmirigydaganatot mutatunk be, amelynek szövettani vizsgálata laphámkarcinóma és nyálmirigyductus-karcinóma komponenseket tartalmazó hibrid tumort igazolt.

Kulcsszavak
hibrid, nyálmirigy, submandibularis

Hybrid tumor of the submandibular gland consisting of squamous cell carcinoma and salivary duct carcinoma components: a case report

Summary
The 2022 WHO classification features 21 histological entities within primary malignant salivary gland tumors. Primary squamous cell carcinomas and salivary duct carcinomas are two particularly clinically aggressive forms. Less than 0.1% of salivary gland tumors are hybrid tumors, which, by definition, are neoplasms consisting of two or more distinct, morphologically defined entities that are arising from the same topographical area and have an identical origin.
We present a case from our department, where the histological examination of a submandibular gland mass confirmed a hybrid tumor containing squamous cell carcinoma and salivary duct carcinoma components.

Keywords
hybrid, salivary gland, submandibular

Összefoglalás
Egy 47 éves férfi beteg esetén mutatjuk be a pajzsporcból kiinduló, eleinte nyak felé, majd endolaryngealis növekedést mutató, golflabda nagyságú chondroma műtéti eltávolítását és azt követő rekonstrukciót fülporccal. Az esetbemutatás célja rávilágítani a ritka kórképre, amely olykor kiterjesztett műtéti ellátást és helyreállítást igényel.

Kulcsszavak
chondroma, gége, jóindulatú gégedaganat, rekonstrukció, részleges gégeműtét

Partial laryngectomy and reconstruction for chondroma

Summary
We present a case of a 47-year-old male patient who underwent surgical management of a golf ball-sized chondroma removal from the thyroid cartilage, initially in the neck and then growing endolaryngeally. The aim of this case report is to highlight a rare pathology that sometimes requires extended surgical management and reconstruction.

Keywords
benign laryngeal cancer, chondroma, larynx, reconstruction, partial laryngectomy 

Összefoglalás
A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán négy betegen végeztünk supracricoid horizontális laryngectomiát egyoldali cricoarytenoidalis régióra kiterjesztett reszekcióval. A szerzők leírják a műtéti technika részleteit és indikációs elveit. Előrehaladott gégerák esetén a mozgáskorlátozottságot okozó daganatos infiltrációban a sebészi terápia indikációja teljes gégeeltávolítás, azonban bizonyos szelektált esetekben parciális műtéttel – cricoarytenoidalis régióra kiterjesztett supracricoid horizontális reszekcióval – megoldható a sebészi kezelés. Beszámolnak a kezdeti tapasztalatokról, és javasolják a cricoarytenoidalis ízület és/vagy ary-porc daganatos infiltráció esetén a cricoarytenoidalis reszekcióval egybekötött supracricoid horizontális műtétet. Indokoltnak tartják e funkciómegtartó műtét indikációjának bővítését.
Előrehaladott, mozgáskorlátozottságot okozó gégerák esetén elsősorban teljes gégeeltávolítás jön szóba, azonban bizonyos szelektált esetekben funkciómegtartó parciális műtéttel is megoldható a sebészi kezelés. A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán négy betegen végeztünk supracricoid horizontális laryngectomiát egyoldali cricoarytenoidalis régióra kiterjesztett reszekcióval. Bemutatjuk a műtéti technika részleteit és indikációs elveit. Beszámolunk a kezdeti tapasztalatainkról. Indokoltnak tartjuk-e funkciómegtartó műtét indikációjának bővítését.

Kulcsszavak
cricoarytenoid egység, supracricoid horizontális gégereszekció, funkciómegtartás, sebészi kezelés

Supracricoid horizontal laryngectomy extended to the cricoarytenoid unit

Summary
At the Department of Otolaryngology, Head and Neck Surgery of Semmelweis University, four patients underwent supracricoid horizontal laryngectomy with resection extended to the unilat­eral cricoarytenoid region. The authors describe the details of the surgical technique and the indication principles. In advanced laryngeal cancer, the indication for surgical therapy in the case of tumour infiltration causing mobility impairment in vocal cord is complete laryngectomy, however, in certain selected cases partial surgery – supracricoid horizontal resection extended to the cricoarytenoid unit – can be used for surgical treatment. They report on the initial experiences and recommend supracricoid hor­izontal surgery combined with cricoarytenoid resection in cases of tumour infiltration of the cricoarytenoid joint and/or arytenoid cartilage. They consider it justified to expand the indication for this function-preserving surgery.

Keywords
cricoarytenoid unit, supracricoid horizontal laryngectomy, function preservation, surgical treatment 

Összefoglalás
A parotistájéki terimék eltávolítása, a szükséges radikalitás megítélése, a dignitás szempontjából bizonytalan előzetes aspirációs citológia esetén kihívás elé állítja az operatőrt. Egy idősebb nőbeteg esetének ismertetésén keresztül mutatjuk be tapasztalatainkat a szövettanilag végül igen ritka érdekességnek bizonyuló tumor (malignizálódott familiáris cutan cylindromatosis parotisban) eltávolítása és kezelése kapcsán. Összefüggést találtunk betegünk első látásra irreleváns háti, fej- és homloktáji cutan elváltozásai és a parotisban elhelyezkedő tumor közt. Rövid áttekintést adunk a Brook–Spiegler-szindrómáról (BSS), a patológiai diagnózis nehézségeiről, továbbá beszámolunk esetünk kapcsán a familiáris cylindromatosis és malignizálódott változatának kezelési lehetőségeiről, posztoperatív utánkövetéséről.

Kulcsszavak
preoperatív citopatológiai klasszifikáció, Brook–Spiegler-szind­róma, cutan cylindromatosis, molekuláris patológiai diagnosztika, multidiszciplináris posztoperatív gondozás

Malignant transformation of familial cylindromatosis: questions arising from a very rare tumor – case report

Summary
Removing parotid tumors and assessing required radicality in cases of uncertain dignity based on preliminary aspirational cytology presents a challenge for surgeons. Through the presentation of a case involving an elderly female patient, we share our experiences in the removal and treatment of a tumor, which ultimately turned out to be a rare pathological entity (malignant transformation of familial cutaneous cylindromatosis in parotid). We found a connection between the patient’s initially seemingly irrelevant dorsal, head, and forehead cutaneous lesions and the tumor located in the parotid. A brief overview of Brook–Spiegler syndrome, the diagnostic challenges faced by pathologists, treatment options, and postoperative follow-up for familial cylindromatosis and its malignant form are discussed in our case.

Keywords
preoperative cytopathological classification, Brook–Spiegler syndrome, cutaneous cylindromatosis, molecular pathological diagnostics, multidisciplinary postoperative care