A kétoldali hangszál-mozgásképtelenség (bilateral vocal cord immobility, BVCI) rendszerint másodlagosan, neuropathia, musculáris zavarok vagy mechanikus fixáció (MF) következtében alakul ki. Az okozott dyspnoe miatt, mely mérsékelttől nagy fokig terjedhet, általában sebészi beavatkozásra van szükség.
Újabban külső feltárás helyett különféle endoszkópos eljárásokkal helyre lehet állítani a légutat kétoldali hangszálbénulásnál (bilateral vocal cord paralysis, BVCP), azonban a MF kezelése gyakran külső behatolást igényel (pl. laminotomia). A BVCP sokszor várható reverzibilitása további terápiás nehézséget jelent, mivel olyan technikára van szükség, amellyel a glottis fuknciója helyreállítható.

Klinikánk ambulanciáján P.I.L. hetvenhat éves férfi beteg jelentkezett tartós rekedtség miatt, amelynek hátterében egy nagy jobb oldali hangszalagpolip igazolódott. A polip szövettani vizsgálata nem-differenciált szarkómát véleményezett. LASER kordektómiát végeztünk, amit teljes dózisú (60 Gy) irradiáció követett. Egy évvel később, egy a szubglottikus teret kitöltő és egészen a carina tracheaig terjedő, koncentrikus trachealis tumoros infiltrációt találtunk, amit a direkt laringoszkópos és a bronchoszkópos vizsgálat is megerősített. A szövettani vizsgálat malignus fibrózus histiocytomát (MFH) véleményezett. Számos kísérő körülményt figyelembe véve palliatív irradiáció (44 Gy) mellett döntöttünk. A kezelés hatására a tumor parciális remissziót (PR) mutatott, azonban a tracheotomiás nyílást nem tudtuk megszüntetni. Hét hónappal később a számos belgyógyászati kísérőbetegségben szenvedő betegünk heveny jobbszívfél-elégtelenség miatt elhunyt. Annak ellenére, hogy esetünket nem kísérte lokoregionális, illetve távoli metasztázisok megjelenése, a kiterjedt szubepiteliális tumor lokálisan rendkívül agresszív módon viselkedett. Tanulmányunk bemutatja, hogy a gége malignus fibrózus histiocytomájának klinikai viselkedése kiszámíthatatlan, a kezelésre adott válaszreakció pedig megjósolhatatlan.