Szerző: Dr. Szirmai Ágnes1 Dr. Kisely Mihály2
1az Otoneurológiai Szekció elnöke
2az Otoneurológiai Szekció titkára

Egy kerekasztal utóélete

A Magyar Fül-orr-gége és Fej-nyaksebész orvosok 48. Audiológiai vándorgyűlésén az Otoneurológiai Szekció kerekasztal megbeszélést rendezett „Egészségkárosodás mértékének és gépjárművezetői alkalmasság véleményezésének problémái” címmel.

A kerekasztal moderátora Dr. Kisely Mihály volt.

A kérdés tárgyalására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal munkatársait hívtuk meg. Dr. Hoffmann Kornélia elfogadta meghívásunkat, Dr. Székely Ildikó elfoglaltsága miatt helyettest küldött.

Dr. Hoffmann Kornélia előadásának tárgya:

A munkaképesség csökkenés megállapitásának feltételei az egyensúlyrendszer betegségeiben.
A másik meghívott előadó a jogosítvány-meghosszabbítás kérdéseit taglalta, főként általánosságban.

Az első előadó, Dr Szirmai Ágnes ismertette a jelenleg hatályos rendeletekkel kapcsolatos mindennapi problémákat.

Összefoglalva az alábbiakról esett szó:


A megváltozott munkaképesség fogalma a rendelet alapján:
Az egészségkárosodás – az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt.

Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki 50-79 %-os egészségkárosodást szenvedett és ezzel összefüggésben foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas.
Az előadó kérdésére, hogy mit jelent ez esetben a rehabilitáció, megtudtuk, hogy a rehabilitáció társadalmi rehabilitációra, azaz munkába állításra vonatkozik. Ennek megfelelően, a végzésekben szereplő „rehabilitáció nem javasolt” kitétel nem orvosi, hanem társadalmi rehabilitációra vonatkozik, azaz: a betegnek megmarad a rokkantsági járadéka.
Az egészségkárosodás kimondására egy komplex bizottság jogosult, melynek szakértői véleménye a www.orszi.hu/irányelvek/FNO.pdf honlapon olvasható irányelvek alapján
figyelembe veszi a fogyatékossághoz, a rokkantsághoz vezető egyéb körülményeket, (pl. a képzettséget, a családi helyzetet, az életviszonyokat, a munkaerő-piaci helyzetet, a környezet akadálymentesítését, egyebeket). Ezen sokoldalú megítélés céljából a bizottságban foglalkoztatási, szociális és egyéb szakértők is szerepelnek.

Kérdésünk volt: Mások gondozására szorul-e az, aki nem tud egyedül pl. tisztálkodni, egyedül nem közlekedik, bevásárolni sem tud? Válasz: egyéni megítélést igényel.

Legfontosabb felmerülő kérdéseink voltak:

  • Milyen szakorvostól vagy szakorvosoktól szükséges szakvélemény az egyensúlyzavaros betegek egészségkárosodásának megállapításához?
  • Milyen vizsgálatok szükségesek a betegek csökkent munkaképességének megállapításához? Eldöntheti-e az illetékes szakorvos, hogy milyen vizsgálatok alapján mond véleményt, vagy ezt jogszabály határozza meg? Ha igen, milyen jogszabály?


Fentiekre nem érkezett válasz. Jogszabály nincs.
Nem tudjuk, ki az illetékes szakorvos egy egyensúlyzavarban. Nem tudjuk, milyen paraméterek alapján mondható ki, hogy a beteg munkaképtelen.
A kollégák arra hivatkoztak, hogy nem ők alkotják a jogszabályt, ők csak végrehajtók.
Viszont: a végzésben feltüntetik név szerint és szakma szerint az orvost, aki a szakorvosi javaslatot adta.

A jogosítvány vonatkozásában hatályos a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet.
Ebben szereplő vitás kérdések:

  • Ha az orvosnak tudomása van arról, hogy az általa kezelt személy járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkezik és nála olyan betegséget, illetőleg állapotot észlel, amely közúti járművezetésre való alkalmasságát kérdésessé teszi, köteles haladéktalanul soron kívüli vizsgálatot kezdeményezni az alkalmasságot első fokon vizsgáló vagy a 7. § (3) bekezdése szerinti szervnél.
  • Ha az orvos a közúti járművezetőnél olyan betegséget vagy állapotot észlel, vagy ha a részére olyan gyógyszert rendel, amelynek hatása vagy mellékhatása a biztonságos közúti járművezetést átmenetileg veszélyezteti és annak bejelentése nem kötelező, köteles felhívni a közúti járművezető figyelmét arra, hogy állapotának javulásáig közúti járművet ne vezessen.


Felmerülő kérdés volt:
A fentiek alapján a beteget, vagy a hatóságot kell tájékoztatni?
A válasz: A betegnek kiadott leletben le kell írni, hogy nem vezethet. Az intézkedés a háziorvos kompetenciája.

A rendeletben az alábbiakat találtuk:
Egészségi alkalmatlanságot kell megállapítani A) ismétlődő eszméletvesztés vagy homályállapot előfordulása esetén. B) rosszulléttel, eszméletvesztéssel járó vertebrobasilaris keringészavar fennállása esetén. C) a központi vagy környéki idegrendszer valamilyen megbetegedéséből (éreredetű, gyulladásos, elfajulásos, daganatos, sérülésből származó stb.) eredő bénulás vagy myopathiás és egyéb öröklődő betegségből származó, a mozgásképesség és összerendezettség ismétlődő vagy tartós zavara esetén, mely a biztonságos járművezetést akadályozza. D) a központi idegrendszert közvetlenül ellátó érrendszer működési zavarai miatt létrejött szédülés, eszméletvesztés rendszeres előfordulása esetén.

Kérdésünk volt: Mit jelent pontosan a rosszullét fogalma ez esetben? Ha nem érrendszeri betegség okozza a szédülést, akkor kaphat-e vezetői engedélyt?
Választ nem kaptunk.
Vertebrobasilaris keringési zavart követően az egészségi alkalmasság az illetékes szakorvos véleménye alapján, évenkénti orvosi felülvizsgálat elrendelése mellett akkor állapítható meg, ha a megfelelő intézeti kezelések után a keringés és az otoneurológiai leletek normalizálódtak.
Kérdésünk volt: Milyen szakorvos az illetékes? A vertebrobasilaris keringészavar miatt kiadott alkalmatlansági véleményhez nem kell az otoneurológia, akkor az alkalmassághoz miért kell? Mi van, ha intézeti kezelés nélkül gyógyult meg a beteg?
Választ nem kaptunk.
Ménière betegségről a rendeletben nem esik szó. Meghatározott kritériumrendszer az egyensúlyzavarok megítéléséről nincs.

Az alábbi kérdéseket tettük fel:

  • Milyen szakorvostól vagy szakorvosoktól szükséges szakvélemény az egyensúlyzavaros betegek autóvezetői képességének megállapításához?
  • Milyen vizsgálatok szükségesek a betegek autóvezetési képességének megállapításához?
  • Eldöntheti-e az illetékes szakorvos, hogy milyen vizsgálatok alapján mond véleményt, vagy jogszabályok határozzák meg?
  • Milyen kritériumok alapján tekinthető gyógyultnak az egyensúlyrendszer zavaraiban szenvedő beteg?

Választ nem kaptunk.

A meghívott előadók jelezték, hogy ők a törvény végrehajtói, és nem alkotói, jelezni kell a problémát a törvényalkotóknak. Ugyanakkor jelezték, hogy a végzésben név szerint és szakma szerint feltüntetik az orvos nevét, aki a szakvéleményt adja.
Kisely Mihály dr. moderátorként az alábbi kérdéseket tette fel:

  • Kinek a feladata az alkalmasság végleges kimondása?

Válasz: a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértőinek a feladata

  • Milyen objektív mérései módszerek alapján kell állást foglalni?

Válasz nincs

  • Hogyan lehet kiszűrni a valós panaszokat eltitkoló, vagy súlyosabbnak bemutató egyéneket?

Válasz nincs.

  • Meddig terjed a véleményt adó orvos felelőssége? Későbbiekben felelősségre vonható? Ha igen, ennek milyen jogi alapja van?

Válasz nincs

  • Üzemorvos versus szakorvos? Felelősség, díjazás.

Válasz nincs.

Zárásként Szirmai Ágnes dr., a szekció elnöke kérte a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal munkatársait, hogy továbbítsák a kérdéseket a jogalkotóknak.
Kisely Mihály dr., moderátorként azzal zárta a kerekasztalt, hogy egyértelmű, az orvos kompetenciáit és felelősségre vonhatóságát meghatározó jogszabályok hiányában, a továbbiakban nagyfokú óvatosságot javasol mind önmagának, mind a kollégáknak munkaképesség-csökkenés és jogosítvány meghosszabbítás kérdésében adott szakvéleményeket illetően.
 

Dr Szirmai Ágnes, az Otoneurológiai Szekció elnöke
Dr Kisely Mihály, az Otoneurológiai Szekció titkára

 

Cikk értékelése Eddig 6 felhasználó értékelte a cikket.

Hozzászólások

Bejelentkezés

Technikai forródrót:
+36 30 327 4143

  AZ EGYESÜLET TÁMOGATÓI:

 

amplifon

Victofon

 
Egyesületünk bankszámlaszáma:
11708001-20315478-00000000
 
Tagdíj: 6000 Ft/év

Kérjük a tagdíjat erre a
számlaszámra fizesse!
 
 
A Magyar Fül-orr-gégészet
fejlesztéséért Alapítvány
Adószám: 18190003-2-42

Számlaszám:
11701004-20217868-00000000

Ha úgy gondolja, hogy támogatja
céljainkat, kérjük, adja adója 1%-át
"A Magyar Fül-orr-gégészet fejlesztésért" Alapítványnak. Támogatását - betegeink nevében is - hálásan köszönjük!

Alapítványunkról további
információk
itt érhetők el!
 
ujsag 65. évfolyam, 4. szám

Válasszon lapszámot

Partnerek

  Megjelent!


Megjelent Hirschberg Jenő, Hacki Tamás, Mészáros Krisztina szerkesztésében a FONIÁTRIA ÉS TÁRSTUDOMÁNYOK első és második kötete.

További információk